Tombolt a tornádó!

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál érdeklődésünkre elmondták: sajnos az ilyen, helyileg kialakuló viharokra nehéz pontos előrejelzést adni. Lehet beszélni persze klímaváltozásról, az időjárási hőingások pillanatnyi következményeiről - ám ezek nyilvánvalóan nem nyugtatják meg azokat, akiknek odalett az idei termése. 


Lovasberénynél fákat döntött, ágakat szakított le a vihar
Fotó: Koppán Viktor Dávid

Cseperészett a bádog  eresz, nem a kásás hó roskadt rajta, hanem az aktuális jégverés.A kutya a terasz védelméből lerohant ugrálni, jeget harapni - kölyök, még nem tudja, hogy egy jégverés mennyire haraphat. Szusszantunk, mert úgy alakult, megúsztuk. A gyümölcsfák is, meg az eper és a málna. Aztán tegnap reggel a pátkai boltban meséltek, miszerint nem olyan szép a világ, miként azt gondolnánk, mi, akik a faluban élünk. Mert a külterületen, a Páskomban rendesen randalírozott ez a jégverés és a hozzá érkező szélvihar. Elmismásolt könnyek közepette javasolták: tessék akkor megnézni!

A pátkai Páskomban igyekszünk a sárban Pénzes Tibor portáján. A mondatok rövidek, miként a számok sem lehetnek mások: a szőlő hatvan-hetven százalékát elvitte az előző esti jégverés. A kukorica még ennél is csúnyább. Tibor idézi az idézhetőt: nem volt ez több, mint húsz-harminc perc. A szőlők először csak forogtak és forogtak, aztán jött a jégverés. Az az igazán nagy szerencsénk, hogy vízzel együtt jött. Az a szőlőszem, amelyet megütött a jég, az megbarnul. Azt már nem kell az ősszel lepréselni. Mutatja még a szomszéd diófáját, amelyet szó szerint és kategorikusan kettéshasított a vihar, de a következményekről - a pillanatnyi állapot szerencsétlensége közepette csak annyit közöl: 
- Ilyen a mezőgazdaság, ezt kell tudomásul venni. Tibornak persze igaza is volna, bár senki nem szeretné, hogy tényleg az legyen. Gürizünk és dolgozunk, aztán jön egy ilyen nyikhaj huszonöt-harminc perces vihar, és elvisz mindent. Ezerkétszáz négyszögöl, talán képes lesz a jégverést kiheverni. Tyúkoknak, kacsáknak, disznóknak termett a takarmány, egyértelműen fizetés-kiegészítésként. Kiheverik majd a bevételi hiányt, remélik, sikerülhet. 


A gazdáknak sajnos nincs biztosításuk zöldkárra...
Fotó: FMH

- Átéltük, senkinek nem kívánom azt a borzalmas félórát - fogalmaz Langmár László, szintén a páskomi dűlőben. A természet visszaadja önmagát. Két hónapig nem volt csapadék, azért szenvedtünk, azán most visszakaptuk a vizet - mert azt senki sem őrzi meg odafent -, csak éppen nem abban a sorrendben és leosztásban, miként azt igazából szerettük volna. Pesszimisták a gazdák, mivel nem is lehetnének igazán mások. Szomorkodhatnak, az nem tilos. Sajnos nagyon nagy gond, hogy a zöldkárra nincs biztosításuk.

Ki mit tehet? Ki segíthet gyorsan pénzzel? Füri Béla pátkai polgármester udvariasan megköszönte érdeklődésünket, bejelentve, szeretnék, mert miért ne szeretnék, de erre az úgynevezett vis maior alapra egyetlen fillért sem tudnak elkülöníteni. Nem futja rá. A közutakról igyekeztek letakarítani a vihar után, amit lehetett, de másra már nem juthatott pénz. A kérdés ezután változatlan. Pátka, Lovasberény vagy Magyaralmás jeges grimbuszának érdekében ki mit tehet. A megyei önkormányzat köszöni szépen a bizalmat, de nekik erre nincs anyagi keretük. A települések sorsszerűségét most nem kívánnánk újra elragozni. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségnél elmondták, igen, valóban létezik a vis maior alap. Amennyiben a kárigények beérkeznek az ügynökséghez, akkor a leggyorsabb esetben is két-három hét alatt lehet gyorssegélyként előleget fizetni, a teljes, a megítélhető összeg elbírálása sajnos legalább harminc napot (a következő tanácsülést) igényel.

A gazdák tették a maguk dolgát. Művelték, amit lehetett, amit még nem művelt meg helyettük a hektikus időjárás. Nem találkoztunk sehol sem fagyos hangulattal, annak ellenére, hogy eljegelték a termést...