Ünnep a hatgyermekes családban - a közösséghez tartozás élménye

FMH - A Bice-bóca egyesület elnökeként hosszú évek óta fogyatékkal élőkért dolgozik Tényi Sándorné. Neki hat gyereke van, mindegyik ép, egészséges. A karácsonyt - ha tehetik - együtt töltik.

B. Kiss László

Tényi Sándorné, Helga és férje  az egyetemen ismerkedtek meg. Úgy tervezték, hogy két gyermekük lesz, és mindkettőnek T betűvel kezdődik  majd a keresztneve, hogy alliteráljon a vezetéknevükre. Ami az utóbbi dolgot illeti, ahhoz következetesen tartották is magukat. Ám kettő helyett hat gyermekük született. Közülük három már házas, így mára hét unokával is gyarapodott a család. A népes família ugyan nem fér el egy asztalnál, de  ha csak teheti  együtt ünnepel. Akkor is, ha több tagját messzire vetette a sors.  Helga korábban úgy gondolta, szigorúan családi belügy a karácsony. Mostanra másként gondolkozik. Úgy véli: az ünnep akkor az igazi, ha a közösséghez tartozás élményet nyújtja.

 

 

Az ajtóban egy hatalmas, éjfekete újfundlandi fogad, az étkezőasztalnál az egyik asszonylány, Teodóra éppen süteménytésztát kever. Amerikai csokis tallért süt, mint minden karácsonykor. Nem lehet belőle eleget készíteni - árulja el érdeklődésemre. Férjével, Dezső Attilával  és  két  két és   fél éves, valamint félesztendős  kislányukkal  Svédországból látogattak haza az ünnepekre a szülői házba, amely így, hétköznap délelőtt még egészen csendes. A háziasszonyt, Tényi Sándornét, Helgát, mint a móri Bice-Bóca Hátrányos Helyzetűek és Nagycsaládosok Egyesületének alapító-elnökét ismertem meg, aztán kiderült róla: hat gyereke és hét unokája van. A gyerekek közül mindössze egy a fiú!  A legidősebb gyerek 31, a legfiatalabb pedig 15 éves. Hárman már házasok, az öt lány közül három ment már férjhez - von gyors családi leltárt Helga, miközben mécsest gyújt és teával kínál. A férjemmel az egyetemen  ismerkedtem meg.  Két dolgot határoztunk el. Azt, hogy két gyerekünk lesz:  egy lány meg egy fiú.  Meg azt, hogy mindkettőnek T betűs keresztnevet adunk - meséli Helga.  Aztán úgy alakult, hogy kettő helyett hat gyerekünk született, mindegyik ép és   egészséges.  Tímeának, Tamarának, Teodórának, Tamásnak, Tildának és Teklának kereszteltük el  őket. A szülészorvos a végén már nevetve kérdezte: van még T betűs név a naptárban?

Karácsonykor -  ha csak lehet - együtt ünnepel az egész család, és egészen újévig nincs olyan nap, hogy ne érkeznének további vendégek is.  Az ünnepi menüt illetően konzervatív a móri família: a halászlé a férj által fogott halból készül, a mákosguba tésztáját pedig maguk sütik. Mivel a  vejek közül az egyik  német, a másik macedón, Teodóráék pedig egy svéd specialitással, az érlelt   heringgel lepik meg a családot,  az utóbbi években  egzotikusabb  ízek is felkerültek a család étlapjára.
Az idén karácsony második napján a szakácsként végzett Tamás főz. Az, hogy mit,  meglepetés.
Helga listáján több mint hetven megajándékozandó személy neve szerepel. Hónapokkal előbb  elkezdi a gyűjtögetést. Ne tessék nagy dolgokra gondolni! - mondja. Van, akit  saját sütésű süteménnyel, mást  saját készítésű lekvárral lep meg, az unokáinak pedig szívesen köt.
Helga számára a legkedvesebb ajándékot azok a színdarabok jelentették, amelyeket kicsi korukban adtak elő karácsonykor a gyerekei. Több, megható történetet is színre vittek,  a Panov apót például, meg A padlásszoba kis hercegnőjét. A gyerekek mindig csendben, a legnagyobb titokban készültek ezekre az ünnepi előadásokra - meséli Helga, aki  korábban úgy gondolkozott, hogy a karácsony megünneplése  a család legbelsőbb magánügye. Aztán egyszer valahogy egy barátjuk toppant be hozzájuk szenteste.  S nem telt el fél óra,  egy másik is megérkezett... Helga ma már úgy gondolja, a karácsony akkor igazi, ha közösségi élményt jelent.  

 



Tényiéknél általában nagy a nyüzsi, de karácsonykor  mégis nyugalom van.
Zenét hallgatnak,  társasoznak, felolvassák a Szentírásból a kisded születéséről szóló részt.
S amíg a  kicsik a pásztorjátékra mennek, a feldíszített fenyőfa alá kerülnek az ajándékok.
A búcsúzásnál Helga minket is megajándékozott egy-egy   szem szaloncukorral, meg egy összecsavart papirossal.
A kocsiban kíváncsian hajtottam szét a  papírt. Az egyik   Korinthusi levél egy részletének  modern változata állt rajta, amely így kezdődik: "Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszletrendező."  Utolsó mondatai pedig ekként szólnak: "A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek,  a számítógépek elavulnak. De a szeretet ajándéka megmarad. Boldog karácsonyt!

Bizakodó családosok

A karácsony előtti időszak minden család számára kicsit az összegzés ideje is. Mire jutottak az idén, sikerült-e megvalósítani bármit is terveikből?
- Számomra az elmúlt napok az ellágyulásokról,  az örömsírásról szóltak - Farnady Judit, a Széna Egyesület a családokért  vezetője nagycsaládosként sokak gondját, örömét átérzi.  - Átadtuk  a partnereinktől kapott ajánékokat a családoknak. Az ilyen alkalmak mindig lehetőséget adnak a beszélgetésekre, amire mindnyájunknak nagy szükségünk van.  Sokan vannak kilátástalan helyzetben, de ha elmondhatják a bajukat - elöntötte a víz pincét, nem tudják kihez fordulhatnak -, ha  kapnak egy biztató szót, látnak egy másik családot, ahol hasonlóak a bajok, már könnyebben viselik saját keresztjüket.   Az anyagi, tárgyi támogatáson túl úgy látom, minden családnak hatalmas  segítséget jelent a lelki támasz,  a vigasz,  néhány biztató szó, ami erőt  ad, felmelegíti a lelket. A családos összejövetelek  - amikor még nagycsaládos egyesületként, és nem minden család képviseletében ügyködtünk - erről szóltak. A bajainkat félretettük,  nevettünk, örültünk a gyerekeinknek, az unokáinknak és a másokénak is. Igazi nagy családként dolgoztunk, kirándultunk, nyaraltunk és segítettük egymást. Összeszámoltam, negyvenketten leszünk  karácsonykor a három nap alatt, hol együtt, hol váltásban. Az Ausztriában élő lányomék sem élnek teljesen gondtalanul,  de számukra van perspektíva, nem kilátástalan a helyzetük.  Az itthoniakkal - a  három gyerekünk  és az unokáink - más a helyzet, mégis optimista vagyok, ezt sugallom a családomnak és másoknak  is. Hit nélkül nem lehet leküzdeni  a bajokat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!