Obama ultimátumot intézett Kadhafihoz (frissítve)

Obama ultimátumot intézett Kadhafihoz

Moammer Kadhafi líbiai vezető erőinek haladéktalanul abba kell hagyniuk Bengázi támadását és ki kell vonulniuk másik három városból - jelentette ki pénteken Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban fogadta a republikánusok és a demokraták kongresszusi vezetőit. Az elnök követelte, hogy a Kadhafi-rezsim állítsa helyre a támadott települések víz- és  áramellátását, s tegye lehetővé a humanitárius segély eljuttatását a lakossághoz.
 "Ezek a feltételek nem képezik vita tárgyát" - jelentette ki Barack Obama, aki kilátásba helyezte, hogy amennyiben a líbiai vezetés nem teljesíti a követeléseket, Washington és szövetségesei érvényt szereznek a BT csütörtöki, a katonai erő alkalmazására is feljogosító határozatának.

Tripoli azt állítja, tiszteletben tartja a tűzszünetet

A líbiai hatóságok tagadták a felkelőknek azt az állítását, miszerint a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű haderő nem tartja tiszteletben a Tripoli által hirdetett tűzszünetet, és folytatja a hadműveleteket a még a lázadók kezén lévő területek ellen.  "A líbiai fegyveres erők tiszteletben tartják a tűzszünetet, egy katonai műveletet sem kezdtünk a tűzszünet bejelentése óta" - közölték névtelenséget kérő katonai forrásból.
 A líbiai külügyminiszter péntek délután jelentette be váratlanul az állami tv-ben, hogy a tripoli kormány azonnali tűzszünetet hirdetett; a lépést "a polgári lakosság védelmével" indokolta.
Előzőleg a Kadhafi-rendszer ellen fegyvert ragadó lázadók azt közölték, hogy a tűzszünet kihirdetése ellenére a líbiai vezetőhöz hű fegyveresek nem szüntették be az ostromlott városok elleni támadásokat. Azt állították, Kadhafi erői továbbra is "kitartóan bombázzák" azt a három várost, amely még részlegesen a lázadók kezén van, vagyis Zentent (Tripolitól 120 kilométerre délkeletre), Miszrátát (Tripolitól 200 kilométerre keletre) és Adzsdábíját (a keleti országrész legnagyobb városától, a felkelők fellegvárától, Bengázitól 160 kilométerre délre).
Néhány órával korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el arról, hogy repüléstilalmi övezetet kell létesíteni Líbia fölött. Amerikai források szerint a zárlat bevezetése vasárnap vagy hétfőn kezdődhet meg.

Párizs nem akar NATO-részvételt a katonai intervencióban

Franciaország megerősítette, hogy nem szeretné, ha a NATO részt venne a Líbiában tervezett katonai intervencióban - közölte pénteken Párizsban a francia külügyi szóvivő, miután az atlanti szövetség jelezte: véglegesíti a "megfelelő fellépés" tervezését Líbia ügyében.  "Franciaország álláspontja a kezdetek óta változatlan" - mondta Bernard Valero. Hozzátette: "Nem gondoljuk, hogy jó jelzés lenne, ha a NATO avatkozna be egy arab országban". 
 Közben Alain Juppé külügyminiszter azt közölte, hogy "minden készen áll" a katonai akció megindításához, de a szombati párizsi csúcstalálkozónak előbb "elemeznie" kell a líbiai kormány által meghirdetett tűzszünetet, és "levonnia a következtetéseket".

