Alkotmányellenes a 98 százalékos különadó, újra a Ház előtt a javaslat

A július 22-én elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.
Az Ab szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor a testület hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.
 A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá. A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójával kapcsolatban több mint 90 indítvány érkezett az Ab-hez.     
 A Fidesz parlamenti frakcióvezetője az Alkotmánybíróság döntése után tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
Lázár János keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdésekben, központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók központi szabályozását érintően nem lehet országos népszavazást tartani. Ezt kiegészítenék a járulékokkal. Bejelentette: így javasolni fogja az Országgyűlésnek, hogy újra, változatlan tartalommal fogadja el a 98 százalékos különadók rendszerét.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kormánynak meg kell keresnie a módját, hogy a társadalmi igazságosság érvényesülhessen, mindezt úgy, hogy a megoldás ne ütközzön alkotmányos, illetve törvényi előírásokba.
Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője rámutatott: az Ab a döntését az alkotmány és a hatályos törvények alapján hozta meg.
Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság döntésével a "fülkeforradalom" elszenvedte első vereségét. Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója az Ab döntését kommentálva azt mondta: a testület határozatának azok a pedagógusok, köztisztviselők, közalkalmazottak, átlagkeresettel rendelkezők a nyertesei, akik 30-35 év munkája után jogosan hihették, hogy a törvényben rögzített járandóságukat megkapják. Ők most hozzájuthatnak a jogos járandóságukhoz - hívta fel a figyelmet.
 Szekeres Imre a Fidesz reagálása után közölte: a Fidesz legújabb alkotmánymódosítási javaslata kapcsán nem az a kérdés, hogy az MSZP hogyan folytatja a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak eltérítése miatt indított népszavazási kezdeményezését, hanem az, hogy a Fidesz miért fél ennyire az érintett 3,5 millió embertől.
A Fidesz álljon ki és vívja meg az igazát, ezt hívják népszavazásnak és demokráciának - jelentette ki Szekeres Imre.
A szocialista politikus úgy látja, a Fidesz "ipiapacsot" játszik: ha valami olyan történik, ami a számára kellemetlen, akkor azt mondja ipiapacs, innentől nem érvényesek a szabályok.
  A Jobbik sajnálja, hogy a formális jog az emberek igazságérzetével és a gazdasági szükségszerűséggel is szembekerült - reagált Volner János az MTI-nek az Alkotmánybíróság keddi döntésére, hozzátéve, meglátásuk szerint számos módja van annak, hogy meg lehessen oldani ezt a kérdést.
 Volner János közölte, ugyan a különadó céljával egyetért a Jobbik, az alkotmánybírósági döntésre válaszoló fideszes reakció nem meglepő és nem is elegáns, az alkotmányhoz nem illik ötpercenként hozzányúlni, azt nem illik aktuálpolitikai céloknak alárendelni.
Schiffer András, az LMP képviselőcsoportjának vezetője a Fidesz reakciója kapcsán kezdeményezi a párt választmányánál és parlamenti frakciójánál, hogy vonuljanak ki az alkotmány-előkészítési folyamatból.
Szerinte a keddi alkotmánymódosítási javaslataival a Fidesz átlépett egy határt. "Ezt a módszert Nurszultan Nazarbajev is meg fogja irigyelni Kazahsztánban" - fogalmazott. Példátlannak nevezte, hogy a Fidesz a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntésre így reagál, és akkor nyúl bele az alapvető alkotmányos rendszabályokba, amikor a parlamenti pártok éppen egy alkotmányozási folyamat kellős közepén vannak. A különadóra vonatkozó javaslat céljával az LMP is egyetért.