Belföld

2012.02.21. 12:44

Ezekről vitatkozik kedden az Országgyűlés!

A képviselői hozzászólásokkal folytatódott kedden az árfolyamgát rendszerét módosító törvényjavaslat parlamenti vitája.

MTI

Szatmáry: az árfolyamgát új rendszere nagyban segíti majd a devizaadósokat

A kormány tervei szerint az árfolyamgát új rendszere jelentős mértékben hozzájárul majd a devizahitelesek problémájának enyhítéséhez - mondta a gazdaságszabályozásért felelős államtitkár az árfolyamgát rendszerét módosító törvényjavaslat parlamenti vitájában. Szatmáry Kristóf expozéjában kiemelte: az árfolyamrögzítést - annak kedvező feltételei miatt - várhatóan a devizahitelesek döntő többsége igénybe fogja venni. A nemzetgazdasági tárca államtitkára emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat a kormány és a Magyar Bankszövetség 2011 decemberében kötött megállapodásának megfelelően módosítja a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére vonatkozó szabályokat, meghosszabbítva az árfolyamgát időtartamát. Az új szisztémára példaként kifejtette: egy átlagosnak tekinthető, hétmillió forintos összegű, 15 éves futamidejű hitelnél a havi törlesztőrészlet a korábbi, 93 ezer forintról körülbelül 70 ezerre csökken. Tájékoztatása szerint az állam nagyságrendileg százmilliárd forintot fog levenni az adós családok válláról, és körülbelül ugyanekkora részt vállalnak át a bankok is.

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló jogszabályt módosítani kezdeményező javaslat szerint az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát új rendszerébe való belépést a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik. Az árfolyamrögzítésre 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznának a rögzített árfolyam időszakában az indítvány szerint.

A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell majd megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Egy meghatározott legmagasabb árfolyamszint (svájci frank esetén 270 forint/svájci frank, euró esetén 340 forint/euró, japán jen esetén 3,3 forint/jen) felett a törlesztőrészlet legmagasabb árfolyamot meghaladó részét az állam fizeti ki.

Rogán: ne a lakás, hanem a hitel összegéhez kössék az árfolyamgát lehetőségét!

Módosító javaslatot nyújt be a Fidesz az árfolyamgát rendszerét módosító törvényjavaslathoz, azt kedvezményezve, hogy ne a lakás értékéhez, hanem a felvett hitel összegéhez kössék az árfolyamrögzítés igénybevételének lehetőségét - közölte Rogán Antal. E szerint az élhetne az árfolyamgáttal mindenki, aki 30 millió forintnál kevesebb hitelt vett fel.

A Fidesz vezérszónoka emlékeztetett: az eredeti tervek szerint az vehetné igénybe az árfolyamrögzítést, akinek a devizahitel fedezetéül szolgáló ingatlanjának forgalmi értéke - a fedezetként való elfogadáskor - nem haladta meg a 30 millió forintot. A Fidesz ehelyett azonban azt a korlátot javasolja - folytatta -, hogy az élhessen az árfolyamgáttal, aki 30 millió forintnál kevesebb hitelt vett fel. Akinek ennél nagyobb összegű hitele van, nyilván egy jóval nagyobb értékű ingatlannal is rendelkezik, s ha neki probléma ennek a kölcsönnek a törlesztése, még mindig megvan az a lehetősége, hogy a lakását egy kisebb értékűre cserélje, éljen a kedvezményes résztörlesztés lehetőségével, azután pedig esetleg egy másik könnyített fizetési konstrukcióval - tette hozzá a politikus.

Az említett módosító indítványról a kormánypárti frakció megkezdte az egyeztetéseket a kabinettel és a bankszövetséggel is - jelezte Rogán Antal, aki a törvényjavaslatot egyébként egy újabb lépésnek nevezte abba az irányba, hogy a devizaadósságokat lépésről lépésre rendezni tudják.

