Irodalmi lázadás Fehérváron?

FMH - „Azért vagyunk, hogy nevessünk, és olyan jól éljük az életünket, hogy a Halál féljen elvinni minket.” Miért is ne? Charles Bukowski ugyan sokkal inkább volt alkoholista, mint író, de azért mégis sikerült több ezer költeményt, több száz novellát és hat regényt „termelnie” – nem véletlen, hogy éppen az ő műveiből olvasnak fel először lágy fúvós-kísérettel a Fehérváron, az Erkel Ferenc utcában megnyíló kocsmaszínházban február 6-án.

Lovász Lilla

Néhány fehérvári fiatal agyából - Steininger Antalról és Teplán Zsoltról, Czinki Ferencről és barátaikról van szó – pattant ki az ötlet, hogy miért ne lehetne városunkban olyan szórakozóhelyet létesíteni, ahol nem a „tuc-tuc” zene bömböl, s az alkoholmámortól elhalványult tekintetű tinédzserek dülöngélnek, hanem hangulatos ritmusok és némi irodalom mellett lehet csöndesen üldögéni. Mindehhez – a terv szerint - nem feltétlenül alkoholos italokat szolgálnak fel, a tea, a kávé, a turmixok széles skálájából valamint hagyományos zsemle-parizer-kockasajt menüből válogathat, akinek nem pusztán a berúgás jelenti a legjobb bulit.
Igaz, a KafkaBeat névre hallgató kultúrkocsma nyitóestjén éppen egy olyan író, költő soraiból hallgathatnak részleteket az érdeklődők - a Prospero Színkör tagjainak tolmácsolásában-, akiről többen mondták már: csak másodsorban író. Ha ugyanis az írás és a pia között kellett választani, az utóbbi mindig nyert nála. Mégis, miért éppen rá esett a választás, aki „hivatalosan” nem is a beat-nemzedék tagja (ha már a hely nevét tekintjük)? Talán mert a KafkaBeatet választotta otthonául az itt induló Charles Bukowski Baráti Kör közössége.
Az is igaz, hogy Kafkának sincs sok köze a beat-korszak képviselőihez (például Ginsberghez, Salingerhez, Keruachoz, stb) sem térben, sem időben, hiszen a „beat” az 1950-es évek Amerikájában kialakuló, s Nyugat-Európában megerősödő mozgalom volt, melynek alapmagatartása a hagyományos, megszokott életmód, a szabályok elleni lázadással jellemezhető. Franz Kafka munkássága ezzel szemben bizarrságáról híres, s szigorúan közép-kelet-európai: német zsidó családban született, a tizenkilencedik század monarchiabeli Csehországában. Ám, ahogy Steininger Antal fogalmaz, Kafka éppen eléggé cinikus és abszurd ahhoz, hogy jó névadója legyen a helynek. Meglátjuk
Egyelőre a KafkaBeat programjában Bukowski mellett Örkény egypercesei, Gogol: Egy őrült naplója, és Allessandro Baricco Novecento című műve kap helyet, a jazz mindenféle válfajával kísérve, legyen az nujazz, elektrojazz, vagy „hagyományos” szaxofonos rögtönzés.