Tizenhét golyó süvített felé - exkluzív interjú Tóásó Előd bolíviai körülményeiről

Lukács Csabát csupán néhány perccel repülőgépének felszállása előtt értük el.

- Mit látott a rács mögött?
- Az elmúlt nyolc napban naponta meglátogattam Tóásó Elődöt a San Pedro-ban, amely az ország leghíresebb és leghírhedtebb börtöne. Most már lényegesen jobb körülmények között van, mint korábban az elkülönítőben, amely hely minden olyan elképzelésünket igazolja, amit mi egy dél-amerikai börtönről vélünk. Egy sötét, beton lyukat kell elképzelni világítás és bármiféle komfort nélkül. Tóásót most már a politikai foglyok részére fenntartott részben tartják. A körülményekhez képest jól van, sem a hatóság emberei, sem a rabtársak részéről nincs közvetlen fenyegetettség. Ez azért fontos, mert ott mindennapos az erőszak. Amikor én bent voltam, akkor is láttam egy olyan jelenetet, amikor az egyik rab egy biciklilánccal péppé vert egy másikat, mert az nem tanúsított kellő tiszteletet iránta. Tóásót talán a többi politikai megvédi, s jó stratégiát választott, mert mindig azt mondja, nincs pénze. Mert létezik ott egy előítélet a fehér európaiak iránt, hogy mindegyik gazdag. Előd mindig kénytelen azt demonstrálni, hogy ez egyáltalán nincs így. Egyetlen alsónadrágban került a börtönbe Santa Cruzból, s mindene, ami van, az a rabtársak könyörületének és a segélyszervezetek jótékonyságának köszönhető. Van egy neve eltitkolását kérő helyi magyar nő, aki rendszeresen látogatja és amit kér, azt elviszi neki. Beállt a tél, 3600 méter magasan van a város, hajnalra mínusz öt fok is lehet a börtönben. Ezért kellett neki meleg ruha és élelmiszer, de azért is, hogy viszonozni tudja a többi politikai fogoly gesztusát. Európai gyomornak az ottani börtönkoszt elviselhetetlen, ezért igyekszik maga főzni, ha éppen van miből. 

- Beszélt önnek arról, miért ment el Bolíviába?
- Nem feladatom ezzel foglalkozni, láttam, erről nem szívesen beszél. Tudatosan nem is hallgatja meg a híreket, mert ő ott ma is naponta téma, mint a magyar terrorista csoport tagja. Még az elnök is kampányolt vele, közös óriásplakáton szerepelt Evo Moralessel, mert decemberben elnökválasztás lesz.

- Elmondta, hogyan élte túl a rajtaütést?
- Úgy fogalmazott, isteni szerencséje volt. Nem kopogtattak az ajtón, az ágya irányába belőttek, ő három golyóra emlékszik, de a jegyzőkönyv tizenhetet írt le. A korábbi lövésekre felébredt, s félreállt az ágyától, ez mentette meg.

- Milyen ítéletet vár Előd?
- Abban reménykedik, hazaengedik, de hogy ennek mennyi az alapja, azt nem akarom megítélni. Ügye még nincs vádemelési szakaszban.