MSZP: nem jelent átfogó segítséget, de az MSZP támogatja az árfolyamgátról szóló javaslatot

Simon Gábor, az MSZP vezérszónoka utalt arra, hogy sokan éltek a végtörlesztés lehetőségével, de feltette a kérdést, hogy mi lesz azokkal a hitelesekkel, akik ebből kimaradtak, mi lesz azokkal a közalkalmazottakkal, akik munkáltatói kölcsön helyett "csak egy miniszterelnöki levelet kaptak". Az árfolyamgátról szóló újabb kormányzati javaslatról azt mondta, nem jelent átfogó segítséget a bajbajutottaknak. Szerinte a kormány megint limitálta azt a kört, akinek segítséget szeretne nyújtani. Ugyanakkor a szocialista párt támogatja majd a javaslatot, mert "kis segítség is segítség" - mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP már többször kezdeményezte a magáncsőd intézményének bevezetését, amely sokaknak megoldás lehetne, de ezt eddig elutasította a kormánytöbbség.

A KDNP támogatja az árfolyamgátról szóló javaslatot

Spaller Endre, a KDNP vezérszónoka a devizahitelezés elterjedése kapcsán a szocialista kormányok felelősségét vetette fel. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslat azoknak szól, akik, ha nehezen is, de még tudják fizetni hitelüket. Arról, hogy öt év után miből tudják majd kifizetni a gyűjtőszámlán összegyűlt összeget a hitelesek, Spaller Endre azt mondta: remélik, hogy lesz gazdasági növekedés, bérnövekedés és az emberek többet tudnak majd megtakarítani, mint a szocialisták "ámokfutása" alatt. De ha ez mégsem valósul meg, akkor remélik, hogy lesz majd egy kormány, amely ugyanúgy kiáll az emberek mellett, mint a mostani kabinet - tette hozzá.

Jobbik: csak egy szűk rétegen segít az árfolyamgát

Volner János és Z. Kárpát Dániel a Jobbik részéről arról beszéltek, hogy a javaslat nem jelent igazi megoldást. Z. Kárpát Dániel szerint csak egy szűk réteg számára jelent segítséget, "levegővételt" az indítvány, ugyanakkor nem tudni mi lesz azokkal a százezrekkel, akik a kilakoltatási kvóta hatálya alá tartoznak, végtörleszteni nem tudtak és az árfolyamgát lehetőségét sem tudják igénybe venni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy öt év múlva hatalmas teher szakad az adósok nyakába, így kérdés, hogy akkor tudják-e majd törleszteni a hitelt. Volner János azt hangsúlyozta, hogy az árfolyamgáttal szerinte a következő kormányzati ciklusra terhelik a probléma megoldását. Az ellenzéki politikus a devizahitelezésben a bankok felelősségét emelte ki, felidézte a PSZÁF egy jelentését, amely kimutatta, hogy a bankok ötször annyi devizahitelt helyeztek ki, mint amennyi devizahitelt felvettek, holott arra hivatkoznak, hogy őket is ugyanúgy sújtja az árfolyamkockázat. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a bankszektor ennek a helyzetnek a nyertese.

Az LMP fenntartásokkal támogatja a javaslatot

Ertsey Katalin, az LMP vezérszónoka jelezte, hogy fenntartásokkal, de támogatják a törvényjavaslatot. Úgy vélte, hogy az abban foglaltak most állnak a legközelebb ahhoz az LMP-s alapelvhez, hogy a devizahitelek miatti terheket a felelősség és a teherbíró-képesség figyelembevételével kell megosztani. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy az árfolyamgát mennyibe fog kerülni az államnak. Kiemelte azt is, hogy a kormány a devizahitelesekkel kapcsolatban eddig csak azokon segítséget, akiknek amúgy is van pénze. Utalt arra, hogy a végtörlesztéssel 486 milliárd forint "került elő", de az adóhatóság nem vizsgálhatja, hogy honnan. Mélységesen igazságtalan és cinikus kormányzati magatartás, hogy oda adnak, ahol amúgy is van, és nem firtatják a pénz eredetét - értékelte.

