Belföld

2010.08.11. 05:58

Kitartó küzdelem a mozgássérültek jogaiért - közel 10 ezer kilométert kerekezett a férfi

Léteznek törvények, öt éve, de már tíz éve is. Be kellene őket tartani, de olyan a világ mostanában , hogy következmények nélkül lehet a jogszabályokat be nem tartani. A mozgásukban korlátozott emberek véletlenül sem kérnek többet, csak ami nekik jár. Ha másként nem, a mindennapi élettől eltérő akcióval.

Ármás János

Május huszonötödikén indult el Zalaegerszegről kerékpárjával Bojtos István. Semmi más célja nincs, mint eljutni Magyarország valamennyi települési önkormányzatához, ahol egyrészt megnézheti, hogy megvalósult-e végre az akadálymentesítés, aztán ha már egyszer arra jár, akkor az elöljárósággal szót váltani arról, a mozgássérültek esélyegyenlőségét miként sikerült megvalósítani.  Az ötvenkét éves férfit tizennyolc esztendeje egy kamion gázolta el, akkor kellett amputálni az egyik lábát. Tíz éve - akkor is a törvényre történő felhívás szándékával -  görkorcsolyával már végigment az országon,  gördült úgy 6700 kilométert. Istvánnak most egyetlen kérdése lenne: "Hol tartunk?"


A Mozgássérültek Egyesületei  Országos Szövetségének (MEOSZ) főtitkára, Szakály József tömören fogalmaz, vagyis az akadálymentesítéssel kapcsolatban tessék már végre kimondani, hogy mi minősül közhasznú épületnek. Mert például ez egy lényeges kérdés lenne. Pereskedhet itt akárki, ha nem tudja, hogy miért. Most él egy utolsó határidő - 2013 -, bár mindenki tudja, hogy ez is utópisztikus. A tömegközlekedésre vonatkozó törvényi verdikt idén jár le.  A híres pesti nagykörúti villamosok sem alkalmasak arra, hogy oda valaki kereskesszékkel bejusson.
A bringás prókátor eddig 1624 településen tette tiszteletét, ehhez 9241 kilométert kerekezett. Tapasztalatai alapján, véleménye szerint a helyhatóságok amit tehetnek, azt meg is teszik.  Ahol nem működik, ott elsősorban a hozzáállás hiányzik. Ugyanerről beszél Szakály József, a MEOSZ főtitkára. Tizenkét éve nem lehetett volna egyetlen közintézményt sem úgy felújítani, hogy az akadálymentesítés követelményeinek ne feleljen meg. Bojtos István nem szeretne se többet, se kevesebbet, mint fogadják el olyannak,  amilyen. "Amikor két ember reggel kezet fog az autóbuszon, az egy mindennapi természetes gesztus.  De hozzám miért nem jön oda senki?"

A mozgássérültek külön problémája a tömegközlekedés. Huszonnégy órával korábban be kell jelenteni, ha valaki, illetve valakik kerekes székkel szeretnének felszállni egy autóbuszra. Szerintük ezt az autóbusztársaságok nem igazán kedvelik, mert ilyen esetben tovább tart a beszállítás. Nem tagadja a problémát Tóth István, az Alba Volán Zrt. vezérigazgatója, mert ez valóban komoly kihívás. A városban az új buszokra már fel lehet jutni kerekes székkel, a régebbiekre még nem. A buszpályaudvart, a vasútállomást és a megyei kórházat igyekeztek olyan járatokkal összekötni, amelyekre minden mozgássérült felszállhat. A helyközi viszonylatokban ezt nagyon nehéz megoldani. Itt a közutak állapotáról is érdemes lenne az arra illetékeseknek egymással szót váltani: hiába egy modern, az igényeknek megfelelő autóbusz, ha olyan az infrastruktúra, amely ennek abszolút nem kíván megfelelni. A vezérigazgató ugyanazt mondta, mint a mozgássérültek: természetesen azonnal és mindent, csak tessék megmondani, hogy miből!


A biciklis megy tovább. Az úton, s nyilvánvalóan ezzel együtt az ügyben is.  Gárdonyban beszélgettünk vele. Meséli, néha csatlakoznak hozzá, de nem igazán bírják az óránként huszonöt kilométeres tempót. Elindult Martonvásár, Bicske, Biatorbágy és Esztergom irányában, hogy majd Verőce, Ballasagyarmat érintésével  a Duna nagy kanyarjábó lvisszatérjen Fejér megyébe. Az előzetes egyeztetések szerint útja végén fogadja majd a miniszterelnök is. Nyilván ez is lényeges, de talán ennél fontosabb maga a cél. A mozgássérültek úgy gondolkodnak, hogy a fizikai és az úgynevezett infokommunikációs mentesítést is kérik. Utóbbi ugyanúgy foglalkozna az értelmi fogyatékosokkal, miként a látássérültekkel. Szerintük ez csak így működik. Megjegyzik, anno Magyarország írta alá elsőként a vonatkozó ENSZ-konvenciót, aztán elfogadott egy európai mintájú, tényleg példaértékű jogszabályt is, ám ez mind a mai napig leginkább csak papíron létezik. Bojtos István pedig tovább teker a megvalósíthatóságért.

A mozgássérült emberek változatlanul  nem kérnek többet, mint szeretnének teljes jogú tagjai lenni a társadalomnak és a mindennapi életnek. Pontos ismerik helyzetüket és lehetőségeiket, de ugyanígy tiszában vannak jogaikkal is. Az akadálymentesítésről is  szóló törvényt egyértelműen értük hozták, számukra ez különlegesen fontos.

Életet menthet a telefonszám

Székesfehérvár - Egy kezdeményezés segíthet azokon, akik közlekedési baleset részesei, elszenvedői. A fehérvári alapítvány szakmai
tanácsadó vonalat éltet.

M. volt férje autójában, utasként szenvedett balesetet. Egy éve vált el, van egy közös gyerekük, Dávid. Miatta gondolták úgy, adnak még egy esélyt a kapcsolatuknak, ezért kibékültek.  Moziba indultak, amikor a baleset megtörtént.    M. súlyos, maradandó károsodást szenvedett, tolókocsiba kényszerült, és  folyamatos kezelésre szorul. A kár rendezése hosszú ideig húzódott, s bár a biztosító a jogalapot sohasem vitatta, az összegről  nem tudtak megegyezni, azt bírósági ítélet határozta meg. 
 -  M. esete nem egyedi, a kárvallottaknak sokszor évekig kell várniuk még a kártérítési előlegre is - mondta Kolossa József, a Közlekedési Sérültek Alapítványának életre hívója.  A baleset óta eltelt idő, a nehéz anyagi helyzet, a  kilátástalannak látott jövő az érintettet reményvesztetté teszi. De élni és  a gyermekről gondoskodni kell, hiába nincs jövedelem,  hiába növekednek folyamatosan a költségek. Sokszor a kárvallottak nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, nem tudják, hogy kártérítés illeti meg őket, s ha tudják is, nem ismerik annak nagyságrendjét. Ilyen helyzetre keres megoldást az alapítvány, amely segítséget, szakmai tanácsot nyújt.
Kolossa József egy kezdeményezésről is beszélt.
- A legtöbb  ember  a sérüléssel járó baleset után leblokkol, nem tudja, mit tegyen, kihez forduljon, s talán csak  jó  szóra vágyik, tanácsot szeretne. Ezért nyújtunk segítséget egy 24 órás telefonos szolgáltatással. A kárvallottakat  szakmai tanáccsal látjuk el, ha hívják a 06 (20) 669-4749-es számot - mondta az alapító.                 

Ezek is érdekelhetik