Seuso-ügy: szűkül a kör! - Exkluzív fotók a kincs hazaszállításáról

A pannóniai ezüstszerviz jelentős tárgyainak kompenzációs díj ellenében történt visszaváltása megváltoztatta a készlet státuszát. A tudományos vizsgálatok szempontjából legfontosabb darabjainak hazakerülése akár a kincsegyüttes további sorsát is eldöntheti – tudta meg a Fejér Megyei Hírlap.

A teljes körű tulajdonjog bizonyításához a Seuso-kincset megtaláló Sümeg József gyilkosainak leleplezése is hozzájárulhat, erről faggattuk a bűnügyi nyomozás vezetőjét. Vukán Béla alezredes, az ORFK Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) műkincsvédelmi alosztályának vezetője és egyik alapítója, több mint 20 éve irányítja a Seuso-ügy nyomozását. Nevéhez jelentős műkincses bűncselekmények felderítése kötődik. A Seuso-ügy megoldásáról az alezredes továbbra sem mondott le, kitartása esélyt adhat a nyomozás régen várt sikeréhez.

Ezrek zarándokoltak a Parlamentbe, hogy közelről lássák a páratlan kincseket. Még nem tudni, hogy június 30. után hol lelnek otthonra (Fotó: Illisz Attila)

– Milyen szakaszában van a nyomozás, keletkeztek-e az ügyet előrevivő eredmények az utóbbi időben?

– Sümegh József halála ügyében a nyomozás jelenleg is folyamatban van nyereségvágyból elkövetett emberölés bűncselekményének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás során keletkezett adatok azt támasztják alá, hogy Sümegh József talált rá az 1975-76-os évek időszakában Polgárdi környékén a Seuso-kincs néven ismertté vált késő római kori leletre, és éveken keresztül birtokolta a kincslelet tárgyait. Erre a körülményre már a nyomozás kezdetekor is felmerültek adatok, de ezt még inkább megerősítették az időközben beszerzett bizonyítékok. Az eddigi nyomozás során további adatok kerültek felszínre, amelyek megerősítik, hogy Sümegh József emberölés áldozata lett, és halála a Seuso-kinccsel összefüggésben következett be. A nyomozás a halálesetet követően 10 évvel később indult. Ez eleve megnehezítette az események rekonstruálását, a releváns adatok és bizonyítékok beszerzését. Az elhunyt életének eseményeit, kapcsolatait a halálát megelőző több évre vonatkozóan kellett visszamenőleg feltárni. Az időben és térben kiterjedt események, történések, összefüggések vizsgálata, a felmerült széles személyi körben történő adatgyűjtések sok időt és energiát vettek igénybe. A nyomozás jelenlegi szakaszában egy jól behatárolható személyi körben folytatunk adatgyűjtést és kihallgatásokat, valamint korabeli dokumentumokat kutatunk, amelyek hozzásegíthetnek tisztázni, milyen adatok merültek fel a kincs létezésével és Sümegh József halálával kapcsolatban már az 1970-es 80-as években. Ezen túlmenően további adatgyűjtést folytatunk az emberölés körülményeivel kapcsolatos hiányzó láncszemek helyreillesztése és az emberölés bűncselekmény elkövetése tekintetében számításba vehető személyi kör szűkítése érdekében.

Vukán Béla: a Seuso-ügy megoldásáról az alezredes továbbra sem mondott le

– Várhatók-e, vagy folyamatban vannak-e olyan intézkedések, amelyek a sikeres megoldás szempontjából fordulatot hozhatnak, ígérnek?

– A nyomozás során hozott intézkedések, tervezett és végrehajtott feladatok természetesen azt célozzák, hogy sikeresen zárjuk le az eljárást. A nyomozás eddigi szakaszában is előfordultak olyan helyzetek, felszínre kerültek olyan adatok, bekövetkeztek olyan fordulatok – többször is – amelyek a nyomozás sikeres lezárásának reális lehetőségét vetítették előre, azonban sajnálatos módon ez mégsem következett be. A tapasztalat azt mutatja, hogy akik az eseményekről értékelhető adatokkal rendelkezhetnek, azok közül sokan még mindig hallgatnak. A nyomozás továbbfolytatásával, az eddig beszerzett adatokon, bizonyítékokon túlmenően további lehetőségek mutatkoznak arra, hogy pontosabb képet kapjunk Sümegh József halálának körülményeiről, a Seuso-kincs további – eddig még nyilvánosságra nem került – tárgyairól, és arról, miként kerültek ki az országból a lelet jelentősebb darabjai az 1980-as évek elején.