Cameron: a brit légierő részt vesz a BT-határozat érvényesítésében

Nagy-Britannia támadó és felderítő repülőgépekkel csatlakozik a Líbiával kapcsolatos ENSZ-határozat betartatását célzó nemzetközi művelethez - közölte pénteken a londoni parlamentben a brit miniszterelnök. David Cameron nem sokkal később egy pártrendezvényen ugyanakkor leszögezte, hogy "Líbiából nem lesz újabb Irak". Cameron a brit parlament alsóházában közölte a képviselőkkel: a védelmi miniszterrel együtt utasította a brit fegyveres erők vezérkari főnökét arra, hogy a szövetségesekkel "sürgős együttműködésben" tegye meg az ENSZ-határozat érvényesítéséhez szükséges "megfelelő katonai intézkedéseket".
Cameron bejelentette, hogy Nagy-Britannia Tornado, illetve Typhoon vadászgépekkel, valamint légi üzemanyag-utántöltő és felderítő repülőgépekkel vesz részt a műveletben. E repülőgépeket olyan légitámaszpontokra irányítják át, amelyekről felszállva "megkezdhetik tevékenységüket" - mondta a brit kormányfő.
A brit királyi légierőnek (RAF) - a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóműhely, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól összeállított, múlt héten kiadott idei elemzés (Military Balance 2011) szerint - 334 bevethető repülőgépe van, köztük 105, földi célpontok támadására alkalmas Tornado GR4-es, illetve 72 igen korszerű, légi harcra kialakított Typhoon vadászgép.
A súlyos brit költségvetési hiányhelyzet konszolidálását célzó takarékosságnak azonban áldozatául esett a brit királyi haditengerészet egykori zászlóshajója, az Ark Royal repülőgép-hordozó, amelyet több más hadihajóval együtt éppen most szereltek le, és kivonták a szolgálatból a helyből felszállni képes, négy évtizedig használt Harrier harci gépeket is. Nagy-Britanniának várhatóan a következő tíz évben nem lesz repülőgép-hordozókról bevethető légi csapásmérő ereje.
 Cameron pénteki alsóházi nyilatkozatában közölte, hogy a kormány a jövő héten terjeszti a parlament elé a brit részvételről szóló indítványt. Hozzátette ugyanakkor: a helyzet megköveteli, hogy Nagy-Britannia a BT-határozat alapján "azonnali" lépéseket tegyen.
Arra a képviselői felvetésre, hogy a Biztonsági Tanács határozatát végre lehet-e hajtani líbiai rendszerváltás nélkül, a kormányfő gyakorlatilag nemmel válaszolt, mondván: Nagy-Britannia - sok más országgal együtt - már eddig is azt hangoztatta, hogy Kadhafinak távoznia kell annak érdekében, hogy Líbiának békés, sikeres és demokratikus jövője lehessen, és ez az álláspont továbbra is érvényes. "Szinte lehetetlen elképzelni Líbiai jövőjét úgy, hogy abban (Kadhafinak) is része legyen" - fogalmazott a brit miniszterelnök.
Cameron péntek este, a Konzervatív Párt skóciai tagozatának tavaszi kongresszusán felszólalva hangsúlyosan kijelentette, hogy a líbiai beavatkozás "nem újabb Irak" lesz. A kormányfő kiemelte, hogy az ENSZ-határozat egyértelműen kizárja Líbia külföldi katonai megszállását. Ezt sem Líbia népe, sem Nagy-Britannia, sem szövetségesei nem akarják, és ezért "ez nem is fog megtörténni" - tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a fellépés Nagy-Britannia nemzeti érdekeit is szolgálja, mivel brit nemzeti érdek, hogy az "Európa szélein" lévő országokban nyitottabb, demokratikusabb rendszerek fejlődhessenek ki. Ha Kadhafi támadása saját népe ellen sikerrel jár, Líbia ismét páriaállammá válna, "fekéllyé Európa déli határain", olyan országgá, amely konfliktust exportál, és amelynek polgárai százezrével menekülnének, "hatalmas nyomást gyakorolva" Európára - fogalmazott a brit kormányfő.
Cameron szombaton Párizsban Nicolas Sarkozy francia elnökkel és több arab ország vezetőivel egyeztet a további közös fellépésről.

Clinton: Kadhafinak fel kell hagynia az erőszakkal

 Az amerikai kormány hallott a Líbia által bejelentett tűzszünetről, de nem hatják meg a szavak, mert azokat gyakorlati lépéseknek kell követniük - jelentette ki pénteken Washingtonban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. Clinton hangsúlyozta, hogy a líbiai kormányerőknek fel kell hagyniuk az erőszakkal és fizikailag, jelentős távolságra vissza kell vonulniuk. A külügyminiszter szerint Líbiában mindenfajta rendezésnek magában kell foglalnia Moammer Kadhafi ezredes távozását a hatalomból.

