Majdnem meghiúsította az eső a szántóversenyt

A Magyar Szántóverseny Szövetség, a velencei Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakiskola és a székesfehérvári Aranybulla Mg. Zrt. által szervezett viadal résztvevői egészen negyed 12-ig tétlenül várakoztak a kijelölt parcellák mellett. Arra vártak, hogy a felbukkanó nap kissé felszárassza az átázott föld. A dél közeledtével végül elstartolt a mezőny: a hatalmas járművek eleinte ide-oda csúszkáltak, s úgy tűnt, a versenyen induló lovas ekés csapatok lesznek csak képesek teljesíteni a feladatot. Délben még eredetileg úgy tervezték, hogy csak a nyitóbarázdát készítik el - mondta Soós Sándor főszervező, főbíró, de ahogy száradt fel a föld, úgy jött meg a kedv is - délután fél négyre a traktorosok befejezték a versenyt, s visszavonultak gépeiket rendbe rakni.

A szántóversenyeknek Fejérben nagy hagyományai vannak. Az első igazi versenyszántást 1866-ban is itt, Enyingen szervezték. A versenyek nagyon
fontosak, hiszen a szántó ember munkáját általában egyedül végzi, ezért nem áll módjában annak minőségét másokéval összevetni. A fejlődés egyik legfontosabb feltétele viszont éppen a szaktudás bemutatása és bírálatra bocsátása, valamint mások (a jobbak) munkájának alapos megfigyelése. A szántóversenyek erre lehetőséget adnak és nem lehet véletlen, hogy azokban az országokban a legmagasabb a szántás színvonala, ahol évtizedek óta rendeznek versenyeket.
Az eredményekről lapunk később számol be.