Hideglelés! A génmódosítás miatt kannibállá válhat az ember?

- Az első martonvásári transzgénikus kukorica hibridet Dél-Afrikában állítottuk elő az ottani társintézettel közösen, s a növényt Spanyolországban termesztik kísérleti jelleggel, MV 500 BT néven  - mondja Marton Csaba, az MTA martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese. E martonvásári hibrid kukoricának a kukoricamollyal szembeni ellenállóságát a génmódosítással érték el, de mivel nálunk csak kísérleti céllal végezhetnek ilyen eljárást, szükség van a külföldi kapcsolatra.
- Köztudott, hogy a génmódosított növények körül Európában viták dúltak és dúlnak, s Magyarország GMO-mentességét számosan tudományos nagy horderejű vívmánynak tartják. A Föld valamennyi kontinensén folyik génmódosított növénytermesztés, s Európa nyolc országában szintén engedélyezett, köztük az említett Spanyolország, Portugália, de Csehország, Szlovákia és Románia sem tiltja.
- A világon 130 millió hektáron termesztenek transzgénikus növényeket, ez a terület megegyezik egész Európa szántóterületével  -von mérleget az agrártudós.  Az USA-ban génmódosított kukoricát, repcét, szóját és gyapotot termelnek, de a búzával és a burgonyával ők is óvatosak. A közvetlen emberi fogyasztású élelmiszer alapanyagokkal csínján bánnak, hivatalosan megmaradnak a takarmány előállításra és az ipari felhasználásra szánt növénytermesztésnél.
 A Magyar Növénynemesítők Egyesülete civil szervezetként alakult meg éppen húsz esztendeje, s minden évben más tudományos helyszínen tartják vándorgyűlésüket. Idén Martonvásáron, a mezőgazdasági kutatóintézetben gyűlt össze mintegy háromnegyedszáz növénynemesítő szakember. A vándorgyűlést közösen szervezték az MTA növénynemesítő bizottságával, s aktuális témát választottak a találkozó mottójául. A transzgénikus növények nemesítésének etikai kérdései álltak a középpontban, amelynek vitaindító előadását Balázs Ervin akadémikus, a martonvásári kutató oktatási igazgatóhelyettese tartotta. A szakember többek között beszámolt a nagy történelmi egyházak álláspontjáról a génmódosítások kapcsán, de elhangzott egy nagyon különös kérdés is, ami a morális nézőpont bonyolultságát támasztja alá. 
- Ha egy emberi gént építenek be valamely növénybe, s utána az ember megeszi azt a növényt, akkor kannibál lesz? - idézte a hideglelős mondatot Marton Csaba. A génmódosítás mellett sok érv szól, s az bizonyos, hogy tudományos kutatói szinten a magyarok sem maradhatnak ki belőle - szögezi le. A transzgénikus eljárás nyomán a betegségekkel és rovarokkal szemben ellenálló kultúrnövényt olcsóbban lehet előállítani, nagyobb terméshozam várható, s kevesebb gyomirtóra van szükség. Ez roppant leegyszerűsített megállapítás, de az éhező országok növekvő élelmiszer szükségletei kapcsán ilyen mondatok hangzanak el  fogalmaz röviden. A martonvásári vándorgyűlésen kizárólag a transzgénikus növényekkel kapcsolatban cseréltek eszmét, sem humán (emberi), sem állategészségügyi vonatkozásban nem vették terítékre a kényes témát.
A növénynemesítők állásfoglalása szerint a transzgénikus növénykísérleteket támogatni kell, ebben nem maradhatunk le más országoktól.