Milliókkal drágulhatnak az építkezések! Új szabvány a tervezésben

FMH - Súlyos összegekkel drágíthatja meg az építkezést a várhatóan április 1-jével életbe lépő, uniós normákhoz igazodó statikai szabvány. Tényleg ennyire földrengésveszélyes helyen élünk?

Házi Péter

Az épületek statikai tervezésénél eddig többségében a magyar szabványokat  alkalmazták a  tervezők, a három évvel ezelőtti döntés alapján azonban 2010. április 1-jétől elvileg vissza kellene vonni a nemzeti szabványok alkalmazását, így csak a tartószerkezeti eurokódok alapján lehet majd tervezni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az eddig készült épületekhez képest például több betonacélt, jobb minőségű betont kell beépíteni, sűrűbb és nagyobb merevségű megtámasztásokat, merevítő rendszereket kell alkalmazni. Ez persze a költségekben is jelentkezik, Kállai György statikus tervező becslése szerint a tartószerkezetek hozzávetőlegesen 20-30 százalékkal drágulnak az új szabvány alkalmazása miatt, ami egy átlagos családi ház esetében összesen 5-10 százalékkal emeli meg az építkezés költségét.

Mint a szakember hozzátette, előfordulhat, hogy  egy, már engedélyezett, de kiviteli tervekkel nem rendelkező épületet  a megrendelők nem kis bosszankodására újra kell tervezni a szigorúbb szabványok miatt, ha ahhoz az építési hatóság kiviteli tervek készítését írja elő, és a kiviteli tervezés időszaka már a jelölt határnap utáni időszakra fog esni. Sőt, a rendelkezés különösen a régebben épült házak felújítását, átalakítását drágítja meg, akár olyan jelentősen, hogy a tervezők esetleg a régi épület lebontását javasolják majd. Merthogy újat olcsóbban lehetne építeni. A dolog pikantériája, hogy az építésztervezőket, az épületgépészeket és az épületvillamossági tervezőket érintően egyelőre nem lehet tudni, mikor vezetik be a szigorúbb szabványokat, azaz a statikai terület melletti más  szakági szabályozás egymástól mintha teljesen függetlenül menne a maga útján, holott egy épület megtervezésekor mindezek igencsak összefüggenek. Az ember azt gondolná, hogy az új szabványokat az adott nemzet nyelvén kellene megjelentetni, ehhez képest - hívja fel a figyelmet Kállai György - a tartószerkezeti eurokód  szabványok több mint fele még mindig csak angolul férhető hozzá.

Az ügyben a napokban egyébként a  Magyar Mérnöki Kamara választmánya is közleményt adott ki: "Többedszerre felkérjük a kormányt, sürgősen  tegyen hathatós lépéseket az elmaradások felszámolására. Egyidejűleg felkérjük a Magyar Szabványügyi Testületet, hogy bár 2010. március 31-e a Magyar Szabványok (MSZ) visszavonásának határnapja, addig ne kezdeményezze sem itthon, sem az EU szabványosítási intézményében a jelenleg hatályos Magyar Szabványok visszavonását, ameddig az Eurocode magyar nyelvű változata egyértelmű és félreérthetetlen formában közzé nem tehető."


Hazánkban  évente   4-5, a lakosság számára is érezhető  földrengés fordul elő. Épületkárokat okozó rengések 15-20 évenként várhatóak, amíg erős, valóban jelentős károkat is okozó, 5,5 és 6 közötti magnitúdójú rengésre 40-50 évenként kerülhet sor. Legutóbb tavaly november 25-én Berhida-Peremarton térségében volt egy hármas erősségű talajmozgás, amelyet a lakosság is érzett. Itt 1985-ben egy 4,9-es erősségű rengést mértek, ami már igen jelentős anyagi károkat okozott.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!