Kevesebb támogatást kapnának a pártok - látszatpolitizálás?

Jobbik: a politika magán kezdje a megszorítást

Volner János (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat céljával egyetértenek, mert úgy gondolják, hogy a politikai elitnek magán kell kezdenie a megszorításokat.
Megjegyezte, hogy a választási kampányban a Jobbik befektetők nélkül is sikert tudott elérni. A képviselő furcsállotta és fideszes "látszatpolitizálásnak" nevezte, hogy miközben a kormány több százmillió forintos csontvázakról beszél, ennek az összegnek egy ezrelékét kitevő, a pártokat érintő megszorítást helyeztek előtérbe.
Kitért arra, hogy az LMP politikusa, Scheiring Gábor többször is szóba hozta a Transparency International kampányfinanszírozási javaslatait, és szólt arról, hogy az LMP honlapja szerint a párt legjelentősebb kampányfinanszírozója egy amerikai ingatlanbefektető volt.

Rendszerszintű gondolkodást hiányol az LMP

Schiffer András (LMP) az előző felszólalóra reagálva azzal kezdte hozzászólását, hogy annak a pártnak a számláján lehet kotorászni, amelyik azt nyilvánossá teszi és reméli, hogy a Jobbik és más pártok elszámolása is elérhető lesz a közösségi portálokon.
Kijelentette, hogy a törvényjavaslatban említett összegek elenyészőek a költségvetési hiány tükrében. Szerinte ezekkel a szimbolikus törvényekkel a kormány nem tesz semmit a gazdasági válság felszámolásáért.
A frakcióvezető azt mondta, a kétharmados többség birtokában a kormányerők bevállalhatnák az emberek előtt, hogy a demokrácia pénzbe kerül és a "gazdasági válságot nem ilyen apró fillérekkel kell megoldani, hogy a pártok támogatásából 15 százalékot lecsippentenek" vagy egy kisebbségi önkormányzati képviselő testületet hétről öt főre csökkentenek. Ezt színtiszta demagógiának és a többpárti parlamenti intézmények elleni támadásnak nevezte.
Kijelentette, akár a pártok támogatásáról, akár a költségvetésről van szó, rendszerszinten kellene gondolkodni.
    
KDNP: az átutalt összeg felett nem rendelkeznek

Harrach Péter (KDNP) hangsúlyozta, hogy a javaslat visszamenőlegesen nem érvényes, tehát nem az éves költségvetési tételről, hanem a hátralévő hét hónapra járó összeg 15 százalékáról szól.
Elmondta, hogy az eddig átutalt összeg felett nem rendelkeznek.
    
Jobbik: rendbe kell hozni a pártfinanszírozást

Sneider Tamás (Jobbik) leszögezte, hogy a pártok finanszírozásához hozzá kell nyúlni. Azt mondta, ha nem teszik minél hamarabb rendbe a pártfinanszírozást, akkor a következő választ egy a jelenleginél is nagyobb politikusellenesség fogja jellemezni.
Ezt követően a levezető elnök a vitát lezárta.

MSZP: a Ház válassza meg a GVH elnökét!

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításának részletes vitájában a szocialista Józsa István azt javasolta: javítsák a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pozícióját azzal, hogy a hivatal elnökét maga az Országgyűlés választja meg.
A politikus kezdeményezte azt is, erősítsék a versenyhivatal beszámolási kötelezettségének lehetőségét, rendszerességét, súlyát a parlament előtt.

LMP: hosszú mandátumú közjogi posztok esetén ne lehessen hosszabbítani!

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője közölte: hasonlóan más esetekhez, a GVH-t érintően is azt az álláspontot képviselik, hogy egy relatíve hosszú időtartamra szóló közjogi pozíció esetében ne lehessen meghosszabbítani a mandátumot.
Az elnöklő Balczó Zoltán a részletes vitát lezárta.

Kulturális örökség védelméről szóló jogszabály módosítása

A javaslat részletes vitájában a fideszes előterjesztő, L. Simon László hangsúlyozta: a szakbizottság módosító indítványa arra vonatkozik, hogy régészeti feltárási joggal ne csak a megyei múzeumok rendelkezzenek, hanem a területileg illetékes városi múzeumok is.
A módosító indítványt az LMP támogatja - mondta a párt képviselője, Kukorelly Endre.
Balczó Zoltán a részletes vitát lezárta.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló jogszabály módosításának részletes vitájában az MSZP-s Hiller István arról érdeklődött, hogy történik-e az előadó-művészeti törvény jelenleg létező költségvetéséből bármiféle zárolás, elvonás.
Válaszában a fideszes L. Simon László úgy reagált: "mi is nagyon szeretnénk, hogy ha egyszer volt miniszter úr (Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter) elmondaná nekünk, hol van a kultúra pénze". 2010-ben a költségvetést egy forinttal sem terheli a törvényjavaslat - hangsúlyozta.
A jobbikos Novák Előd azt mondta: összességében mind az előterjesztésben, mint a módosító javaslatban - főként az indokolásában - szerepel egy-egy komoly hiba, amely rávilágított a fogyatékosságokra.
    
