Energiaügyekről, innovációról, versenyképességről és Egyiptomról tárgyaltak az uniós vezetők

A rendkívüli csúcstalálkozót eredetileg az energetika és az innováció témájában hívták össze, ám a napirendet az események kibővítették. Németország közvetlenül a csúcs előtt bejelentette, hogy Franciaországgal együtt a versenyképesség növelését célzó, a nemzeti gazdaságpolitikák szoros összehangolását előíró paktum kidolgozását javasolja az euróövezeti tagországok számára. Emellett politikai állásfoglalásra késztette az uniós vezetőket az egyiptomi helyzet drámai mértékű megváltozása.
 Ami az energiaügyeket és az innovációt illeti, a csúcsvezetők "hozták a papírformát": elfogadták azokat a dokumentumokat, amelyeket szakértői, majd külügyminiszteri szinten már jól előkészítettek.
Eszerint egységes uniós energiapiacot kell teremteni 2014-ig, biztosítva a gáz és a villamos áram akadálytalan áramlását. A következő években - legkésőbb 2015-re - el kell érni, hogy az Európai Unió területén ne maradjanak energiaellátás szempontjából elszigetelt területek. Az összeköttetések megteremtéséhez szükséges infrastrukturális beruházásokat alapértelmezés szerint a piaci szereplőknek, a magántőkének célszerű finanszíroznia, de azokon a területeken, amelyek nem elég vonzóak a magántőke számára, szó lehet közpénzek korlátozott mértékű felhasználásáról is.
A csúcsvezetők megerősítették azt a korábbi kötelezettségvállalásukat, hogy 2020-ra 20 százalékkal növelni kell az energiahatékonyságot. Egyetértettek abban, hogy az eddiginél jobban össze kell hangolni az energiatermelőkkel, a tranzitországokkal és a többi fogyasztóval ápolt külkapcsolatokat. Elhatározták, hogy a tagországoknak jövő év január 1-jétől tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot külső, harmadik országokkal kötött új, illetve érvényben levő kétoldalú energiaegyezményeikről.
 "Az energiabiztonságnak tükröződnie kell az EU szomszédsági politikájában is" - olvasható a zárónyilatkozatban, amely szintén kitért arra, hogy a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a "megbízható, átlátható és szabályokon nyugvó" energiapartnerség kialakítását Oroszországgal.
A záróközleménynek az innovációról szóló fejezete megerősíti, hogy az oktatásba, a kutatásba, a technológiába és az innovációba történő befektetés kulcsfontosságú ösztönzője a növekedésnek. Az állam-, illetve kormányfők felszólították az EU legfőbb végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan integrált mutatót, amelynek segítségével az eddiginél jobban lehet mérni az innováció terén elért eredményeket. 
 Az uniós vezetők állásfoglalást fogadtak el az általános gazdasági kilátásokról is, amelyben megállapították, hogy azok javulnak, de a kihívások még mindig jelen vannak. Bejelentették azon szándékukat, hogy a márciusi csúcstalálkozón meghatározzák a szerkezeti reformok és a fiskális konszolidáció prioritásait. Ennek alapján a tagországokat fel fogják szólítani arra, hogy áprilisban terjesszék elő nemzeti reformprogramjaikat, valamint stabilitási, illetve konvergenciaprogramjaikat.      
 A versenyképességi paktum német-francia kezdeményezése nyomán az a döntés született, hogy az euróövezet országainak vezetői márciusban különtalálkozót tartanak. Ennek az lesz a célja, hogy véglegesítsék azt az intézkedéscsomagot, amelynek révén a jövőben biztosabban elkerülhető lesz az adósságválság. A csomag középpontjában az áll, hogyan lehetséges fokozni az együttműködést az uniós országok versenyképességének növelése érdekében.
A német-francia javaslat több részkérdéséről egyelőre nincs egyetértés az euróövezeti országok között. Az inflációkövető béremelések gyakorlatának elhagyását sem Luxemburg, sem Belgium nem támogatja. Az osztrákok a nyugdíjkorhatár egységesítését tartják kivitelezhetetlennek. Berlin és Párizs további elképzelései szerint - vált ismeretessé különböző forrásokból - célszerű lenne maximálni a tagországok engedélyezett eladósodottsági mértékét, összehangolni a társasági adóalap kiszámításának módját, illetve a munkabérre rakódó terheket.
Egyiptomról olyan állásfoglalást fogadtak el az EU-csúcson, amely szerint az országban haladéktalanul meg kell kezdődnie az átmenetnek egy széles támogatottságú kormány megalakítása felé. Az uniós vezetők a leghatározottabban elítélték az erőszakot és mindazokat, akik erőszakot alkalmaznak, vagy erre buzdítanak. Hangsúlyozták a polgárok jogát a szabad és békés tiltakozó akciókhoz, és arra szólították fel a hatóságokat, hogy a lakosság törekvéseit politikai reformmal, és ne elnyomással próbálják megválaszolni. Elfogadhatatlannak minősítették a szabad információáramlás korlátozását, beleértve az újságírók és emberijog-védők elleni agressziót és megfélemlítést.