A vizsgálóbizottság Gyurcsányt tartja politikai felelősnek

Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottságában a Fidesz, a KDNP és az LMP jelenlévő képviselői egyhangúlag elfogadták azt a jelentést, amely a 2006. őszi eseményekkel foglalkozik. A Jobbik képviselője nem vett részt az albizottság szerdai ülésén, az MSZP bojkottálta a testület munkáját.
Az albizottság jelentését kormánypárti képviselők és az LMP szavazatával - három jobbikos képviselő és a fideszes Kővári János tartózkodása mellett - elfogadta a "főbizottság", az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága. A szocialisták erre az ülésre sem mentek el.
A jelentés nem tartalmazza a 2006 őszét megelőző, illetve az azt követő időszak jogsértéseire vonatkozó megállapításokat. Ezeket Gaudi-Nagy Tamásnak, az albizottság jobbikos alelnökének kellett volna elkészítene, de a képviselő az albizottság ülésére sem nyújtotta be.(A Jobbik késöbb azt közölte, hogy a jelentést kiegészítő észrevételeit - az idő hiányát előre jelezve - Gaudi-Nagy Tamás szerda hajnalban juttatta el az albizottság elnökének, Gulyás Gergelynek. )
Gaudi-Nagy Tamás az emberi jogi bizottság ülésén kérte, a testület utalja vissza az albizottságnak a jelentést, hogy módosító javaslatairól is tárgyalhassanak még. 
Gulyás Gergely újságírókkal közölte: a jelentés szerint a legsúlyosabb politikai felelőse a történteknek Gyurcsány Ferenc, de azt, hogy a volt miniszterelnöknek a büntetőjogi felelőssége is fennáll-e, nem ennek az albizottságnak kell vizsgálnia. 
A vizsgálatok eredményei közé sorolta, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben 2006 őszén történt kínzások ügyében nyomozások indultak. A 2006. október 23-án történtekkel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, hogy a Kossuth téri tüntetés feloszlatása - jogerős bírói ítélet szerint is - jogellenes volt, és egyértelműen megállapítható, hogy a rendőrség "rátolta" a Kossuth téri oszlatás miatt tiltakozókat a Fidesz éppen akkor befejeződött nagygyűlésére.
A jelentés szerint szükséges az országgyűlési bizottságok vizsgálati és ellenőrzési tevékenységének jogi szabályozása, a bizottságok üléséről történő távolmaradás szankcionálása. A jelentés rögzíti, hogy hatvan embert hallgattak meg, vallomástételi kötelezettségnek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter kivételével valamennyi meghívott eleget tett. 
A jelentés javasolja, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek kameráinak felvételeit legalább fél évig őrizzék meg. Indítványozza, hogy Magyarország csatlakozzon a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmódok elleni ENSZ-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvéhez. Kezdeményezi önálló, fegyelmi ügyek elbírálására jogosult bírói testület létrehozását, amelynek tagjai nincsenek függő viszonyban a hatáskörükbe tartozó bíróságokkal, továbbá, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke önállóan is rendelhessen el vizsgálatot bármely bíróságon. 
Az albizottság kezdeményezi, hogy a fővárosi főügyész a fővárosi bíróság elnökéhez hasonlóan kövesse meg azokat, akik az ügyészség indítványai folytán megalapozatlan szabadságkorlátozást szenvedtek el. Javasolja a gyülekezési törvény módosítását, miután megoldatlan például a bejelentés elmulasztásának szankciója, illetve az azonos helyre bejelentett rendezvényekkel kapcsolatos nehézségek kezelése. 
Az albizottság felkéri a Belügyminisztériumot: vizsgálja meg a 2006. szeptemberi és októberi intézkedéseik során jogszerűen eljáró, erőszakos eseményekben súlyosan megsérült rendőrök anyagi elismerésének lehetőségét.
A 2006 szeptemberében és októberében történtek tragikus következménye, hogy megrendült az állampolgároknak az állam iránti bizalma, illetve a jogállamba vetett hite - olvasható a jelentésben.
E szerint a 2002 és 2010 közti két kormányzati ciklusban a legaggasztóbb nem a különböző alapjog-korlátozások ténye volt, hanem az, hogy az állam még a legkirívóbb és legnyilvánvalóbb esetekben - így 2006 őszén - sem vizsgálta ki a történteket, illetve nem nevezte meg az ügyek konkrét felelőseit, sőt korlátozta az események feltárására alkalmas jogállami ellenőrzés lehetőségét, a legsúlyosabb esetekben pedig előzetes intézkedéssel (azonosítószám hiánya) tette lehetetlenné a bűncselekmények elkövetőinek megtalálását és felelősségre vonását. 
Az állam 2006 őszén "a törvények kijátszásával és semmibe vételével saját maga korlátozta a szabadságjogok érvényesülését". 
Az albizottság rögzítette: "elfogadhatatlan, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetőit bárki forradalmárokként tüntesse fel."
A Jobbik - számos vállalhatatlan megállapítása miatt - elfogadhatatlannak tartja az albizottság jelentését. A párt szerdai közleménye szerint a jelentés a feltárt tényekből nem vonta le a megfelelő következtetéseket, megállt Gyurcsány Ferenc politikai felelősségének megállapításánál. 
A Jobbik álláspontja szerint több, a vizsgálat során feltárt tény kimaradt a jelentésből, holott azok nyomán büntetőjogi felelősségre vonásra irányuló javaslatoknak kellene következniük, és mind Gyurcsány Ferenc, mind pedig Gergényi Péter, Bene László, Boglyasovszky Csaba, Lapid Lajos és Szabadfi Árpád esetében büntetőeljárásnak kellene indulnia.