Csapás vagy áldás a szigorúbb Büntető törvénykönyv?

A 2010. évi LVI. törvénnyel módosították a Büntető törvénykönyvet.  Az általában csak három csapásként  emlegetett szigorítás mintája az Egyesült Államokban már létezik.  Az elnevezés ott némileg más, a baseball-szabályra utalva 3 strikes (három hiba),  de  a tartalma hasonló. A magyar változat szerint ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények  közül legalább három - a törvény külön pontjában meghatározott  - személy elleni     erőszakos bűncselekmény, akkor a büntetési tétel  felső határa  kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint  bármelyik bűncselekmény életfogytig  tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben  életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
"Kell", így szól  a  törvény,  egyértelműen, kérlelhetetlenül, s nem úgy, hogy lehet.  E megfogalmazásból nem az következik,  hogy a bírónak   mérlegelési lehetősége lenne, márpedig  az a magyar igazságszolgáltatás, bírói munka egyik  fő alapelve. Emiatt is több szakember bírálta a    módosítást-szigorítást, alkotmányossági aggályaikat is hangoztatva. Támadják azért is, mert  kételkednek a  szigorítás visszatartó erejében. A bűnözők ugyanis nem azzal számolnak, hogy mennyit kapnak  majd tettükért, hanem  azzal, hogy megússzák a büntetést.  További nem elhanyagolható problémákat jelent a magyar börtönök túlzsúfoltsága. 
Soós Gyula, a Fejér Megyei Bíróság elnöke és élet elleni bűneseteket tárgyaló bírája azonban további gyakorlati ellentmondást  is említ. A kiindulópont természetesen az, hogy a  bíróságnak - jogalkalmazó lévén - a törvényt végre kell hajtania, alkalmaznia kell, addig, amíg -  teszem azt -  az  Alkotmánybíróság nem helyezi hatályon kívül.  Július 23-án lép hatályba a törvény, említi Soós, a törvénykezési szünetet figyelembe véve tehát   augusztus végén, szeptember elején  "találkoznak" majd igazán vele. Szerinte  jelentős jogi problémát vethet fel, hogy ad abszurdum  a  városi bíróságok is kiszabhatnak majd életfogytig tartó  szabadságvesztést, márpedig  a jelenlegi hatásköri szabályok nem engedik, hogy a   városok  ilyen ítéletet hozzanak.   
A megyei elnök  úgy véli, az új szabályok miatt a gyakorló bírók alappal érezhetik úgy, hogy  csorbult a függetlenségük, és erősen kérdéses, kiállja-e az alkotmányosság próbáját, ha  a  három csapás törvénymódosítás miatt  valaki a taláros testülethez fordul.

Ha a jogszabály  mégis  életben marad, az idő dönti el majd, hogy csapás lesz-e vagy áldás. Akárcsak a "közbiztonság javítása érdekében egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslat.  Szörnyű a cím, de  ha azt mondom, hogy  az elzárás új és szigorúbb  paragrafusairól van szó,  biztosan sokan értik, miről van szó.  Annál is inkább, mert a hírek szerint csütörtökön dönt  a parlament   arról az alkotmánymódosításról, amely  kimondaná, hogy  a helyi bíróság hatáskörébe  tartozó, törvény  által meghatározott  ügyben bíróként a bírósági titkár is  eljárhat.  A titkárok  szabálysértéseket  bírálnának el, és ezekben az ügyekben  akár elzárást is kiszabhatnának. Az említett  törvénytervezet  talán legtöbbet említett passzusa szerint  a 20 ezer forint  alatti értékre elkövetett tulajdon elleni szabálysértések  elkövetői is elzárással  lennének sújthatók.   Ráadásul a fiatalkorúak, a 14-18 év közöttiek is, igaz, nem hatvan, hanem legfeljebb 30 napra, de  akkor sem valószínű, hogy  az Európai Unió ezt jó néven venné.  A titkárok "bíráskodása" pedig alkotmányossági gondokat vet fel, jelentette ki e kérdés kapcsán Soós Gyula.  Az  alapvető jogokat korlátozó szankciókat  eddig  ugyanis csak kinevezett, teljes függetlenséget élvező bírák szabhattak ki. Ráadásul az alkotmánybírák   néhány döntésben már korábban kifogásolták, ha   bizonyos ügyekben titkárok jártak el bírák helyett.  Ám ha az új szabályozás  életbe lépne és hatályban is maradhat, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint a tulajdon elleni szabálysértések minimum 80 ezer új ügyet jelentenének a bíróságoknak. Ehhez  legalább kétszáz új titkárra lenne szükség, a meglevő 520-540 mellé,  továbbá ügyintézőkre, leírókra, ami 1,4 milliárd  forint többletpénzt igényelne. 
Erre a  jelek szerint  vajmi kevés az esély. A jogot azonban, mint hallhattuk, alkalmazni kell az  arra hivatottaknak. Kérdés, így hogyan?