Döntések az Országgyűlésből a kampányról, a médiacsomagról

Módosult a csődtörvény: később lép hatályba az elektronikus kézbesítés

Csak jövő év január elsejétől lép hatályba a csődtörvénynek az a rendelkezése, miszerint a bíróságok és a felek közötti írásbeli közlés csak elektronikusan történhet, s a csődeljárás iránti kérelem kizárólag elektronikusan nyújtható be.
Az Országgyűlés 313 igen és 48 nem szavazattal fogadta el a fideszes Horváth Zsolt által benyújtott törvénymódosítást.
A képviselő a változtatást azzal indokolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala tájékoztatása szerint a bíróságok egyik esetben sem tudnak megfelelni az elektronizált ügyintézési kötelezettségeknek a jelenlegi, július elsejei határidőig, ezért azt 2011. január elsejére módosítják.

Újra az önkormányzatok szedhetik az iparűzési adót 

A második félévtől ismét az önkormányzatok szedhetik be a helyi iparűzési adót az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) helyett.
A képviselők 313 igen és 47 nem szavazattal fogadták el az ezt kimondó, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló javaslatot, amelyet Kósa Lajos és Zombor Gábor fideszes képviselők nyújtottak be.
Az adózás rendjét szabályozó törvény ez év elejétől módosult úgy, hogy az önkormányzatok helyett az APEH szedhette be a helyi iparűzési adót, amelyet havonta kellett továbbutalnia az önkormányzatok számláira.

Az ellenzéki frakciók tiltakoztak a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény ellen

Az LMP-s Szilágyi Péter, a szocialista Lamperth Mónika és Gúr Nándor, valamint a jobbikos Bertha Szilvia is a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény elfogadása ellen emelt szót.
A jogszabályt annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
Szilágyi Péter (LMP) azt mondta: a közszférában dolgozók méltóságát és az Európai Unió alapjogi chartáját is sérti az indoklás nélküli elbocsátást lehetővé tévő fideszes javaslat.
Lamperth Mónika (MSZP) embertelennek nevezte az indítványt, amely szerinte a politikai tisztogatás előtt nyit utat. Mint mondta, a kormánypártok ezután "két hónap felmentési idővel megszabadulhassanak mindenkitől, akinek a helyére egy fideszes pártkatonát szeretnének kinevezni". A szocialista politikus kifogásolta, hogy a kormánytöbbség nem vette figyelembe a köztársasági elnök átiratát.
A jobbikos Bertha Szilvia annak a véleményének adott hangot, hogy a törvény elfogadása a közigazgatás működését veszélyeztetné. Nehezményezte továbbá, hogy a javaslat benyújtása előtt nem egyeztettek az érdekképviseleti szervezetekkel.        
Válaszában Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta: Sólyom Lászlónak nem voltak alkotmányossági aggályai a javaslattal kapcsolatban, ezért nem fordult az Alkotmánybírósághoz.
Hozzátette, minden országgyűlési képviselőnek érdeke, hogy pártatlan, magas színvonalú munkát végző közigazgatás legyen Magyarországon.

Újra elfogadták a kormánytisztviselőkről szóló törvényt

Az Országgyűlés a záró vita után újra elfogadta az államfő által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt.
A parlament a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 253, az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 252 igen szavazattal fogadta el, 96, illetve 97 nem szavazat mellett. Az indítványt mindhárom ellenzéki frakció ellenezte.
A Ház a szavazás előtt egy módosító csomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; nem változtatott azonban azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket ezután indoklás nélkül menthetik fel.

Jobbikos alelnöke lesz az Állami Számvevőszék vezetőit jelölő bizottságnak

A parlament Nyikos Lászlót (Jobbik) választotta az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét jelölő eseti bizottság alelnökének. Megválasztását csak az MSZP frakciója ellenezte.

Bizottsági tagcserék
    
Az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi bizottság tagjává választotta a fideszes Bíró Márk helyett Horváth Zsoltot, a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjává pedig Lázár János helyett Bíró Márkot. Utóbbi testület tagja lett a jobbikos Rubi Gergely is.

OLDALTÖRÉS: Rövidülnek a választási kampányok

Az Országgyűlés hétfőn döntött a választási kampányok lerövidítéséről, a kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről, a közoktatási törvény módosításáról és arról, hogy minden általános választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság.

Az Országgyűlés hétfőn döntött a választási kampányok lerövidítéséről, a kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről, a közoktatási törvény módosításáról és arról, hogy minden általános választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság.

Az Országgyűlés hétfőn döntött a választási kampányok lerövidítéséről, a kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről, a közoktatási törvény módosításáról és arról, hogy minden általános választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság.

Rövidülnek a választási kampányok

Az Országgyűlés döntése értelmében már az őszi önkormányzati választáson is rövidebb lesz a kampány, kampánycsend pedig csak a szavazás napján lesz 0 órától 19 óráig.
A Ház 257 igen szavazattal, 99 nem ellenében döntött a választási eljárásról szóló törvény módosításáról. Az ellenzéki frakciók nemmel szavaztak.
Az Országgyűlés arról is határozott, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
A változtatások alapján a választást ezentúl legkésőbb nem 72, hanem 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. Változik a kampánycsend időtartama is: csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig lesz tilos választási kampányt folytatni, míg eddig nemcsak a voksolás napján, hanem az azt megelőző napon is tiltott volt a korteskedés.
A választási eljárásról szóló törvény módosítását Kósa Lajos, Szakács Imre és Kovács Zoltán fideszes képviselők kezdeményezték.