A Demokratikus Koalíció üdvözli és támogatja a javaslatot

Szűcs Erika független képviselő felszólalásában hangsúlyozta: a lakosság eladósodási szintje a 2008-ban kirobbant válság miatt vált katasztrofális mértékűvé, a nemfizetések száma pedig nem az árfolyamok romlása miatt, hanem a munkanélküliség növekedése miatt emelkedett. Éppen ezért a Demokratikus Koalíció politikusa szerint a kormánynak egyszerre kell kezelnie az egyének problémáit és az ország devizakitettségének ügyét is. vSzűcs Erika szerint a probléma az, hogy ez az egyébként jó javaslat a végtörlesztés után érkezett meg, amely pedig rendkívüli károkat okozott a bankrendszer mellett az államnak is. Ugyanakkor a Demokratikus Koalíció "érett, kiérlelt és egyeztetett" törvénynek tekinti a javaslatot, amely szerintük elfogadható adófizetői áldozatvállalással, a gazdasági kockázatokat kellően beosztva tud segíteni egy nagyon széles hiteladós rétegen.

Fidesz: bankadó és végtörlesztés nélkül nem lett volna megállapodás a bankokkal

Román András (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormánynak egy nagyon bonyolult és szabályozatlan rendszerben kellett elkezdenie dolgozni a devizahitelesek megsegítésén, ugyanis a kormányváltás előtt a magyar bankok könnyen tudták érvényesíteni érdekeiket és akaratukat. Szerinte ha nem lett volna a bankadó és a végtörlesztés - amely világossá tette a bankok számára, hogy az Orbán-kormány más álláspontot képvisel az elődeihez képest -, akkor nem jöhetett volna létre a kormány és a bankszektor közötti részletes megállapodás, amely a hitelesek széles rétegének nyújt segítséget.

Babák Mihály (Fidesz) ismertette: ha az árfolyamgát lehetőségét a bankszövetség által becsült 450 ezer adós veszi igénybe, akkor az 154 milliárd forint költségvetési kihatást jelent 2017-ig. Ez a javaslat tehát a fideszes politikus szerint közel egymillió ember kilátástalan helyzetén segíthet. Hangsúlyozta: ezzel a törvénnyel egy folyamat végére ér a kormány, hiszen ez a tavaly decemberben a kormány és a bankszövetség közti egyezség következménye, kiegészítve az azóta megfogalmazott civil észrevételekkel.

Jobbik: sokba kerül a kormány késlekedése

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a végtörlesztésben résztvevők sokszor a családjukon belülről kértek kölcsön, vagy más pénzintézettől vettek fel hitelt a végtörlesztéshez, vagyis bár látszólag csökkent a lakosság adóssága, de a valóságban mégsem fog növekedni a fogyasztás, mivel az emberek többségének továbbra is van mit törleszteniük. Emellett az ellenzéki képviselő üdvözölte, hogy a kormányoldal egyre több olyan javaslatot is kezdeményez, amelyeket elsőként a Jobbik vetett fel. A jobbikos politikus élesen bírálta ugyanakkor a kormányt, amiért nem kezdte meg azonnal a devizahitelesek mentését a kormányváltást követően. Szerinte a késlekedés miatt 600 milliárd forinttal kerülnek többe az intézkedések, amit az adófizetőknek kell megfizetniük.