Rasmussen: a NATO véglegesíti a "megfelelő fellépés" tervezését

A NATO véglegesíti a "megfelelő fellépés" tervezését Líbia ügyében, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973-as számú határozatának érvényesítése érdekében - közölte pénteken Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára. A nap folyamán nagyköveti szinten rendkívüli megbeszélést folytattak Brüsszelben a NATO-tagállamok képviselői, de - diplomáciai források szerint - egyelőre nem jutottak közös elhatározásra a líbiai rezsim elleni katonai akciónak az atlanti szövetség égisze alatti megindításáról.

EU-AU-Arab Liga-csúcs lesz szombaton, Músza figyelmeztetése

Csúcstalálkozót tart szombaton Párizsban az Európai Unió, az Afrikai Unió és az Arab Liga Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár részvételével - jelentette be Kairóban a pánarab szervezet főtitkárának, Amr Múszának az irodavezetője. Hisám Juszef irodavezető hozzátette, hogy a francia fél meghívása szerint az egynapos találkozón megvizsgálják a líbiai helyzetet és annak kezelését az ENSZ BT csütörtöki határozatának fényében.
Az Arab Liga főtitkára előzőleg azt mondta pénteken, hogy a Biztonsági Tanács Líbiáról hozott döntése a civil lakosság védelmét célozza, s nem támogat semmilyen inváziót. Egyúttal hozzátette: nem szeretné, hogy a felek bármelyike elvesse a sulykot.
Amr Músza azt is mondta, hogy bármelyik arab állam részvétele a repüléstilalmi övezet megteremtésében vagy más akciókban kétoldalú megbeszélést igényel, mivel az Arab Liga légtérzárlatot támogató saját határozata nem részletezte a tagállamok által teendő lépéseket.
 "A cél mindenekelőtt a polgári lakosság védelme és nem valamilyen támadás vagy megszállás. A határozat egyértelmű ebben a tekintetben - mondta a brit hírügynökségnek. - Nem szeretnénk, hogy bármelyik fél túl messzire menjen, beleértve ebbe Líbiának a polgári lakosság elleni támadásait is."

A  líbiai kormány azonnali tűzszünetet hirdetett

A líbiai kormány azonnali tűzszünetet hirdetett, elrendelve a katonai műveletek leállítását - jelentette be pénteken délután az ország külügyminisztere. Pár órával korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Líbia fölötti légtérzárlatot jelentő határozatot fogadott el.
Músza Kusza külügyminiszter az állami televízióban közvetített nyilatkozatában kijelentette: az ENSZ tagállamaként Líbia köteles tiszteletben tartani a BT határozatait. Egyúttal azt állította, hogy Tripoli kész a párbeszédre valamennyi féllel, ám ezt nem részletezte.
A váratlan lépést a külügyminiszter "a polgári lakosság védelmével" indokolta. Mint hozzátette, a kormány meg fogja védeni a Líbiában élő külföldieket és a külföldi személyek líbiai területen lévő tulajdonát is.
 Kusza bejelentése éles ellentétben áll Moammer Kadhafi líbiai vezető csütörtök esti harcias nyilatkozatával. Kadhafi röviddel a BT-határozat elfogadása előtt azzal fenyegetőzött, hogy a kormányerők hamarosan elfoglalják a felkelők kezén lévő Bengázit, és "könyörtelenül leszámolnak az árulókkal".

Belgium kész részt venni a Líbia elleni katonai beavatkozásban

Kész részt venni Belgium a Líbia elleni katonai beavatkozásban a kormány pénteki döntése szerint. Pieter De Crem védelmi miniszter és Olivier Chastel, az uniós ügyek minisztere a kormány e témával foglalkozó ülése után jelentették be, hogy országuk hat F-16-os vadászgépet és egy fregattot bocsát a NATO rendelkezésére, ha azokra szükség lesz egy esetleges beavatkozáshoz.
Szükség esetén a kormány megfontolja, milyen más kapacitásokat tud a szövetség rendelkezésére bocsátani - tette hozzá Chastel.

Kész részt venni Belgium a Líbia elleni katonai beavatkozásban a kormány pénteki döntése szerint. Pieter De Crem védelmi miniszter és Olivier Chastel, az uniós ügyek minisztere a kormány e témával foglalkozó ülése után jelentették be, hogy országuk hat F-16-os vadászgépet és egy fregattot bocsát a NATO rendelkezésére, ha azokra szükség lesz egy esetleges beavatkozáshoz.
Szükség esetén a kormány megfontolja, milyen más kapacitásokat tud a szövetség rendelkezésére bocsátani - tette hozzá Chastel.

