Eltemették Kokas Ignác váli festőművészt

Ginza hídja, árnyalakjai, a babutkási akácfa, az öreg présházak  sóhajtoznak, végleg elment a mester, aki gyakran  térdre borult a természet szépségei előtt, aki  naphosszat hallgatta Ginza- és Szent György-puszta meséit,  fagatta a tér veszélyes szakadékait,  és beszélgetett fűvel, fával, hangyával, madárral.
A váli templom fölött magasodó kálvária és temető  megtelt a falubéliekkel,  barátokkal,  tanítványokkal,  koszorúkkal, a katolikus szertartás evangéliumával, imáival. A papi búcsúztatás után  a megye díszpolgárától Fejér megye önkormányzata nevében Balogh Ibolya vett végső búcsút. Megköszönte, hogy személyiségével, alkotásaival gazdagított bennünket. A váliak nevében  Tóth Ferencné  polgármester  idézte föl a közös ünnepeket,  köztük a 70. születésnapjára rendezett fiesztát, amely hasonlított egy búcsúra vagy esküvőre.  Volt pálinka,  bor,  pogácsa,  a templomtorony aljában pedig  kiállítást rögtönöztek   tiszteletére.  A polgármesterasszony megidézte a Vajda János utcai szülőházat, majd az Öreg híd festményt, amelyet  a polgármesteri hivatalban szimbolikusan köti össze, immár örökre Vál művészfiát a váliakkal.