Napirend után a jobbikos Novák Előd a napokban meghalt Bulányi Györgyről, a Bokor katolikus bázisközösségek vezetőjéről emlékezett meg.
A plenáris ülést kedden koradélután Balczó Zoltán lezárta, az Országgyűlés következő ülését pedig jövő hétfőn 13 órára összehívta.

OLDALTÖRÉS: Fidesz-KDNP: tizenöt százalékkal kisebb támogatást kapnának a pártok

   
Fidesz-KDNP: tizenöt százalékkal kisebb támogatást kapnának az év hátralévő részében a pártok

A politikai pártok az év hátralévő részében 223 millió forinttal kapnának kevesebb költségvetési támogatást a 2010-es büdzséről szóló törvényben szereplő előirányzathoz képest - mondta Harrach Péter a Lázár János fideszes frakcióvezetővel közösen jegyzett javaslatát ismertetve kedden a parlamentben.
A kereszténydemokrata képviselőcsoport vezetője a költségvetési törvénynek a pártok támogatását érintő módosítását ismertetve kifejtette: a 2010-es előirányzat - amely a választási eredmények alapján módosult - 2 milliárd 548 millió forint. Az első öt hónapban ebből 1 milliárd 60 millió forintot fizettek ki, míg a ki nem utalt támogatás a hatdiktól a tizenkettedik hónapig 1 milliárd 486 millió forint. Ennek a tizenöt százaléka pontosan 223 millió forint, ennyivel kapnának kevesebbet a pártok az év hátralévő részében - közölte.
 Indokolásként illőnek nevezte, hogy a jelenlegi helyzetben a politikai elit magán kezdje a spórolást, és az első áldozatot meghozza.
    
MSZP: igen a 15 százalékos csökkentésre, kifogás a bizottsági tárgyalásra

Veres János azt mondta, a javaslat tartalmában egyetértés van az előterjesztők és a szocialisták között, a tizenöt százalékos csökkentéssel is egyetértenek. Az indítvány tárgyalásának módját azonban nem tartják helyesnek és követendőnek. A két frakcióvezető június 17-én írta alá a javaslatot, ami csak 21-én került a bizottság elé, hétfőn a bizottság napirendjén szerepelt az indítvány, de az ülés kezdetéig nem kapták meg a szövegszerű változatot, azt a napirend végén osztották ki sebtiben, s napirend-módosítással tárgyaltak róla végül - idézte fel a történteket. Nem volt még ilyen az elmúlt 20 évben a parlament történetében - jegyezte meg, hozzátéve: semmiféle háttérszámítás nem állt rendelkezésre a bizottság ülésén. 
    
KDNP: szimbolikus lépés

Hargitai János a szocialista kritikára reagálva azt mondta, nem gondolja, hogy a javaslat tárgyalási módját általánossá kell tenni, ugyanakkor szerinte nagyon egyszerű indítványról van szó, amelyet gyorsan át lehet tekinteni. A pártok támogatását akarják tizenöt százalékkal csökkenteni, ezt a számot kell megjegyezni és tudomásul venni - mondta.
Nem hiszi, hogy ennél bonyolultabb az ügy - fogalmazott, hozzátéve: olyan szimbolikus lépésről van szó, amelyet jó, ha minden politikai párt támogat.

Jobbik: a nagy pártok 30 százalékról is lemondhatnának

 Lenhardt Balázs (Jobbik) szerint a nagyobb pártok nem csak 15, hanem ennek duplájáról, 30 százalékról is lemondhatnának az arányosság érdekében. Hozzátette: a korrupcióból származó 10 és 100 millió forintról is le kellene mondaniuk.
Úgy vélte, mivel Magyarország nem csak gazdasági, hanem morális, erkölcsi válságban is van, ebben a politikusoknak példát kell mutatnia. Szolidaritást várnak el az emberek, ez a módosítás ezt az elvet képviseli. Hozzátette: meg kell húznia a saját nadrágszíjukat és nem csak mástól várni az áldozatot.
Ahogy a kormány 98 százalékos adót vetne ki a 60 napon túli végkielégítésekre, úgy a Jobbik ugyanekkora adót vetne ki a korrupcióból szerzett pénzekre - mondta a képviselő.
Nyikos László (Jobbik) szerint a javaslatnak kontraszelektív hatása is lehet és még nagyobb mértékben ösztökélheti a pártokat arra, hogy korrupcióból származó pénzekből finanszírozzák működésüket. Hozzátette: nincs számítás arról, hogy a 15 százalékkal csökkentett finanszírozásból kijönnek-e majd a pártok. A képviselő szerint ugyanakkor olyan pozitív irányú folyamat indulhat el, amelynek során a költségvetés minden sorát átnézik.
    
LMP: méltányolható pótcselekvés a javaslat

Schreiring Gábor (LMP) szerint a javaslat méltányolható, de pótcselekvésnek tartják. Tény, hogy a pártoknak is meg kell húznia a nadrágszíjat, de ez szimbolikus lépés. Hozzátette, ebben a formában nem támogatják a javaslatot, mivel ha átláthatóbbá akarják tenni a rendszert, ahhoz más típusú lépésekre is szükség van.
Kifejtette, hogy a pártok az állami támogatás sokszorosát költik és költötték a kampányra, a különbözetet korrupciós pénzekből pótolták. Becslések szerint a közbeszerzési eljárások során 4-500 milliárd forint folyik el korrupcióra, a pártok finanszírozása pedig aggályos elveket követ. Ezekkel is foglalkoznia kellene a parlamentnek - mondta.
A képviselő elmondása szerint el kell választani a pártok és a kampányok szabályozását, valamint a pártok, frakciók és pártalapítványok működését és be kell vezetni egy támogatási plafont. "A demokrácia drága, még mindig olcsóbb, mint a korrupció" - közölte.

