„Őrizd az álmod, míg élsz!”

Őrizd az álmod! – a refrént a közönség együtt énekli Vastag Csabával. Nem is akármilyen módon. Az énekes a színpadra hívott alkalmi kórusnak tartja a mikrofont, aztán hirtelen leugrik a nézőtérre, s onnan szól tovább a muzsika. „Ahol megszületünk, ott a helyünk, hol igazi sorsunk vár, / Néha elvisz az ár, de a szív hazajár. // Őrizd az álmod, míg élsz!"

Vastag Csaba a 2010-es, első X-faktor révén vált országosan ismertté (megnyerte a tehetségkutatót), de már előtte is dolgozott színházi darabokban, musicalekben. Első nagylemeze, Az első X című koncertalbum már háromszoros platinalemez, s ugyancsak csúcsokat döntöget A második X, illetve a Conecto című stúdió-albuma. Elárulja, hogy negyedik nagylemeze várhatóan a hetekben kerül a piacra.

Vastag Csaba: A közönség szeretete semmivel sem pótolható. Fotó: V. Varga József

Kétszeres Bravo Otto-díjas (közönségdíj): 2011 után tavaly is ő nyert. A Fonogram szakmai díjat is kétszer érdemelte ki: 2012-ben és 2013-ban az Év énekese elismerést kapta. Egyik meghatározó koncertjeként a 2014. március elsejei Syma csarnokbeli szuper bulit tartja számon a szakma.

Csaba és testvére, Tamás közös dala, az Őrizd az álmod! nagy siker lett. Több díjat is besöpört, 2012-ben Magyarország legjobb dalának választották, s a videoklip is a „legjobb" jelzőt gyűjtötte be.

– Nem vagyok a dalaim jósa – fogalmazza meg Csaba, amikor a koncertet követően faggatjuk. – Közös munkánk sokkal „többre vitte", mint amire számítottunk. Persze nagyon örülünk, örülök neki. Üzenete értékrenddé vált – bár nem akarok szerénytelennek tűnni. Megtapasztaltam a koncertek alkalmával, hogy ez a vallomás sokaknak nagyon fontos. Angliában élő barátaim mondják, a kint élő magyarok körében egyfajta induló a dalunk.

A kellemes bariton hang, a sármos külső hamar belopta magát a hölgyszívekbe. Úgy hírlik, közönsége kilencvenkilenc százaléka nő.

– Az elején talán így volt – mosolyog Csaba –, de mára ez az arány fele-fele... Azokat a lányokat, akiknek nincs jogsijuk, a párjuk hozza a koncertre... De félretéve a tréfát, ma már családok járnak a fellépéseimre, általában fiatalok.

Megijedtünk a vihartól.

– Amikor tíz kilométert ötven perc alatt tettünk meg a hatalmas szél, zivatar miatt, felmerült bennünk, lesz-e egyáltalán közönségünk. De íme, a kőszárhegyiek kitartottak, s legalább nincs az a nagy forróság... Kedves, csodálatos embereket ismertem itt meg. Köszönöm! – így Csaba.

Közvetlenségére, baráti hangjára vevő a nagyérdemű. Úgy mondja: nem szabad „sztárkodni" nálunk. Ha bárki elhiszi magáról, hogy valaki, az senki. A munkában hisz, s hogy hagyják dolgozni az embert. Az a szeretetcsomag, amit a közönségtől kap, semmivel sem pótolható...