MSZP: a kormányváltás óta elszabadult a forint árfolyama

Göndör István azt mondta, hogy egy jó kezdeményezés mellett milyen furcsa politikai hangok jelentek meg. Arról mindenki hallgat, hogy a kormányváltás óta hogyan "szabadult el" a forint árfolyama. Hozzátette: szeretné, ha legalább egy adóst felmutatnának, akinek "kést, vagy baltát tartottak a fejéhez", hogy tessék felvenni a hitelt. Az ellenzéki politikus azt mondta, a probléma 2008-ban, a válság kitörésével kezdődött, az első létszámcsökkentések akkor a nagy cégeknél történtek. Az első Bajnai-intézkedés erről szólt - hangoztatta. Akikről most beszélnek, az Orbán-kormányzás forintárfolyam-ingadozásának is a vesztesei. A végtörlesztés egy szűk rétegnek, csak a kiváltságosoknak teremtett lehetőséget - mondta, hozzátéve: a devizakitettség továbbra is megvan. Feltette a kérdést, hogy oldódott meg a probléma, hiszen nem csak lakáshitelek vannak.

Jobbik: mi a helyzet a bankok luxusprofitjával?

Volner János emlékeztetett, nem kaptak választ arra, a bankok luxusprofitjával mi a helyzet. Az árfolyamnyereség a bankoknál van, ez ennek a kérdésnek a magva - hangoztatta. Kitért arra, hogy az emberek hittek annak az ígéretnek, a kormány megoldja a devizahitelesek problémáit, ehhez képest az első beavatkozásra 1,5 évet kellett várni. Ez a késlekedés 600 milliárdos veszteséget eredményezett a tőkerészleteknél, és továbbra sincs személyi felelőse a késlekedésnek - jegyezte meg, hozzátéve: egy fejlett demokráciában ezért már fejek hullanának. A bankok saját tehervállalását is meg kellene világítani a társadalom előtt, szerinte ez alapvetően abból áll, hogy elengedik számukra a bankadó felét. Arról sem beszélt senki, milyen rendkívül magas a magyar kamatszint. A kormány engedi kaszálni a bankokat, gigantikus szupernyereséghez jutni, ezzel a kérdéssel sem kezdett senki semmit - közölte.

OLDALTÖRÉS: Napirend előtt: vörösiszap katasztrófa, az Európai Parlament Magyarországot érintő határozata, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás, közétkeztetés volt a téma

A vörösiszap katasztrófáról, az Európai Parlament Magyarországot érintő határozatáról, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról és a közétkeztetésről beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

A vörösiszap katasztrófáról, az Európai Parlament Magyarországot érintő határozatáról, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról és a közétkeztetésről beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

A vörösiszap katasztrófáról, az Európai Parlament Magyarországot érintő határozatáról, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról és a közétkeztetésről beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Jobbik: még mindig sok a kérdés a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban

Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője a vörösiszap-katasztrófa kapcsán arról beszélt, hogy még mindig rengeteg a kérdés, mindmáig hiányzik az erkölcsi kártérítés és számos gazdasági hátrány csak most kezdi éreztetni hatását. Szerinte megkezdődött a Mal-vezetők felelősségének "elmaszatolása" is, sokan pedig ismét joggal féltik az egészségüket, mert februárban a szeles idő miatt a por ismét vörösre festette Kolontár környékét. Úgy értékelte, hogy a szálló vörös por problémájára nem reagált megfelelően a Belügyminisztérium. A képviselő azt kérdezte, hogy miért szüntették meg a devecseri szűrőközpontot, miért nem kaptak sokan kártérítést odaveszett javaik miatt és mi lesz a másodlagos károk megtérítésével.

Halász János államtitkár válaszában kiemelte, hogy egy év alatt újjáépült a katasztrófával sújtott térség, a kormány több mint 10 milliárd forintot költött kártalanításra, házak építésére, vásárlására. Közölte azt is, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ma Kolontárra látogat, bejárja a térséget, a veszprémi bányakapitányság pedig a következő napokban ellenőrzi majd a tározókat és a kiporzást is vizsgálják majd.

LMP: Magyarország ne legyen Európa "fenegyereke"!