   
Fidesz-KDNP: tizenöt százalékkal kisebb támogatást kapnának az év hátralévő részében a pártok

A politikai pártok az év hátralévő részében 223 millió forinttal kapnának kevesebb költségvetési támogatást a 2010-es büdzséről szóló törvényben szereplő előirányzathoz képest - mondta Harrach Péter a Lázár János fideszes frakcióvezetővel közösen jegyzett javaslatát ismertetve kedden a parlamentben.
A kereszténydemokrata képviselőcsoport vezetője a költségvetési törvénynek a pártok támogatását érintő módosítását ismertetve kifejtette: a 2010-es előirányzat - amely a választási eredmények alapján módosult - 2 milliárd 548 millió forint. Az első öt hónapban ebből 1 milliárd 60 millió forintot fizettek ki, míg a ki nem utalt támogatás a hatdiktól a tizenkettedik hónapig 1 milliárd 486 millió forint. Ennek a tizenöt százaléka pontosan 223 millió forint, ennyivel kapnának kevesebbet a pártok az év hátralévő részében - közölte.
 Indokolásként illőnek nevezte, hogy a jelenlegi helyzetben a politikai elit magán kezdje a spórolást, és az első áldozatot meghozza.
    
MSZP: igen a 15 százalékos csökkentésre, kifogás a bizottsági tárgyalásra

Veres János azt mondta, a javaslat tartalmában egyetértés van az előterjesztők és a szocialisták között, a tizenöt százalékos csökkentéssel is egyetértenek. Az indítvány tárgyalásának módját azonban nem tartják helyesnek és követendőnek. A két frakcióvezető június 17-én írta alá a javaslatot, ami csak 21-én került a bizottság elé, hétfőn a bizottság napirendjén szerepelt az indítvány, de az ülés kezdetéig nem kapták meg a szövegszerű változatot, azt a napirend végén osztották ki sebtiben, s napirend-módosítással tárgyaltak róla végül - idézte fel a történteket. Nem volt még ilyen az elmúlt 20 évben a parlament történetében - jegyezte meg, hozzátéve: semmiféle háttérszámítás nem állt rendelkezésre a bizottság ülésén. 
    
KDNP: szimbolikus lépés

Hargitai János a szocialista kritikára reagálva azt mondta, nem gondolja, hogy a javaslat tárgyalási módját általánossá kell tenni, ugyanakkor szerinte nagyon egyszerű indítványról van szó, amelyet gyorsan át lehet tekinteni. A pártok támogatását akarják tizenöt százalékkal csökkenteni, ezt a számot kell megjegyezni és tudomásul venni - mondta.
Nem hiszi, hogy ennél bonyolultabb az ügy - fogalmazott, hozzátéve: olyan szimbolikus lépésről van szó, amelyet jó, ha minden politikai párt támogat.

Jobbik: a nagy pártok 30 százalékról is lemondhatnának

 Lenhardt Balázs (Jobbik) szerint a nagyobb pártok nem csak 15, hanem ennek duplájáról, 30 százalékról is lemondhatnának az arányosság érdekében. Hozzátette: a korrupcióból származó 10 és 100 millió forintról is le kellene mondaniuk.
Úgy vélte, mivel Magyarország nem csak gazdasági, hanem morális, erkölcsi válságban is van, ebben a politikusoknak példát kell mutatnia. Szolidaritást várnak el az emberek, ez a módosítás ezt az elvet képviseli. Hozzátette: meg kell húznia a saját nadrágszíjukat és nem csak mástól várni az áldozatot.
Ahogy a kormány 98 százalékos adót vetne ki a 60 napon túli végkielégítésekre, úgy a Jobbik ugyanekkora adót vetne ki a korrupcióból szerzett pénzekre - mondta a képviselő.
Nyikos László (Jobbik) szerint a javaslatnak kontraszelektív hatása is lehet és még nagyobb mértékben ösztökélheti a pártokat arra, hogy korrupcióból származó pénzekből finanszírozzák működésüket. Hozzátette: nincs számítás arról, hogy a 15 százalékkal csökkentett finanszírozásból kijönnek-e majd a pártok. A képviselő szerint ugyanakkor olyan pozitív irányú folyamat indulhat el, amelynek során a költségvetés minden sorát átnézik.
    
