Budaházy-per - Sorozatos fenyegetésekről beszélt egy MSZP-párthoz irodavezetője

A vád szerint Budaházy György utasítására emberei 2007 októberében két Molotov-koktélt dobtak az MSZP XIX. kerületi székházára. Az éghető anyaggal teli üvegek nem gyulladtak fel, a kár tízezres nagyságrendű volt.
A tanú elmondta: akkoriban előfordult, hogy az utcafronton végig megdobálták kővel az épület ablakait, folyamatosan kaptak fehér port, szakadatlanul érkeztek a gyalázkodó, fenyegető telefonok.
"A 2006 utáni időszak elég zavaros volt. Telefonon elküldték az embert mindenfelé, melegebb éghajlatra, ha nem hagyjuk abba" - jegyezte meg a középkorú nő. Elmondta azt is: a támadás után megrendültek a pártiroda dolgozói, hogy azon a békés környéken ilyen megtörténhet, a rendőrség pedig rendszeres ellenőrzéseket tartott.
Egy másik vádpont kapcsán a kőbányai MSZP-székház mellett lakó tanúk számoltak be arról, amit az ottani Molotov-koktélos támadásból tapasztaltak: hátulról láttak három vagy négy támadót, a tűz gyorsan fellobbant, és nagy pusztítást végzett. A vád szerint félmillió forintos kár keletkezett.
A XI. kerületi SZDSZ-székház elleni 2007. szeptemberi Molotov-koktélos támadásról a volt kerületi szabad demokrata elnök beszélt tanúként. Tűz nem keletkezett, a kár tízezres nagyságrendű volt. A tanú elmondta, hogy akkoriban többször is bedobták kővel az épület ablakait.
A vád szerint Budaházy György adott utasítást az akkori kormánypártok kerületi székházai elleni támadásra, hogy megfélemlítsék a párttagokat és a szimpatizánsokat. 
A tárgyaláson több ügyvéd szóvá tette, hogy védenceiknek nincs lehetőségük megismerni az eljárás iratait.
Szikinger István, Budaházy védője arról beszélt, hogy értékeli a bíróság ez irányú erőfeszítéseit, például, hogy a vádlottak a tárgyaláson laptopot is használhatnak, de előzetes letartóztatásban lévő ügyfele még sincs abban a helyzetben, hogy megfelelő időt, módot kapjon az iratok megismerésére, ami a tisztességes eljárás egyik alapfeltétele, és ennek biztosítása a bíróság kötelessége.
A büntetőper pénteken tanúk meghallgatásával folytatódik.
A vád szerint Budaházy György 2007-ben az Ír Köztársaság Hadsereg mintájára létrehozta a Hunnia mozgalom elnevezésű szervezetet annak érdekében, hogy 2007-2009-ben terrorcselekményekkel, főként Molotov-koktélos támadásokkal állami szerveket kényszerítsen, az akkori szocialista-szabad demokrata kormánytöbbség politikusait és a lakosság velük rokonszenvező csoportjait megfélemlítse, és így befolyásoljon parlamenti döntéseket. 
Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott és 16 társa meg akarta akadályozni például az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény megszavazását, Bajnai Gordon miniszterelnökké választását és a kormányalakítást, és Budaházy azt is tervbe vette, hogy árnyékkormányt hoz létre, és átveszi az ország irányítását a Gyurcsány-kormánytól. 
A vádbeli terrorcselekményekért a törvény szerint akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. 
A vádlottak zöme az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, egyikük azonban a nyomozás során számos vádpontra vonatkozóan részletes, magát és több társát, köztük Budaházyt is terhelő vallomásokat tett, ám ezeket a nyomozati vallomásokat a büntetőperben visszavonta.