Bérlakásharc - Van, akinek álom, másnak nem felel meg az ajánlat

Utcára kerülünk, ha nem kapunk szociális bérlakást - mondta kétségbeesetten Bodzsárné Makai Tímea, amikor a Hírlaphoz fordult segítségért. Tizenhárom éves fia, aki szerdán indul iskolába, Mimikét, a kis máltai selyempincsit szorongatta éppen, amikor meglátogattuk őket abban a "szívességlakásban", ahol szeptember elejéig meghúzhatják magukat. Bár, állítják, már itt is kikapcsolták a gázt és a villanyt. Jártak mindenhol, de az ügyükben nem történt semmi. Azt mondják, minden szinten lakást ígértek nekik, mégsem kaptak.  
Közel ezerkétszáz szociális bérlakással rendelkezik a városban az önkormányzat, ám természetesen ez sem elegendő arra, hogy kielégítse a rászorultak igényeit. Ez persze nem vigasztalja azt a hétszáz igénylőt, illetve azt a körülbelül háromszáz másik szociális bérlakásba vágyót, akik szintén pengeélen táncolnak a fedélnélküliség és az albérletesek világa között.
Az ezerfős listán szereplőket pontozásos rendszerben helyezik el, függően attól, mennyire rászorultak. Márton Zoltán, a szociális bizottság elnöke elárulta: jelenleg száz család van kirívóan rossz szociális helyzetben, ahol idős vagy fogyatékos családtagot ápolnak, illetve nagyon magas a gyerekek létszáma a családban, mindamellett, hogy rettenetes körülmények között élnek. Ők a száz pont felettiek. Mint kiderült Bodzsárék negyven pontjukkal az ezerfős listán épp középen helyezkednek el, ők az ötszázadikak.
 - A férjem egy baleset után elvesztette az állását, s nem sokkal később én is. Még most is munkaügyi perben állok a volt munkaadómmal, mert nem fizetett ki. Később a sok stressz miatt kórházba kerültem - vázolja helyzetüket a fiatalasszony, s ad választ a kérdésre is: vajon két munkaképes korú felnőtt ember miért nem dolgozik. Kálváriájuk hosszadalmas, ám talán ők mégsem tartoznak azok közé az emberek közé, akik ölbe tett kézzel várják a megváltást. Intézkednek, kérdeznek, rájárnak az ügyintézőkre, keresik a megoldásokat, s ügyelnek arra, hogy ne verjék magukat kölcsönökbe. Másként nem is lehet, más nem oldhatja meg helyettük az életüket. 
- Teljesen érthető, hogy mindenki számára a saját helyzete tűnik a legsúlyosabbnak -  teszi hozzá Márton Zoltán. - De rengetegen vannak a városban, akiknek még ennél is rosszabb és kevesebb lehetőséget adott az élet. 
Bodzsárék ügye így hát most biztosan nem oldódik meg, legalábbis amíg a listán előrébb szereplők nem kapnak lakást. Helyzetük kortünet, sokak fájdalmát vázolták fel nekünk.  
A szociális bérlakások kiosztása két éve került át a vagyongazdálkodástól a szociális bizottsághoz. Eddig tehát inkább gazdasági, mintsem szociális, szakmai kérdés volt ez. Márton Zoltánék úgy vélik, ha újabb lakásokat vásárol a város, akkor azt ne tömbökben tegye, hanem szétszórtan, ezzel is megakadályozva a hátrányos helyzetűek elkülönítését, illetve  blokkosítását.

A pláza közelében szeretnének maradni

A Palotai úti roma családok elköltöztetése folyamatban van - árulta el  Márton Zoltán. A nyár elején költözésre kért 12 család fele már átköltözött másik szociális bérlakásba vagy jelenleg készülődik rá. A többi család azonban nem fogadta el a felkínált lehetőségeket, noha jobb komfortfokozatú otthonokat ajánlottak fel nekik. A legfőbb indok - tudtuk meg - az volt, hogy ők a pláza közelében szeretnének maradni. Ezt az igényt azonban nem tudja figyelembe venni a város. Az épületekre érvényes bontási engedély van, a munkát  szakaszosan meg is kezdhetik. Így tehát, a már kiüresedett ingatlanok eltávolítását szeptemberben kezdi a város, akkor is, ha a másik épületszárnyban még laknak.