LMP: méltányolható pótcselekvés a javaslat

Schreiring Gábor (LMP) szerint a javaslat méltányolható, de pótcselekvésnek tartják. Tény, hogy a pártoknak is meg kell húznia a nadrágszíjat, de ez szimbolikus lépés. Hozzátette, ebben a formában nem támogatják a javaslatot, mivel ha átláthatóbbá akarják tenni a rendszert, ahhoz más típusú lépésekre is szükség van.
Kifejtette, hogy a pártok az állami támogatás sokszorosát költik és költötték a kampányra, a különbözetet korrupciós pénzekből pótolták. Becslések szerint a közbeszerzési eljárások során 4-500 milliárd forint folyik el korrupcióra, a pártok finanszírozása pedig aggályos elveket követ. Ezekkel is foglalkoznia kellene a parlamentnek - mondta.
A képviselő elmondása szerint el kell választani a pártok és a kampányok szabályozását, valamint a pártok, frakciók és pártalapítványok működését és be kell vezetni egy támogatási plafont. "A demokrácia drága, még mindig olcsóbb, mint a korrupció" - közölte.

   
Fidesz-KDNP: tizenöt százalékkal kisebb támogatást kapnának az év hátralévő részében a pártok

A politikai pártok az év hátralévő részében 223 millió forinttal kapnának kevesebb költségvetési támogatást a 2010-es büdzséről szóló törvényben szereplő előirányzathoz képest - mondta Harrach Péter a Lázár János fideszes frakcióvezetővel közösen jegyzett javaslatát ismertetve kedden a parlamentben.
A kereszténydemokrata képviselőcsoport vezetője a költségvetési törvénynek a pártok támogatását érintő módosítását ismertetve kifejtette: a 2010-es előirányzat - amely a választási eredmények alapján módosult - 2 milliárd 548 millió forint. Az első öt hónapban ebből 1 milliárd 60 millió forintot fizettek ki, míg a ki nem utalt támogatás a hatdiktól a tizenkettedik hónapig 1 milliárd 486 millió forint. Ennek a tizenöt százaléka pontosan 223 millió forint, ennyivel kapnának kevesebbet a pártok az év hátralévő részében - közölte.
 Indokolásként illőnek nevezte, hogy a jelenlegi helyzetben a politikai elit magán kezdje a spórolást, és az első áldozatot meghozza.
    
MSZP: igen a 15 százalékos csökkentésre, kifogás a bizottsági tárgyalásra

Veres János azt mondta, a javaslat tartalmában egyetértés van az előterjesztők és a szocialisták között, a tizenöt százalékos csökkentéssel is egyetértenek. Az indítvány tárgyalásának módját azonban nem tartják helyesnek és követendőnek. A két frakcióvezető június 17-én írta alá a javaslatot, ami csak 21-én került a bizottság elé, hétfőn a bizottság napirendjén szerepelt az indítvány, de az ülés kezdetéig nem kapták meg a szövegszerű változatot, azt a napirend végén osztották ki sebtiben, s napirend-módosítással tárgyaltak róla végül - idézte fel a történteket. Nem volt még ilyen az elmúlt 20 évben a parlament történetében - jegyezte meg, hozzátéve: semmiféle háttérszámítás nem állt rendelkezésre a bizottság ülésén. 
    
KDNP: szimbolikus lépés

Hargitai János a szocialista kritikára reagálva azt mondta, nem gondolja, hogy a javaslat tárgyalási módját általánossá kell tenni, ugyanakkor szerinte nagyon egyszerű indítványról van szó, amelyet gyorsan át lehet tekinteni. A pártok támogatását akarják tizenöt százalékkal csökkenteni, ezt a számot kell megjegyezni és tudomásul venni - mondta.
Nem hiszi, hogy ennél bonyolultabb az ügy - fogalmazott, hozzátéve: olyan szimbolikus lépésről van szó, amelyet jó, ha minden politikai párt támogat.

Jobbik: a nagy pártok 30 százalékról is lemondhatnának

 Lenhardt Balázs (Jobbik) szerint a nagyobb pártok nem csak 15, hanem ennek duplájáról, 30 százalékról is lemondhatnának az arányosság érdekében. Hozzátette: a korrupcióból származó 10 és 100 millió forintról is le kellene mondaniuk.
Úgy vélte, mivel Magyarország nem csak gazdasági, hanem morális, erkölcsi válságban is van, ebben a politikusoknak példát kell mutatnia. Szolidaritást várnak el az emberek, ez a módosítás ezt az elvet képviseli. Hozzátette: meg kell húznia a saját nadrágszíjukat és nem csak mástól várni az áldozatot.
Ahogy a kormány 98 százalékos adót vetne ki a 60 napon túli végkielégítésekre, úgy a Jobbik ugyanekkora adót vetne ki a korrupcióból szerzett pénzekre - mondta a képviselő.
Nyikos László (Jobbik) szerint a javaslatnak kontraszelektív hatása is lehet és még nagyobb mértékben ösztökélheti a pártokat arra, hogy korrupcióból származó pénzekből finanszírozzák működésüket. Hozzátette: nincs számítás arról, hogy a 15 százalékkal csökkentett finanszírozásból kijönnek-e majd a pártok. A képviselő szerint ugyanakkor olyan pozitív irányú folyamat indulhat el, amelynek során a költségvetés minden sorát átnézik.
    