Mile Lajos (LMP) a magyar kormányt elítélő európai parlamenti határozat kapcsán arra szólította fel a kormányt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a magyar jogrend összhangban legyen az európai normákkal. Nem Európa "fenegyereke" akarunk lenni, hanem a közösség elismert tagja - jelentette ki. Szerinte a kormányt egy letűnt rendszerekre emlékeztető üldözési mánia jellemzi, azt gondolja, hogy Magyarország ellenségei "kívül és belül megint vesztünkre esküdtek". Arra figyelmeztetett, hogy Magyarország az európai kötelezettségszegési eljárások követezményeként jövőre 500 milliárd forintos támogatástól eshet el, és ez veszélyeztetné igazán az önrendelkezést.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány tudomásul veszi az Európai Parlament határozatát, de nem örül neki, mert károsan érinti Magyarország nemzetközi megítélését. Szerinte bármennyire is igyekeznek a magyar baloldal képviselői, mint most Mile Lajos is a határozatot európai véleménynek beállítani, valójában pártpolitikai döntés született, hiszen az európai kommunisták, szocialisták, liberálisok és zöldek terjesztették elő a határozatot.

"Az hogy valaki paranoiás, nem jelenti azt, hogy nem üldözik" - zárta felszólalását.

MSZP: ne ratifikálja Magyarország az ACTA-t!

Baja Ferenc, az MSZP képviselője közölte: azt kérik a kormánytól és a miniszterelnöktől, hogy függessze fel a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás ratifikációs eljárását, hasonlóan Lettországhoz, Csehországhoz, Szlovákiához és Lengyelországhoz. A politikus a kezdeményezést azzal indokolta, hogy a megállapodás elveszítette hazai és nemzetközi legitimitását. Mint mondta, a szerződés összemossa a termékhamisítás kérdését, a szerzői jogok védelmét és a felhasználókra vonatkozó jogok csorbítását. Közölte: fennáll annak a veszélye is, hogy ebben a formában a megállapodás emberi alapjogokat sért és az internet cenzúráját eredményezi.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a kormány társadalmi vitát kezd az ügyben, és ennek alapján dönti el, hogy a megállapodás hasznos-e Magyarország számára.

A Fidesz a közétkeztetés lehetőségeire hívta fel a figyelmet

Brájer Éva (Fidesz) napirend előtti felszólalásában a közétkeztetés lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Javasolta, hogy környezetkímélő gazdálkodásból származó helyi alapanyagokból, dietetikus szakember segítségével állítsák össze az menüsorokat és egységesen állapítsák meg a nyersanyagnormát. Szerinte jó lenne felmérni, hogy hány közétkeztetéssel foglalkozó konyha működik Magyarországon, milyen állapotban vannak, érdemes-e felújítani őket vagy vállalkozókra bízni működtetésüket.

Halász János válaszában azt hangsúlyozta, hogy a közétkeztetéssel, illetve a gyermekek egészséges táplálkozásával kapcsolatban a kormány tavaly több rendeletet is alkotott. Az egészséges közétkeztetés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, külön tárcaközi munkacsoport foglalkozik ezzel a témával, és már eddig is számos, a helyi termelők bevonását segítő jogszabálymódosítás történt.

 

OLDALTÖRÉS: A devizahitelek törlesztő részleteinek újabb rögzítéséről kezd tárgyalni a Ház

9:27 Fidesz-KDNP: zárt légtérben dohányozhassanak a vegy-, olaj- és gyógyszeripari dolgozók

9:27 Fidesz-KDNP: zárt légtérben dohányozhassanak a vegy-, olaj- és gyógyszeripari dolgozók

9:27 Fidesz-KDNP: zárt légtérben dohányozhassanak a vegy-, olaj- és gyógyszeripari dolgozók

Kiegészítené két kormánypárti képviselő a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyen dolgozókkal azok körét, akik számára a nemdohányzók védelméről szóló törvény engedélyezi zárt légterű dohányzóhely kijelölését.

Az érintettek közé azok tartoznának a fideszes Mengyi Roland és a kereszténydemokrata Stágel Bence indítványa szerint, akik olyan helyen dolgoznak, ahol a nyílt légtérben a tűzvédelmi szabályokkal, a folytatott tevékenység jellegével összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetve lehetne kijelölni. A módosítás idén április 1-jén lépne hatályba.

