EU-elnökség - A keresztény hit megerősítése lehet az alapja a toleranciának?

A magyar EU-elnökség keretében szervezett Keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd című konferencián Erdő Péter bíboros megállapította, hogy miközben a Közel-Keletről tömegesen menekülnek a keresztények a létbizonytalanság és az üldöztetés elől, Európában a nem keresztény bevándorlók integrációja jelent gondot. Ez utóbbinak részben az is oka, hogy az európai keresztények közül sokan elveszítették vallási identitásukat, ezért egyfajta fenyegetésként élik meg az erős vallási identitású emberek megjelenését - mutatott rá. Ha az európai keresztények megerősödnének a hitükben, az a toleranciát is előmozdítaná - mondta.
A katolikus egyház európai szinten is külön-külön intézményesített párbeszédet folytat a zsidó és a muszlim vallási közösséggel - hangsúlyozta Erdő Péter, emlékeztetve, hogy a vallások közötti párbeszédhez a II. vatikáni zsinat adott ösztönzést.
Európában az az országok célja, hogy az állam és az egyház, szétválasztásuk mellett, együttműködjön - mondta.
Zoltai Gusztáv az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának képviseletében szólalt fel a konferencián. A Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezető igazgatója kijelentette, a magyarországi zsidóság rokonként tekint az iszlám vallásra, és egyúttal igen jó a kapcsolata a keresztény egyházakkal, amelyekkel rendszeres a párbeszéd.
Zoltai Gusztáv megemlítette, hogy a magyarországi zsidóság olyan nagy orientalistákat adott a világnak, mint Vámbéry Ármin vagy Goldziher Ignác, az iszlám vallás történetének külföldön is elismert kutatója. Kitért arra is, hogy élénk zsidó hitélet folyik ma Magyarországon.
Elismerését fejezte ki Magyarország új alaptörvénye iránt az orosz ortodox egyház képviselője. Hilarion metropolita, a Moszkvai Patriarchátus külügyi osztályának vezetője előadásában kijelentette, Magyarország példát mutat a saját történelmi, vallási és erkölcsi hagyományai iránti elkötelezettségben és a más hagyományok tiszteletében, ez tükröződik az új alaptörvényben is. Hilarion metropolita hangsúlyozta: az áprilisban elfogadott alaptörvény kimondja, hogy a "magyar népet egyesíti Isten és a kereszténység".
Az orosz ortodox egyház képviselője kifejtette, a világ sok pontján üldöztetésnek vannak kitéve a keresztények, de a többi vallás hívei is, pedig mind a keresztény, mind a zsidó, mind az iszlám hittől idegen a más vallásúak üldözése. A Biblia és a Korán is a más kultúrákkal szembeni toleranciát hirdeti - mutatott rá. Hozzátette, ezért is fontos a párbeszéd, mert megerősíti a hitükben az egyes közösségeket, egyszersmind lehetővé teszi a kölcsönös megértést.
Hilarion metropolita kitért arra is: Magyarország az elsők között hívta fel az európai közösség figyelmét az egyiptomi kopt keresztények elleni atrocitásokra. Meggyőződése - mondta -, hogy Magyarország továbbra is kezdeményezően lép fel, és támogatja a keresztények védelmét szolgáló dokumentumok elfogadását az európai és a globális színtéren egyaránt.

Cikkek az EU-elnökségről ide kattintva!