LMP: méltányolható pótcselekvés a javaslat

Schreiring Gábor (LMP) szerint a javaslat méltányolható, de pótcselekvésnek tartják. Tény, hogy a pártoknak is meg kell húznia a nadrágszíjat, de ez szimbolikus lépés. Hozzátette, ebben a formában nem támogatják a javaslatot, mivel ha átláthatóbbá akarják tenni a rendszert, ahhoz más típusú lépésekre is szükség van.
Kifejtette, hogy a pártok az állami támogatás sokszorosát költik és költötték a kampányra, a különbözetet korrupciós pénzekből pótolták. Becslések szerint a közbeszerzési eljárások során 4-500 milliárd forint folyik el korrupcióra, a pártok finanszírozása pedig aggályos elveket követ. Ezekkel is foglalkoznia kellene a parlamentnek - mondta.
A képviselő elmondása szerint el kell választani a pártok és a kampányok szabályozását, valamint a pártok, frakciók és pártalapítványok működését és be kell vezetni egy támogatási plafont. "A demokrácia drága, még mindig olcsóbb, mint a korrupció" - közölte.

Az év végéig meghosszabbodna az a július elsején lejáró kedvezmény, amely megengedi a fővállalkozónak, hogy a 200 ezer forintot meghaladó kifizetés előtt ne kérjen nemleges adóigazolást az alvállalkozójától, ha a szerződést 2008. szeptember 30. után kötötték. Az erről szóló fideszes indítványt kedden kezdte el tárgyalni a parlament.

OLDALTÖRÉS: szükségszerű megoldás a kis- és középvállalkozások megmentése érdekében

Fidesz: szükségszerű megoldás a kis- és középvállalkozások megmentése érdekében
    
 Szatmáry Kristóf, a javaslat egyik fideszes beterjesztője expozéjában kiemelte: a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról szóló változtatásra azért van szükség, mert a parlament már nem fog komoly adótörvényeket elfogadni július 1-ig - közölte. Ha eredeti formában július 1-én életbe lépne a jogszabály, vállalkozások ezrei kerülnének nehéz helyzetbe.
Hozzátette: azért nem a paragrafus kivételét javasolják, hanem a hatályba léptetés módosítását, mert a kormány átfogó adókoncepció keretében ezt a problémát is orvosolni fogja - jelezte. Utalva az eredeti szabályozásra azt mondta, a magyar valóság már egy éve sem olyan volt, hogy találkozott volna a valós élet kihívásaival. A vállalkozások jelentős részének az APEH-nál időről-időre jelentkezik tartozása.     
Bencsik János, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, aki egyben a javaslat másik jegyzője, azt mondta: a megoldás nem elegáns, de szükségszerű, mert kármentésre van szükség. A kormány is úgy látja, hogy a módosításnak a hazai kis és középvállalkozások csődtől való megmentése a célja - mondta.
Az év végéig elkészülő új adótörvény ugyanakkor ezt a kérdést is kezeli majd - erősítette meg.
Azért is fontos a módosítás elfogadása - tette hozzá - , mert a problémával leginkább sújtott ágazatban, az egészségügyi beszállítók körében és az építőiparban az elmúlt egy évben nem történtek látványos, pozitív változások. Sőt, az építőipar teljesítménye 12 százalékkal zuhant, s a szektor mintegy másfél év alatt 50 ezer regisztrált álláshelyet veszített el. Hasonló a helyzet a fedezetkezelő intézmény létrehozásával: ez jó szándékú indítvány volt, de a kormányrendeletben való megfogalmazása nagyon bürokratikusra sikeredett, s ez szintén akadályozza a vállalkozások kifizethetőségét. Ezért a kormány a fedezetkezelő rendszer működtetésének átmeneti felfüggesztéséről fog döntést hozni - jelezte.

KDNP a határidőkről

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy a közbeszerzésekhez kapcsolódó fizetési szabályok módosítása csak a határidők módosításáról szól. Leszögezte, hogy a módosítás a gazdasági válság által hátrányosan érintett cégek érdekében történik.

Az MSZP támogatja a javaslatot

Göndör István (MSZP) előrebocsátotta, hogy frakciójuk támogatja a módosító indítványt. Korrektnek nevezte, hogy a közpénzből nem kell megfizetni a közterheket.
Kijelentette viszont, hogy globálisan vizsgálva Magyarországon már véget ért a válság. Úgy vélte, ez annak tudható be, hogy újra az exportnövekedés vezérli a gazdasági gyarapodást.
    
Jobbik: nincs vége a válságnak

Lenhardt Balázs (Jobbik) viszont nincs vége a válságnak és radikális változások nélkül nem kerülhető el az összeomlás. A képviselő szerint megnyugtatóan rendezni kell az államadósság kérdését, mert a költségvetést "gúzsba kötő" kamat- és adósságszolgálat fizetéséhez szükséges állami elvonások mértéke ellehetetleníti és a fekete gazdaság űzi a vállalkozásokat.

LMP: a javaslat szembe megy a felelős gazdálkodás követelményeivel

Scheiring Gábor (LMP) azt mondta, egyetértenek a bürokrácia csökkentésével és azzal is, hogy a kis és közepes vállalkozások a helyi gazdaság kulcsszereplői. 
 Szavai szerint viszont a módosító javaslat szembe megy a felelős gazdálkodás és az átláthatóság követelményeivel, mert a módosítás a törvény egyik paragrafusának felfüggesztését hosszabbítja meg.
Szavai szerint a javaslat tovább rontja az adómorált.

