2010.02.25. 06:10
Beköthetik a infúziót, de licencet kell szerezniük a nővéreknek
Az egészségügyi miniszter visszavonta az ápolói tevékenységről szóló jogszabálynak azt a részét, amely egyértelműen megtiltotta volna, hogy a nővérek vénás injekciót adjanak be, infúziót kössenek be. Mindezt a nővérek eddig is megbízás alapján végezték.
A kórházigazgatók tiltakoztak, több helyütt kerek perec kijelentették, hogy az utasítást nem tartják be. Kedden, amikor a megyei kórházban riportot készítettünk, még nem lehetett tudni, hogy a módosítás megszületik, amely egyébként a jelenleg is érvényes szabályokat tartalmazza. Igaz, azzal a kitétellel, hogy fél éven belül meg kell szerezni egy úgynevezett licencet, amely a jelenlegi gyakorlatot oklevelesíti.
De nézzük, mi is a gyakorlat (amely ezek szerint marad). A szabályozás szigorú: percre pontosan meg tudják például mondani, hogy melyik nővér, mikor, kinek kötött be infúziót, adott vénás injekciót. Osztályonként más és más gyakorisággal kell ezeket a feladatokat elvégezni, talán a legtöbbet a sebészeten, de ilyen az onkológia, vagy éppen a pulmonológia:
Vass Mónika gumikesztyűben, maszkban dolgozik, rutinos mozdulatokkal igazítja az infúziós palackot az állványra, percek alatt végez. Mondja, naponta átlagosan legalább tíz infúzióbekötés és legalább ennyi vénás injekció beadása a feladata, természetesen az egyéb teendői mellett. Mónika szakápoló, tehát azok közé tartozik, akik írásos megbízás alapján végezheti ezeket a beavatkozásokat. A gyógyszerelés természetesen nem az ő hatásköre, azt az orvos rendeli, az ő felelőssége a terápia megállapítása, a gyógyszerek dozírozása: miből, mennyit, mikor, milyen formában kapjon a beteg.
- Tizenhárom éve vagyok ápolónő, három éve dolgozom a Szent György kórházban - meséli Mónika és kérésemre sorolja, milyen szabályokat kell betartani az ominózus beavatkozásoknál. A legfontosabb az embóliaveszély kiküszöbölése (ezért légtelenítik az infúziós csöveket, illetve a fecskendőt), s persze nagyon pontosan be kell tartani minden előírást, amely meghatározza a feladatsorokat, teendőket.
A folyamat minden mozzanatát dokumentálják, s nővéri hibából a legritkábban fordul elő végzetes esemény. Az ápolónők sok évtizedes gyakorlattal végzik ezeket a feladatokat. Tartottak tőle, amiként a kórházi vezetők is, hogy az új jogszabály betartása a betegellátást veszélyeztetné, hiszen fizikai képtelenség, hogy mindezeket a beavatkozásokat egyedül az orvosok végezzék. (Már csak létszámilag sem lehetséges, tekintettel arra, hogy például a Fejér Megyei Szent György Kórház 1300 szakdolgozója közül hétszázhetven az ápoló. Kettő híján pedig háromszáz az orvosok létszáma. Évente csaknem hetvenezer fekvőbeteget gyógyítanak.)
- Közvetlenül betegágy mellett hétszázhetven nővér, műtős dolgozik, közülük több mint ötszáz, magasan képzett nővérnek van olyan megbízása, hogy az orvos utasítására végezhetik, illetve végezhették eddig ezeket a beavatkozásokat - ezt már Szabó Bakos Zoltánné ápolási igazgató mondja, s visszatekint a rendeletekre:
- Az 1972-es egészségügyi rendtartás szabályozta azt a tevékenységet, amelynek alapján a nővérek megbízás szerint bizonyos tevékenységeket végezhettek az orvos utasítására. Ilyen beavatkozásnak számít például az infúzió bekötése, férfibeteg katéterezése vagy egyéb invazív beavatkozás. 2007-ig volt érvényben ez a rendelet. A megbízás kiadásának alapja az volt, hogy a nővérek az iskolai tanulmányaik, továbbképzéseik során megszerezték a tevékenység végzéséhez szükséges és elvárt fokú ismeretet. Szeretném hangsúlyozni, hogy nővéreink magas szintű szaktudással rendelkeznek. Visszatérve 2007-re: a rendtartás módosítása nem tért ki arra, hogy új megbízás adható-e vagy sem. Ezért új megbízásokat már nem adtunk ki, a régiek éltek. A megbízás egyébként úgy történt, hogy a szaktudást igazoló oklevél mellett a főorvos meggyőződött arról, hogy az illető nővérnek az elméleti tudása mellett gyakorlati készsége, rátermettsége is megvan-e. Ezután adta ki a megbízást, s nagyon fontos, hogy ez a munkaköri leírás mellékleteként szerepelt! A 2007-es rendelet után vártuk azt, hogy ezeket a kompetenciákat írásban ismét rögzítsék, pontosabban jogilag támasszák alá. A jelenlegi, 3/2010-es rendelet február 26-án lépett volna életbe, s benne az orvosi döntésen alapuló cselekvés orvosi utasításra, orvossal együttműködve kérdéskör vetett fel aggályokat. Én úgy ítélem meg, hogy ez a rendelet akkor lett volna életszerű, és jogilag biztos a nővérek számára is, hogy ha az úgynevezett licenc rendelettel egyidőben jelent volna meg, illetve az megelőzte volna ezt a rendeletet - mondta az ápolási igazgató, aki örömmel értesült a módosításról. Elmondta, megítélése szerint ma olyan magas fokú a nővérképzés érettségi után három év, majd a diplomás ápoló és egyetemi szintű ápoló , hogy arra kellene törekedni, az iskolai képzésen belül ezeket az ismereteket megkapja, gyakorolhassa a nővér. És utána a gyakorlatban győződjenek meg arról, hogy ezeket készségszinten tudja-e alkalmazni az illető. Így válhatna ez a feladat a nővéri munka részévé.
Egyébként az elképzelések szerint a licenc megszerzéséhez 40-60 órás tanfolyamot kell majd végezniük a nővéreknek, utána pedig vizsgázniuk kell.