Az új Munka törvénykönyve az Országgyűlés előtt

A parlamenti honlapon olvasható törvényjavaslat indoklása rögzíti: a kollektív szerződés mellett a javaslat lehetővé teszi, hogy az üzemi tanács (üzemi megbízott, központi üzemi tanács) és a munkáltató között létrejött úgynevezett üzemi megállapodás is tartalmazzon munkaviszonyra vonatkozó szabályokat. E lehetőség csak korlátozottan érvényesül annak érdekében, hogy a javaslat kizárja a különböző munkavállalói érdekképviseletek konkurens tevékenységét.

Az üzemi megállapodás e regulatív funkciójának törvényi szabályozása a hazai érdekképviseleti rendszernek azzal a sajátosságával is számol, hogy egyelőre a munkáltatók jelentős részénél nincs képviselettel rendelkező szakszervezet, illetve igen csekély számban jöttek létre ágazati kollektív szerződések - áll a törvényjavaslat általános indoklásában.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak a törvényjavaslatról szóló közleménye szerint a több hónapos társadalmi és közigazgatási egyeztetést követően készült el az új Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvényjavaslat. A törvénykönyvhöz több mint 300 javaslat érkezett, ezek jelentős része be is került a törvény tervezetébe. Az új szabályozás segíthet abban, hogy 2020-ra legálisan egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon - emeli ki az NGM.
A javaslatban szerepel a védett kor intézménye: az új szabályozás szerint a korábbinál erősebb lesz a védettség, csak lényeges kötelezettségszegés, illetve szándékos vagy súlyos gondtalanság esetén lehet majd elbocsátani a védett munkavállalót.

Marad a 20 nap alapszabadság és a 10 nap pótszabadság, a munkavállalók ráadásul az eddigi öt helyett hét nappal rendelkezhetnek szabadon. A munkavállaló kérésére legalább 14 napot egybefüggően kell kiadni.
Az eddigi szabályozással szemben 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni munkaszerződésben, 300 órát pedig a kollektív szerződésben - hangsúlyozza az NGM.

A közlemény szerint a törvényjavaslat – amelynek nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése – átalakítja a műszakpótlékok eddigi rendszerét: a délutáni pótlék ugyan megszűnik, a 30 százalékos műszakpótlék viszont már este 6-tól jár.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és a munkáltatónak arra sincs lehetősége, hogy terhességi tesztet végeztessen munkavállalójával.

A javaslat szerint kollektív szerződést csak a szakszervezetek köthetnek majd, egy munkáltatónál egy kollektív szerződés lesz köthető. Emellett szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek.