Hóvirágünnep hóesésben

Az alcsúti arborétumban néhány nap alatt több ezren fordultak meg, hogy a verőfényben megcsodálhassák az országban páratlan természeti látványosságot, a kéthektárnyi hóvirágmezőt. Ezért esett a választás a biodiverzitás (biológiai sokféleség) világévének honi megnyitójaként e helyszínre, bár nem számítottak a szervezők a tél visszatértére. Halász Ferenc az arborétum nevében köszöntötte a résztvevőket, köztük a bicskei gimnazistákat és a váli általános iskolásokat, a park rajongóit.

- Tíz éve kongatták meg a tudósok a vészharangot, figyelmeztetvén a Föld lakóit, hogy veszélyben forognak a természeti élőhelyek, s Európában az állatok mintegy fele a kipusztulás határán áll - ismételte el a gyakran hallott súlyos mondatokat Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára. - Nem történt kedvező változás mégsem, noha nincs az emberiségnek erkölcsi felhatalmazása arra, hogy így bánjanak az élővilággal! - tette hozzá a szakember. A gyermekekhez fordulva abbeli reményét fejezte ki, hogy a következő nemzedékek talán meg tudják állítani a káros folyamatokat

Az alcsúti arborétumot Habsburg József főherceg, Magyarország nádora alapította és telepítette be növényekkel, utódai pedig szeretettel és szakismerettel folytatták a szinte magyarrá lett ős kezdeményezését. Az 1952-től országos védettségű állami tulajdonú park növényi génbanknak számít, s a faritkaságok mellett különlegessége a hét faj huszonnégy fajtájából álló hóvirág-ültetvény. A jelenlévő Habsburg-Lotharingiai Mihály főhercegi leszármazott gyermekkori emlékeit idézte a parkról, amelybe az utóbbi évtizedekbe gyakran ellátogat. A polgári életet élő, magyarul beszélő, magyar állampolgárságú Mihály nagyapját idézte, aki kétkezi kertészként is bíbelődött a növényekkel hajdanán a parkban. „Addig kell ültetni és palántázni, és újra ültetni és újra palántázni, míg a növény meg nem fogan!” - mondta. Az ükapa a puszta területből varázsolt egzotikus növényi együttélést, amelyet csak a fás szárúak között vagy háromszáz faj képvisel - erősítette meg a park kezelője, a Dunap-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága vezetője, Füri András. A legöregebb fák csaknem kétszáz évesek, de jelentős denevér populáció is rejtőzködik a kertben.

A kápolnában ez alkalommal nyitotta meg Halász Péter elkötelezett csángókutató, a Honismeretei Szövetség elnöke azt a csángókról szóló kiállítást, amely 1996 óta kering a Kárpát-medencében.

- A biodiverzitás, azaz a biológiai sokszínűséghez logikusan kapcsolódik ennek az ősi magyar népcsoportnak a bemutatása, amelyik idegen nyelvi és népi közegben él évszázadoktól fogva, s őrzi vallását, szokásait, archaikus nyelvét. A szépséges szőttesek, hímzések színei a kastélykert gazdag növényi világára rímelnek, hangoztatta Halász Péter. A fotókon olyan megható világ tárul a néző szeme elé, amelyről azt hiszik sokan, már csak a könyvekben létezik. A csángók azonban élnek, bár feléjük is rohamléptekkel tart a globalizáció.