Martonyi: a kormány egyetért az ENSZ-határozattal

A magyar kormány teljes egészében egyetért az ENSZ BT Líbia elleni légtérzárlati határozatával - szögezte le Martonyi János külügyminiszter pénteken, hozzátéve, egyelőre nem lát olyan magyar katonai képességet, "amelyet egy ilyen operációban fel lehetne vagy akarnánk használni".
A magyar diplomácia vezetője egy minisztériumi háttérbeszélgetésen azt mondta, a BT-határozat erőteljes, jóllehet a szavazáson több fontos állam - köztük Oroszország, Kína és Németország - tartózkodott. Azt mondta, ő személy szerint örült volna, ha ezt a határozatot már korábban meghozták volna.
Hangsúlyozta: a határozat szerint a polgári személyek védelmét minden lehetséges eszközzel biztosítani kell; ez azonban nem jelenthet külföldi megszállást, vagyis szárazföldi csapatok megjelenését.
Martonyi János reményét fejezte ki: a repülési tilalmi övezet kikényszerítése alkalmas lesz arra, hogy Bengázi több mint egymilliós lakosságát megóvják a líbiai kormány katonai erejével szemben.
A külügyminiszter értelmezése szerint a BT-határozat szövege - minden szükséges eszköz igénybe vétele - többet jelent a légtérzárlat kikényszerítésénél.
Úgy fogalmazott, az elkövetkező 1-2 órában feltehetően olyan események történnek, amelyek a sajtó érdeklődésére számot fognak tartani.
Azt mondta, "nagyon kívánatos lenne", hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető távozzon a hatalomból, de hangsúlyozta, ennek eléréséhez nem lehet katonai eszközöket igénybe venni. Mint fogalmazott, arra nincs feljogosítva egy kívülálló ország, hogy katonai erővel döntse el, ki legyen egy ország államfője. Meggyőződése szerint a Kadhafi rezsimnek előbb-utóbb mindenféleképpen távoznia kell.
Martonyi János arról is beszélt, hogy a líbiai fővárosban, Tripoliban három nagykövetség folytatja működését, a ciprusi és a görög mellett a magyar. Azt mondta, a kétfős magyar diplomácia képviselet a soros magyar EU-elnökségi funkcióból fakadóan is folytatja munkáját, egyebek mellett konzuli koordinációs feladatokat lát el.
A külügyminiszter azt is elmondta, hogy jövő héten kedden ellátogat az egyiptomi-líbiai határra, hogy az EU-elnökségét betöltő Magyarország képviseletében a menekültkérdésben tájékozódjon, mint fogalmazott, "ki kell hozni a külföldieket".

Francia kormányszóvivő: pár órán belül támadás kezdődik a nép védelme érdekében

A Líbia elleni csapásmérések "gyorsan, néhány órán belül megkezdődnek" - jelentette ki péntek reggel az RTL rádiónak Francois Baroin francia kormányszóvivő, hozzáfűzve, hogy Franciaország is részt vesz a műveletben.
A szóvivő azonban arra nem tért ki, hogy pontosan mikor, hogyan, milyen célpontok ellen és milyen formában kezdődik meg a támadás. 
Leszögezte: a katonai intervenció célja nem Líbia megszállása, hanem a líbiai nép védelme, és lehetővé teszi neki, hogy utolsó leheletéig harcoljon szabadságáért és a Kadhafi-rezsim megdöntéséért.
A franciák kezdeményezői voltak a katonai beavatkozásnak, így természetes, hogy részt vesznek benne - mondta Baroin a líbiai polgárháború menetében nagyon jelentős lépésnek nevezve az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtök éjszaka hozott határozatát, amely légtérzárlatot rendelt el Líbiában, és lényegében felhatalmazást adott a nemzetközi katonai intervencióra a Kadhafi-rezsim ellen.
Eközben a líbiai vezető egyik fia, Szaif al-Iszlam Kadhafi az ABC amerikai televíziós állomásnak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy Líbia azután sem fél, hogy az ENSZ-ben megszavazták a légi csapásokat. Hozzátette: nem a líbiai népnek fognak segíteni ha Líbia bombázásába fognak, hogy líbiaiakat öljenek meg. Le fogják rombolni országunkat, és ennek senki sem örül - mondta Kadhafi fia.