Szorul a hurok Sümegh József gyilkosai körül (Fotó: Bűnügyi archív)

– Kedvezően befolyásolhatja-e a nyomozást a Seuso-kincs egy részének a hazahozatala?

– A Seuso-kincs hét ezüst tárgyának és a lelethez tartozó bronz üstnek a hazahozatala hozzájárulhat ahhoz, hogy azok, akik eddig bármilyen oknál fogva hallgattak a leletekről és az eddig még nyilvánosságra nem került, lappangó darabjairól, talán megszólalnak, segítve ezzel a tényállás tisztázását, az elkövetők felderítését, valamint a Seuso-kincs magyarországi eredetét alátámasztó további bizonyítékok – köztük a lelethez tartozó további tárgyak – előkerülését.

Fotó: Illisz Attila

– Milyen pozitív visszajelzések érkeztek a parlamenti kiállítás óta? Esetleg ez ösztönzött-e olyan bejelentést, információt, amely a Seuso-rejtély megoldása szempontjából lényeges lenne?

– A Seuso-tárgyak hazakerülése önmagában erőteljes pozitív üzenet, mindazoknak, akik kételkedtek abban, hogy a Seuso-kincs Magyarország területén került elő. Pozitív üzenet abból a szempontból is, hogy kézzel foghatóakká váltak azok a tárgyak, amelyekről eddig a nyomozás során vagy a nyomozással összefüggésben írtunk, beszéltünk. A tárgyak hazakerülése ösztönözheti további információk, adatok felszínre kerülését, ugyanakkor motiválhatja azokat, akik eddig nem mertek nyilatkozni. Egyelőre a Seuso-tárgyak parlamenti kiállítása óta még nem érkezett lényeges bejelentés az üggyel kapcsolatban.

A Seuso-kincs védőládákba helyezett műtárgyait a Terorrelhárítási Központ (TEK) szigorúan titkos művelet keretében szállította haza Londonból. A tárgyak még június 30-ig láthatók a Parlamentben (Fotó: TEK)

Kincses küldetés

A Seuso-kincs védőládákba helyezett műtárgyait a Terorrelhárítási Központ (TEK) szigorúan titkos művelet keretében szállította haza Londonból.

A kincs egy részét hazahozták (Fotó: TEK)

A TEK főigazgatója, Hajdu János vezérőrnagy által irányított egység a belügyminisztertől kapta az utasítást egy órával a feladat végrehajtása előtt.

– A sokak által ismert több mint harmincéves történet jutott most részben nyugvópontra – mondta a főigazgató. – Ez idő alatt halálesetek, feltételezett árulások, irathamisítások kísérték a kincs útját, így most is a legrosszabbal kellett számolnunk, de minden probléma nélkül hazaértünk.

A műveletben résztvevők megtisztelőnek érezték a rájuk bízott feladatot, bíznak abban, hogy a kincs másik fele is hamarosan hazakerül, s ebben újból közreműködhetnek.

Hajdu János vezérőrnagy bízik abban, a kincs másik fele is hamarosan hazakerül (Fotó: TEK)

Hajdu vezérőrnagy az ezüstkészlethez kötődő személyes élményét is elárulta: – Mint sokan másoknak, nekem is megvan a saját kötődésem a Seuso-kincshez – közölte, majd így folytatta: – Még 1993-ban a Tonhauser László ezredes által vezetett SZBESZ-nél hallottam először a kincsről, attól a Vukán Bélától, akiről minden túlzás nélkül elmondható, a fél életét a kincsek utáni nyomozásnak szentelte. Büszke vagyok, hogy ott állhattam mellette a teremben, amikor a miniszterelnök köszönetet mondott a kincs visszaszerzésében résztvevőknek.