Jobbik a korrupció ellen
    
 Volner János (Jobbik) egyetértett azzal, hogy meg kell segíteni a vállalkozókat, de a képviselők figyelmébe ajánlotta saját törvényjavaslatát, amely az egyes pénzügyi törvények módosításáról rendelkezik. Emlékeztetett arra, hogy a törvény jelenleg minden adóalanytól megköveteli, hogy a kiadott számlán szereplő áfát befizesse akkor is, ha annak ellenértékét nem kapta meg.
Kitért arra is, hogy meg kell változtatni a korrupcióval és a közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos közgondolkodást.

Fidesz az átláthatóságért

 Ékes József (Fidesz) szerint amikor a kormányfő meghirdette az akciótervet, akkor éppen a hatósági, bürokratikus rendszerek lebontására, a korrupció visszaszorítása ellen lépett fel.
Kijelentette, olyan közbeszerzési rendszert kell kialakítani, amelyet a tisztánlátás jellemez. Megjegyezte, hogy ma egy magyar autópálya építése két- vagy háromszorosába kerül egy lengyel vagy horvát autópályáénak.

 Kormány: később még szükség lesz egy felülvizsgálatra

Bencsik János államtitkár zárszavában azt mondta, hogy a törvény módosítása még nem teszi szükségtelenné, hogy annak egy teljes körű felülvizsgálata megtörténjen.
Ezt követően Ujhelyi István levezető elnök a vitát lezárta. Mivel módosító javaslat nem érkezett, ezért részletes vita nem lesz.
Az év végéig meghosszabbodna az a július elsején lejáró kedvezmény, amely megengedi a fővállalkozónak, hogy a 200 ezer forintot meghaladó kifizetés előtt ne kérjen nemleges adóigazolást az alvállalkozójától, ha a szerződést 2008. szeptember 30. után kötötték. Az erről szóló fideszes indítványt kedden kezdte el tárgyalni a parlament.

OLDALTÖRÉS: Fidesz: szükségszerű megoldás a kis- és középvállalkozások megmentése érdekében

Az önkormányzatoknak nem július 1-ig, hanem 2011. január 1-ig kellene esélyegyenlőségi tervüket elkészíteniük, ha a parlament elfogadja a Fidesz-KDNP javaslatát. Az indítvány keddi általános vitájában kormánypárti képviselők a törvény átfogó módosítását is kilátásba helyezték, míg az MSZP és az LMP a megyei önkormányzatok rendszerből való kikerülését kifogásolta, a Jobbik pedig a források feltüntetését hiányolta.

Az önkormányzatoknak nem július 1-ig, hanem 2011. január 1-ig kellene esélyegyenlőségi tervüket elkészíteniük, ha a parlament elfogadja a Fidesz-KDNP javaslatát. Az indítvány keddi általános vitájában kormánypárti képviselők a törvény átfogó módosítását is kilátásba helyezték, míg az MSZP és az LMP a megyei önkormányzatok rendszerből való kikerülését kifogásolta, a Jobbik pedig a források feltüntetését hiányolta.

Az önkormányzatoknak nem július 1-ig, hanem 2011. január 1-ig kellene esélyegyenlőségi tervüket elkészíteniük, ha a parlament elfogadja a Fidesz-KDNP javaslatát. Az indítvány keddi általános vitájában kormánypárti képviselők a törvény átfogó módosítását is kilátásba helyezték, míg az MSZP és az LMP a megyei önkormányzatok rendszerből való kikerülését kifogásolta, a Jobbik pedig a források feltüntetését hiányolta.

Babák: átfogó törvénymódosításra is szükség van
    
Babák Mihály (Fidesz) arról beszélt, hogy az előző kormány nem adta meg a lehetőséget, hogy a törvényben előírtakat teljesítsék. Az esélyegyenlőségből üzletet csináltak, pénzlenyúlás történt sokszor - közölte. A  jelenlegi határidőket szerinte lehetetlen tartani. A képviselő a törvény átfogó módosítását sürgette.     
Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár kiemelte: a hatáskör-ütközés elkerülése miatt kerülnek ki a megyei önkormányzatokat. A módosításban pontosítják, kinek milyen területen van kötelezettsége, de ez nem azt jelenti, hogy a megye esélyegyenlőségi terv nélkül marad - hangsúlyozta.

Jobbik: hiányoznak a források a javaslatból

Kiss Sándor hiányolta a források feltüntetését a javaslatból, mint mondta, pénzt kell biztosítani az önkormányzatoknak ezen tervek elkészítéséhez.
Hozzátette: alapvetően egyetért a javaslattal, de azt kérte, fogalmazzák bele, hogyan segítik az önkormányzatokat ezen munka elvégzésében.