 Obama a lépések összehangolására szólított föl

Barack Obama amerikai elnök arra kérte brit és francia szövetségesét csütörtök éjjel, hogy a hangolják össze Líbiával kapcsolatos lépéseiket miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazást adott a Moammer Kadhafihoz hű erők elleni katonai fellépésre.
A Fehér Ház közleménye szerint Obama Nicolas Sarkozy francia elnökkel és David Cameron brit kormányfővel egyetért abban, hogy Líbiának haladéktalanul be kell tartania a BT határozatát, amely a Líbia feletti légtérzár megteremtéséről és minden, a támadás által fenyegetett civil lakosság védelmében szükséges intézkedés meghozataláról rendelkezett.
A három politikus megállapodott abban is, hogy a következő cselekvési szakaszokban szorosan együttműködnek, és folytatják arab és más nemzetközi partnereikkel a közös munkát a BT-határozat érvényre juttatása érdekében. 
Eközben Kanada jelezte, hogy hat CF-18-as típusú vadászgépet küld a líbiai légtérzárlat megvalósítására irányuló erőfeszítések támogatására - közölték csütörtökön kanadai tömegtájékoztatási eszközök. A CBC közszolgálati televízió értesülése szerint a CF-18-asokkal 120-200 kanadai katona is a térségbe érkezik. Támaszpontjuk valószínűleg Olaszországban lesz.
Grete Faremo norvég védelmi miniszter egy lapnak nyilatkozva bejelentette, hogy az észak-európai ország is részt vesz a Kadhafihoz hű erők elleni nemzetközi katonai műveletben. A miniszter a Verdens Gang című napilappal közölte: egyelőre korai lenne megmondani, hogy Norvégia milyen módon kapcsolódik be az akcióba, de repülőgépek oda vezénylése tűnik természetesnek. Hozzátette azonban, hogy ez alatt nem feltétlenül harci gépek bevetését kell érteni, hiszen a humanitárius műveletek is feltételezik gépek bevetését, légi szállítás céljából.  
Egy Bengáziban megjelenő ellenzéki újság "biztos" forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy Kadhafi ezredes minisztereit három hete Tripoliban lévő főhadiszállásán, az Azazíja laktanyában "tartja együtt". A kormánytagok már húsz napja nem hagyhatták el a támaszpontot, amelyet a líbiai biztonsági szolgálat emberi őriznek. 
A felkelés kezdetén két líbiai miniszter, a belügyi és az igazságügyi tárca birtokosa átállt az ellenzéki erők oldalára - emlékeztetnek rá megfigyelők.

Az ENSZ a légtértilalomról döntött, a líbiai vezetés ellentétesen reagált

Ellentmondásosan reagált az ENSZ Biztonsági Tanácsának a líbiai légtértilalomról szóló döntésére a tripoli vezetés: Haled Hajim külügyminiszter-helyettes egy nyilatkozatában azt állította, hogy a határozat az ország egységét és stabilitását fenyegeti, ám később ugyanő egy sajtóértekezleten azt közölte, hogy országa pozitívan reagál majd az ENSZ-döntésre, s készek egy tűzszünetre a felkelőkkel.
A BT-határozat ugyanis a légtértilalmi övezet bevezetése mellett azonnali tűzszünetet is sürget, valamint a polgári lakosság elleni összes támadás teljes leállítását. Hajim szerint "készen állunk erre a döntésre", de előzetesen meg kellene vitatni a végrehajtás részleteit. Ugyanakkor az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában a BT-határozat kapcsán a külügyminiszter-helyettes a nemzetközi közösség összeesküvéséről beszélt, s arról, hogy az olyan országok, mint Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok meg akarják osztani az országot. Szerinte a BT-döntés "felhívás a líbiaiaknak, hogy gyilkolják egymást". 
Moammer Kadhafi líbiai vezető még a BT-határozat előtt, egy portugál médiának nyilatkozva azt állította, hogy kormányzata nem ismeri majd el a testület döntését. 
Eközben a CNN amerikai hírtelevízió azt jelentette, hogy a líbiai vezetés taktikát váltott, s immár nem akar támadást intézni a felkelők központja, Bengázi ellen. A CNN tripoli tudósítója elmondta, hogy nem sokkal a BT-határozat előtt telefonhívást kapott Moammer Kadhafi egyik fiától, Szaif al-Iszlamtól, aki közölte vele: humanitárius okokból, a lakosok tömeges menekülésétől tartva a hadsereg nem fog behatolni Bengáziba. A haderő a városon kívül marad, s csak a rendőrséget, valamint a terroristaellenes különleges erőket küldik be Bengáziba, a lázadók lefegyverzésére - tolmácsolta a Kadhafi-fiú szavait az újságíró. 
Moammer Kadhafi csütörtökön azt közölte, hogy a kormányerők már aznap este támadást indítanak Bengázi ellen. Ezt a közlést azonban a legtöbb megfigyelő inkább a pszichológiai hadviselés részének tekintette, mert a kormányerők csütörtökön még 130 kilométerre voltak a felkelők központjától.

OLDALTÖRÉS: Az ENSZ-határozat főbb pontjai

Az ENSZ-határozat főbb pontjai

Az ENSZ BT 1973. számú határozatának főbb pontjai a következők:
    - a határozat "azonnali tűzszünetet követel, valamint az erőszak bejezésére és a polgári lakosság elleni mindennemű támadás és a vele szembeni visszaélés azonnali megszüntetésére" szólít fel
    - a határozat követeli, hogy a líbiai hatóságok tegyenek meg minden szükséges intézkedést a polgári lakosság védelme érdekében, biztosítsák a lakosok alapvető szükségleteit, és tegyék lehetővé a gyors és akadálymentes humanitárius segítségnyújtást a számukra
    - a határozat feljogosítja az ENSZ tagállamait, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a polgári lakosság és a Líbiai Arab Dzsamáhiríja támadás által fenyegetett lakott területeinek, közöttük Bengázinak a védelme érdekében, a határozat ugyanakkor kizárja a líbiai felségterület külföldi erők által történő megszállásának bármilyen formáját
    - a határozat a polgári lakosság védelme érdekében légtérzárlatot létesít Líbia felett, de a repülési tilalom nem vonatkozik a humanitárius szolgálatot teljesítő járatokra, illetve azokra, amelyeket az ENSZ és az Arab Liga feljogosít arra, hogy berepüljenek az ország légterébe
    - a határozat megerősíti a február 26-án Líbiával szemben elrendelt fegyverembargót, és ennek értelmében kéri az ENSZ-tagállamokat, hogy ellenőrizzék a területükön - beleértve a repülőtereket és kikötőket is -, valamint a nyílt tengeren a líbiai határ felől érkező vagy oda tartó hajókat és repülőgépeket, amennyiben olyan információjuk van, amely indokolttá teszi azt feltételezni, hogy a járműveken tiltott katonai eszközöket tartalmazó szállítmány vagy fegyveres zsoldos katonák vannak.
    - a határozat felszólítja a tagállamokat arra, hogy akadályozzák meg minden líbiai tulajdonban lévő, Líbia által üzemeltetett, illetve Líbiában bejegyzett repülőgép és minden, gyaníthatóan fegyvereket vagy zsoldos katonákat szállító légi jármű felszállását, leszállását, vagy az ország területe feletti átrepülést, hacsak nem erre a szankciókat felügyelő ENSZ-bizottság előzetesen engedélyt nem adott
    - a határozat továbbá utazási tilalmat rendel el Líbia csádi nagykövetével és Gát délnyugat-líbiai körzet kormányzójával szemben, mivel mindkettőjük közvetlenül részt vett zsoldosok toborzásában a Kadhafi-rezsim számára
    - a határozat elrendeli további hét személy vagyonának befagyasztását: ezek Kadhafi három további gyereke, a védelmi miniszter, a katonai hírszerzés vezetője, a kémelhárítás vezetője és a közművekért felelős miniszter
    - a határozat elrendeli öt kulcsfontosságú líbiai pénzintézet - köztük a központi bank - vagyonának befagyasztását
    - a határozat arra kéri Ban Ki Mun főtitkárt, hogy hozzon létre egy nyolctagú szakértői munkacsoportot, amelynek feladata a szankciókat vizsgáló ENSZ-bizottság segítése lesz a Líbia elleni büntető rendelkezések végrehajtásában.

.