Ésszerű lenne változtatni a jutalom összegén

A külföldi gyakorlattal összevetve nagyon alacsony a Seuso-kincs még itthon lappangó darabjaiért felajánlott jutalom. Vajon nőne-e az esély az ezüstkészlet teljes tulajdonjogára, ha az állam emelne az összegen?

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000-ben 10 millió forintos jutalmat ajánlott fel annak, aki olyan tárgyat szolgáltat be, amely a szakértők szerint kétséget kizáróan a római kori ezüstkészlet része, így bizonyítékként szolgál a Seuso-kincs magyarországi lelőhelyének behatárolásához.

A korábban kitűzött jutalom érvényességével kapcsolatban Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója – az ő közreműködésével került haza a hét Seuso-tárgy és a bronzüst – a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére azt válaszolta: „A jelenleg illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma még nem vonta vissza a felajánlást, tehát aki olyan adattal szolgál, amely a Seuso-kincs magyarországi származását bizonyítja, annak továbbra is jár a jutalom.”

A jutalom összege 14 éve óta nem változott, így a főigazgatóhoz intézett levelünkben említést tettünk a külföldi gyakorlatról. Például a bostoni Isabella Stewart Gardner múzeum és az FBI tavaly közös kampányt kezdeményezett az USA eddigi legnagyobb festménylopása rejtélyének megoldására, ennek érdekében felhívással fordultak a nyilvánossághoz és ismertették a szinte csillagászatinak tűnő ötmillió dolláros, kb. 1,18 milliárd forintos nyomravezetői díjat. Az összehasonlításból kiderül, a Seuso-kincs értékéhez viszonyítva nagyon alacsony a 10 millió forintos jutalom. Ezért azt tudakoltuk: felmerült-e a díjkitűzés összegének emelése az eredményesség érdekében, mivel a magyarországi eredetre bizonyítékként szolgáló újabb Seuso-tárgy felgyorsíthatná, illetve költségtakarékossá tenné az ezüstkészlet másik részének Magyarországra kerülését.„Ez egy ésszerű felvetés, különösen most, hogy immár mindenki láthatja, a magyar kormány elkötelezettségét és sikerét a kincs hazajuttatását illetően” – válaszolta a szakember.

A megyét közelebbről érintő kérdéseket is felvetettünk Baán Lászlónak. A Szabadbattyán és Úrhida határában levő feltételezett Seuso-palota Nádorfi Gabriella vezetőrégész által folytatott ásatásai évek óta szünetelnek. Várható-e, hogy az ezüstkészlet egyes tárgyainak tudományos vizsgálata és a Polgárdiban 1878-ban talált összecsukható ezüstállvánnyal (quadripus) való összehasonlító anyagvizsgálata mellett folytatódnak a feltárások? Sokakat érdekel, milyen sorsra jutnak a késő római kori épület már kiásott falmaradványai, freskói, megvalósul-e a kincsek iránti érdeklődéssel párhuzamosan a palota 10 éve elkészült rekonstrukciós terve. Az ezzel kapcsolatos részletek nélkül megtudtuk: a Magyar Tudományos Akadémia elnökének felkérésére akadémiai munkabizottság alakul a közeljövőben a kinccsel kapcsolatos valamennyi tudományos tevékenység koordinálására. Ez a munkabizottság foglal majd állást a kérdésében felvetett munkálatok szükségességéről illetve ütemezéséről.

A Fejér Megyei Hírlap által többször is forszírozott közóhajról, vagyis a Seuso-kincs hazakerült tárgyainak fehérvári bemutatásáról kitérő választ nem kaptunk, de Baán szerint a legfontosabb feladat a parlamenti bemutatást követően – ez az eredeti terv szerint június végéig tart – a hazakerült műtárgyak tudományos vizsgálatának mielőbbi elkezdése. A kincs bemutatásának végleges helyszínéről, esetlegesen helyszíneiről a kormány hoz majd döntést.