 

Fidesz-KDNP: 2011. január 1-ig kellene esélyegyenlőségi tervet készíteni

Az önkormányzatoknak nem július 1-ig, hanem 2011. január 1-ig kellene esélyegyenlőségi tervüket elkészíteniük, ha a parlament elfogadja a Fidesz-KDNP javaslatát.
Gulyás Gergely (Fidesz) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat expozéjában a változtatásokat indokolva rámutatott: számos önkormányzat jelezte, hogy nem tud eleget tenni annak a törvényi előírásnak, hogy július 1-ig készítsék el ezen terveket. Ha ezt a határidőt fenntartanák, fennállna az a veszély, hogy üres, tartalom nélküli terveket fogadnak el a képviselőtestületek. A Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselővel közösen beterjesztett javaslat másik pontja, hogy az esélyegyenlőségi szakértők alkalmazását október 1-től teszik kötelezővé - mutatott rá. Ezt a változtatást azért nevezte fontosnak, mert jelen pillanatban nincsenek szakértők olyan számban, hogy mind a 3.200 településen alkalmazni lehessen ilyen szakembereket.
A fideszes politikus harmadik változásként említette, hogy a megyei önkormányzatoknak ezentúl nem lenne kötelező esélyegyenlőségi tervet készíteni.
Ez nem jelenti azt, hogy a törvény ne vonatkozna azon szociális intézményekre, kórházakra, amelyeket a megyei önkormányzatok működtetnek - tette hozzá.
Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár elmondta: a kormány támogatja a javaslatot.

KDNP: az egész esélyegyenlőségi törvényt át kell majd tekinteni

Lukács Tamás azt mondta, hogy a mostani, elsősorban technikai módosítás többek között azt szolgálja, hogy a határidők betarthatatlansága miatt időt adjanak maguknak.     
A kereszténydemokrata politikus szerint problémát jelentett az is, hogy a hatásköri kérdések a jelen törvényben nem voltak rendezve.
Rámutatott: az egész esélyegyenlőségi törvényt újra át kell tekinteni. 2003, azaz a törvény megalkotása óta nem telt el év, hogy ne módosították volna a jogszabályt. Ez a törvény minőségét jellemzi - jegyezte meg.
    
MSZP: miért kerülnek ki a megyei önkormányzatok?

Pál Tibor azzal egyetértett, ha egy önkormányzat területén az esélyegyenlőségre törekednek. A mostani módosításnak a célja szerinte nem más, mint figyelemfelhívás a határidőre, bár szerinte 2003 óta elég idő volt az esélyegyenlőségi tervek elkészítésére. Ilyen értelemben tisztességes a szándék - értékelte, de azt nehezményezte, hogy a megyei önkormányzatok kikerülnek a rendszerből, s feladatukat átszabják.
Kitért arra, hogy nagyon sok megfelelően felkészült szakember van, akiket ilyen szakmai munka elvégzésére fel lehetett kérni. 
    
LMP: csak részben támogatható a javaslat

Szabó Tímea azt mondta, csak részben támogatható a javaslat. Az indítvány szakmailag indokolt, de egyes pontokon nem kellően átgondolt - fogalmazott az LMP-s politikus.
A határidők módosításáról szólva rámutatott: a javaslat elfogadása nélkül számos település nem indulhatna hazai és uniós pályázatokon.    
Kifogásolta ugyanakkor, hogy a megyei önkormányzatoknak nem kellene kötelező jelleggel esélyegyenlőségi tervet készíteniük. Ennek hiányában a programok végrehajthatósága, összehangolhatósága válik kérdésessé - fűzte hozzá.

OLDALTÖRÉS: Vona: jobbikosok politikai tisztogatás áldozatává válnak

A kormánypártok jogalkotási gyakorlatáról, jobbikosok "fenyegetettségéről", Baranya fejlesztési lehetőségeiről, a kormánytisztviselői törvényről, valamint az úgynevezett három csapásról beszéltek a napirend előtt felszólaló politikusok kedd reggel az Országgyűlésben.

A kormánypártok jogalkotási gyakorlatáról, jobbikosok "fenyegetettségéről", Baranya fejlesztési lehetőségeiről, a kormánytisztviselői törvényről, valamint az úgynevezett három csapásról beszéltek a napirend előtt felszólaló politikusok kedd reggel az Országgyűlésben.

A kormánypártok jogalkotási gyakorlatáról, jobbikosok "fenyegetettségéről", Baranya fejlesztési lehetőségeiről, a kormánytisztviselői törvényről, valamint az úgynevezett három csapásról beszéltek a napirend előtt felszólaló politikusok kedd reggel az Országgyűlésben.

LMP: aggályos a kormánypártok jogalkotási gyakorlata

Mile Lajos LMP-s képviselő beszélt a közéleti erkölcsök demoralizálódásáról, és úgy értékelte: szükség lenne arra, hogy a Ház kormányzati előterjesztéseket is megvitasson, ne csak képviselői önálló indítványokat. Hiányolta a minőségi jogalkotást, az érdemi vitát, az érdekegyeztetést, a társadalmi párbeszédet a Házon belül. Mint mondta, a kormányoldalt a kétharmados többsége sem menti fel ezek alól a demokratikus követelmények alól.
Balog Zoltán államtitkár egyetértett azzal, hogy a közbizalom helyreállítása fontos cél. Szerinte néhány hét nem elég annak megállapítására, hogy amit húsz éve rombolnak, helyre állt-e, és minden politikai erőnek van lehetősége elmondani a véleményeket. Hangsúlyozta, hogy semmi olyan nem történt, ami arra utalna, hogy a kormányoldal ne tartaná tiszteletben a jogszabályokat. Kezdeményezéseik azt szolgálják, hogy az elmúlt évek kártételét "helyre rakják". A képviselői előterjesztések arra szolgáltak, hogy a munka már a kormány megalakulása előtt elkezdődhessen - mondta.

