Ököljogok - meddig mehetünk el az önvédelemben?

De ez csak egy eset volt azok sorában, amelyek  arról árulkodtak, hogy az emberek úgy érzik: az állam nem tudja szavatolni a közbiztonságot,  ezért saját maguk kezébe kell venniük  a védekezést. A jogalkotásnak  úgy tűnik,  ehhez a változáshoz kellett igazodnia.
Ám ez  - figyelmeztetnek egyszerre szakértők és elemzők - könnyen olyan helyzetet eredményezhet, amelytől már csak egyetlen  lépés lehet az anarchia, vagy valami hasonlóan  rossz megoldás.      
A változás előszele volt, amikor a Fidesz  a Cosma-gyilkosság után, amerikai mintára  benyújtotta javaslatát  a Büntető Törvénykönyv szigorításának érdekében. Ezt első lépcsőben a kormányoldal elutasította, ám  Draskovics Tibor igazságügyi miniszter nemrégiben mégis bejelentette: Ne azé legyen a kockázat, aki saját személyét, családját próbálja védeni,  hanem a rizikó legyen a sérülés és a büntetés tekintetében is a támadóé. E szavakkal vezették  a Btk.-ba a megelőző jogos védelmi eszköz fogalmát, de egyben hangsúlyozták,  hogy az ilyen eszköz nem lehet alkalmas élet kioltására.
Alkalmazható fizikai hatás az elkövetővel szemben, így a törvény céljának megfelelő, ha árokkal, veremmel, vagy házőrző kutyával  védünk egy ingatlant, de a védelem módjára fel kell hívni a figyelmet, ragozta a bekövetkezett változást Balsai  István volt igazságügyi miniszter.
Azonban nagyon sok olyan történhet a való életben, amelyre nincs válasz a jogszabályban, ezért értelmezhetetlen: például egy börtönben kisportolt izomzat képzett verőlegény testén adott esetben komolyabb erőt képviselhet, mint egy nyolcvanéves öregúr kezében a lőfegyver. Ezért  állítják jogászok  nagyon sok múlik majd a bírón, illetve a bírói gyakorlaton, hogy az adott esetet miként ítélik meg.
 Az új szabály ellenzői  rámutatnak, hogy az állam egyre  jobban kivonul a védekező szerepből, ahelyett, hogy szavatolná a közbiztonságot: ennek része, hogy az állam és polgárai között eltolódott a bűnös erőszakkal  szembeni jogos védekezés fogalma.  
Takácsy Ida, a Fejér Megyei Bíróság  kollégiumának  vezetője a  jogos védelem módosult rendelkezéseit foglalta össze néhány mondatban, hisz a változás bonyolult, a jogalkalmazók is tanulják.
 A törvény abból indul ki,  hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a jogtalan támadónak kell viselnie, a megtámadott elhárító cselekményét pedig méltányosan kell megítélni.
A törvény újraszabályozza az ijedtség vagy a menthető felindulás  okozta túllépés eseteit. Felmentő lehet az ítélet, ha az előbbi két állapot korlátozza az elkövetőt abban, hogy meg tudja ítélni, mi a szükséges mérték a jogtalan támadás elleni védekezésben.      A megelőző  védelmi eszköz alkalmazójával szemben  az is követelmény lesz, hogy az adott helyzetben minden tőle elvárhatót tegyen meg  a sérelem elkerülése érdekében.
A törvényben egyébként  ésszerű korlátok jelennek meg a védelmi eszközök használatáról. Az élet kioltására alkalmas védelmi eszközök sorában  (vágó, szúró fegyver, lőfegyver automatikus működésbe hozatala,  magas feszültségű áram)  bevetése védekezésként nem eredményezhet büntetlenséget. 
- A megelőző jogos védelemmel a védekező is kockázatot vállal - tette hozzá a kollégiumvezető. -  Ha nem a jogtalan támadót, hanem vétlen személyt ér sérelem,   a  következményeket  a védekezőnek kell viselnie.  A törvény azt is előírja, hogy a jogtalan támadás következményeire a figyelmet fel kell hívnia a védekezőnek: a  kerítésre kell kiírni, hogy  áram van benne, vagy  jelezni kell  a kutyát.
Ma még jogi kísérlet ez tehát, amelynek próbáját a való élet adja majd meg. Kérdés, mennyi áldozat árán.