A javaslat nem változtat a nem dohányzók védelméről szóló törvény alapkoncepcióján, továbbra is szigorú keretek között tartja a munkahelyi dohányzóhelyek kijelölését, ugyanakkor - mutat rá az előterjesztés indoklása - biztosítja a törvény rendelkezéseinek végrehajthatóságát a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyen is.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló jogszabály január 1-jétől hatályos, azóta a munkahelyeken – a tűzvédelmi szabályok betartása mellett – kizárólag nem zárt légterű helyet lehet kijelölni és fenntartani a dohányzók számára.

Mengyi Roland és Stágel Bence a javaslat indoklásában úgy érvel: a jelenlegi szabályok szerint például vegyipari, olajipari vagy gyógyszeripari cégeknél is kötelezően nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni, ez azonban ellentétes a tűzvédelmi szabályokkal és a biztonsági követelményekkel. Csak technológiai területen kívül, azaz "kerítésen kívül" lehetne nyílt dohányzóhelyet kijelölni, ám ez a telephelyről történő kiléptetési-beléptetési, illetve munkaidő számítási okok miatt a megfelelő munkaszervezést ellehetetlenítené, ráadásul a kötött poszton dolgozók számára egyáltalán nem járható út - írták.

A képviselők úgy látják, a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyeken – a veszélyességi besorolás okán – a dohányzás kizárólag az épületeken belül, az arra kijelölt helyeken oldható meg biztonságosan, amelyen csak a biztonság rovására lehet változtatni. A szabálytalan dohányzás veszélye miatt - szerintük - a teljes tiltás is nagyobb kockázatot jelent, mint a jelenleg működő, ellenőrzött, zárt dohányzóhelyek megtartása, és ezeknek a nemdohányzók védelmét is kellően garantáló kialakításának ellenőrzése. Ezeken a munkahelyeken a nemdohányzók védelmét ugyanaz a biztonsági igény garantálja, amely a zárt dohányzóhely kialakítását is indokolja: azon alapvető biztonsági érdek, hogy a dohányzással járó valamennyi jelenséget az erre kijelölt zárt térben tartsa a munkáltató - fogalmaztak.

5:30 A devizahitelek törlesztő részleteinek újabb rögzítéséről kezd tárgyalni a Ház

Az Országgyűlés kedden kezdi tárgyalni a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának újabb rögzítéséről szóló kormányzati javaslatot, emellett terítékre kerül egy a Malév csődjével foglalkozó bizottság létrehozása, valamint a tavalyi LMP-s tüntetés folytán javasolt közkegyelmi indítvány is.

A Ház első napirendi pontja a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvénymódosítás, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyez. E szerint az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamrögzítésre 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A pénzügyi intézmények a svájci franknál 180 forintos, az eurónál 250 forintos, a japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak a rögzített árfolyam időszakában.

A parlament ezt követően kezdhet vitát a Malév-bizottság létrehozásáról. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos előterjesztése alapján tíztagú testület vizsgálhatná a Malév és a Budapest Airport privatizációjának, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit.

Ezután a Fidesz-KDNP közkegyelmi törvényjavaslatáról kezdhetik tárgyalni a képviselők. A kormánypártok javaslata alapján az Országgyűlés azoknak adna közkegyelmet, akik ellen az LMP által meghirdetett tavaly december 23-i, az Országház épülete körüli demonstráció miatt indult büntetőeljárás. Az LMP az előterjesztésre reagálva közölte, nem kérnek a közkegyelemből, mert úgy látják, a párt politikusai és aktivistái nem követtek el bűncselekményt tavalyi tüntetésükkor.

A keddi napirenden szerepel még a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló, kormányzati országgyűlési határozati javaslatának, valamint a Balsai István 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentésének, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület és az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolójának megtárgyalása is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!