 Vona: jobbikosok politikai tisztogatás áldozatává válnak

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője felszólalása elején arról beszélt, forradalmat ugyan nem látnak, de "valami történt", mert egyre több az áldozat: ilyen az Állami Számvevőszék, a magyar önkormányzatok rendszere, a magyar média és sajtó világa. "Nem ezért szavaztak önökre, hanem mert nyolc év pusztulás után nyugalmat és rendet szeretnének az emberek" - mondta Vona Gábor, aki szerint a sajtót érintő kormányoldali elképzelések azt mutatják, a kormánypárti képviselők félnek attól, hogy politikai ellenfeleik nyíltan képviselhessék véleményüket.
 Azt állította, hogy a Jobbik szimpatizánsai például Borsodban és Szabolcsban a fideszes város-, illetve településvezetés tisztogatásának áldozatául válnak. Ennek kapcsán a párt narancskoztarsasag.hu néven honlapot indít - közölte.
Répássy Róbert államtitkár arra bíztatott, hogy jogsérelem esetén mindenki forduljon a megfelelő jog- és igazságszolgáltatási szervekhez. A kormány mindenki alkotmányos jogát megvédi - rögzítette, kérve a jobbikos felszólalót egyúttal arra, hogy "tartsa meg a mértéket" velük szemben, hiszen minden kezdeményezésüket a törvények és az alkotmány tiszteletben tartásával teszik meg.

KDNP: új lehetőségek Baranya megye fejlesztésében

Hargitai János (KDNP) arról beszélt, hogy Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz új lehetőségeket kínál Baranya megye fejlesztésében. Kitért egyebek között arra, hogy Mohács stratégiai szerepet tölt be földrajzi elhelyezkedése okán, és a város, valamint a térség - ha az ország tudatosan készül Horvátország EU-csatlakozására - kiutat találhat rossz gazdasági helyzetéből.
Martonyi János külügyminiszter közölte, a csatlakozási tárgyalások - bizonyos nehézségek ellenére - viszonylag jól haladnak, remény van arra, hogy még ebben az évben véget érnek. Bízik abban, hogy Horvátország 2012-ben, esetleg 2013 elején EU-tagállammá válik, ami Magyarország stratégiai érdeke. Baranya szempontjából szerinte a Duna-stratégia óriási lehetőséget jelent.

MSZP: "sok az éhes száj!"

Szűcs Erika szocialista képviselő szerint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló - hétfőn újra, az államfői visszaküldés után módosításokkal elfogadott - törvény arra bizonyíték, hogy "sok az éhes száj", amit demokratikus körülmények között nem lehet betömni. A politikus úgy értékeli, a jogszabály a helycsináló felmentéseknek teremt jogalapot, kiszolgáltatottá teszi a közszolgálatot, amelynek inkább a szakmaiságát kellene erősíteni.
Soltész Miklós szociális államtitkár megdöbbentőnek nevezte, hogy éppen a szocialisták szájából hangzik ez el, miután kormányzásuk évei alatt szerződések ezreit kötötték meg, amelyeknek semmi hasznuk nem volt, csak vitték a pénzt. Visszásnak értékelte Szűcs Erika felszólalását annak fényében is, hogy - mint mondta - a képviselőasszonnyal 9 millió forintos szerződést kötöttek az Út a munkához programhoz kötődően. Ha önök visszahoznák a talicskával kitolt pénzeket, elfogadnám a hozzászólását, így azonban erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlan számomra - mondta.
Személyes érintettség okán Szűcs Erika jelezte: "nem tért ki" az elől, hogy a miniszter felkérésére segítsen a program menedzselésében. Tisztességesnek tartja, hogy nevével vállalta a munkát, az ügy érdekében sokat és eredményesen dolgozott szerinte, hiszen a program 70-100 ezer ember foglalkoztatását biztosítja, szerződése tisztességgel vállalható, annak átvilágítását is vállalja.

 Fidesz: három csapással a bűnözők ellen

Gulyás Gergely fideszes képviselő a három csapás néven ismertté vált, már elfogadott büntető törvénykönyvi módosítás mellett érvelt. Megjegyezte, hogy a szigorúbb büntetőpolitikának ki kell egészülnie a rendőrség tekintélyének megerősítésével, valamint ösztönözni kell, hogy az elítéltek munkájukkal hozzájáruljanak a büntetés-végrehajtási intézetek fenntartási költségeihez.
Répássy Róbert idézte a nemzeti együttműködés programját, amely a szigorú, következetes törvények mellett állt ki. Szerinte van visszatartó erejük a szigorúbb büntetéseknek, és teljes joggal kap életfogytiglant például az, aki visszaesőként erőszakol meg gyermekkorút, vagy követ el fegyveres rablást. Mint mondta, ennek fényében is sajnálja, hogy az ellenzéki pártok nem szavazták meg a Btk.-módosítást.