Csökken a kisebbségi önkormányzati képviselők száma

Az Országgyűlés úgy döntött: csökkenti a megválasztható települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát.
A Ház 302 igen szavazattal, 55 nem szavazattal hozta meg döntését. A javaslatot a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői támogatták, az MSZP és az LMP frakciója ellenezte.
A Hargitai János és Szászfalvi László kereszténydemokrata politikusok által kezdeményezett változtatás célja, hogy a helyi önkormányzati képviselők létszámával párhuzamosan csökkenjen a kisebbségi önkormányzati képviselők száma is.
A törvényt már az idei kisebbségi önkormányzati választáson alkalmazni kell.

Módosul a közoktatási intézmények átszervezésének határideje

A parlament elfogadta a közoktatási törvény módosítását, eszerint a nagyobb intézményi átszervezésekről május utolsó munkanapjáig hozhatnak döntést a fenntartók.
A Ház 317 igen szavazattal, 41 ellenében hozta meg döntését. A javaslatot csak a szocialista képviselők nem támogatták.
A Kósa Lajos és Pichler Imre fideszes képviselők által benyújtott indítvány rögzíti, hogy a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének májusa utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban. Az egyéb, kisebb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja lesz.
Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

Később döntenek az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről

A fideszes Pokorni Zoltán, az oktatási, tudományos és kulturális bizottság elnöke javaslatára elhalasztották a családok támogatásáról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat záró szavazását.
A javaslat alapján ha egy gyermek a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul több mint ötven órát mulaszt, az adott település jegyzője elrendeli védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését.
Pokorni Zoltán a koherenciazavar feloldásának szükségességével indokolta javaslatát, amelyet a Ház jóváhagyott.

Minden általános választás előtt megújul az OVB

Minden általános választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB) - döntött az Országgyűlés.
A fideszes Horváth Zsolt indítványát egyik ellenzéki frakció sem támogatta, a kormánypárti képviselők azonban 259 igen szavazattal, 98 nem ellenében elfogadták.
Az indítvány alapján már az őszi önkormányzati választások előtt új tagokat választanak a jelenlegi testületbe, amelynek tagjait az áprilisi országgyűlési választások előtt választották meg négyéves mandátummal.

Médiacsomag: elfogadták a támogatott módosító indítványokat

Elfogadta az Országgyűlés a fideszes médiacsomag három eleméhez benyújtott, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat. Az ellenzék több javaslatot is támogatott.
Nagy többséggel, 343 igen, 1 nem és 12 tartózkodás mellett fogadták el azt a kulturális bizottsági módosító indítványt, amely szerint az alkotmány kimondja: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. A Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik igennel voksolt, az LMP tartózkodott, az egy nem voksot a szocialista Tukacs István adta le.
Az Országgyűlés elfogadta a médiát és hírközlést szabályozó törvényjavaslathoz benyújtott, kétharmados és feles többséget igénylő, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat is. Ezek között volt, hogy az eredeti előterjesztéshez képest 12-ről 14-re emelkedik azon civil szervezetek száma, amelyek tagokat delegálhatnak a közmédiumokat felügyelő közalapítványok civil kuratóriumainak megfelelő Közszolgálati Testületbe.
Egy másik módosító szerint az eredeti javaslathoz képest csökkentik a médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményét és végkielégítését - ezeket az ellenzék is megszavazta.
Elfogadták a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló határozati javaslathoz benyújtott, támogatott indítványokat is.
A csomag zárószavazásra jövő héten lesz. 

OLDALTÖRÉS: MSZP: folytatódik a panelprogram?

MSZP: folytatódik-e a panelprogram?

MSZP: folytatódik-e a panelprogram?

MSZP: folytatódik-e a panelprogram?

Tóth József (MSZP) azt kérdezte, hogy folytatják-e a panelprogramot. Elmondása szerint a program a korábbi kormányzat egyik legnépszerűbb projektje volt, mintegy 60 milliárd forintot fordított erre a kormány, a felújított panellakásokban élőknek jelentős a megtakarításuk. A felújított lakásokban szabályozható és mérhető lett az energiafogyasztás, megszépültek és értékesebbek lettek az épületek.
Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkár úgy válaszolt, először a lakóközösségek és a kivitelezők bizalmát kell visszaállítani, mert a 2008-as pályázatok alig 30, a 2009-es pályázatok pedig kevesebb mint 5 százalékát fogadták el.
A szaktárca épületrekonstrukciós cselekvési programot dolgoz ki, ebbe a panelházak mellett egyebek között a hagyományos technológiával épült házak, középületek is beletartoznak. A cél, hogy ezek felújításával csökkentsék az energiaszámlákat és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az első időszakban évi 100 ezer, majd évi 150-200 ezer lakás egyenértékű ingatlan felújítását tervezik, a pénzügyi konstrukciókat egy "zöldbankon" keresztül biztosítanák.
Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

Fidesz: július 4-én öt vasúti szárnyvonalon újraindítják a személyszállítást

Fónagy János államtitkár a fideszes Kovács Zoltán azon kérdésére, mikor állítják vissza a vasúti közlekedést a szárnyvonalakon úgy válaszolt: július 4-étől öt vasúti szárnyvonalon visszaállítják a személyszállítást, később másik két vonalat is újra megnyitnak. 
A választ a képviselő elfogadta.
    
A Jobbik határozati javaslatot kezdeményezett a lakáshitelesek érdekében

Gyüre Csaba (Jobbik) szerint a kormány által elfogadott, az adósok megsegítését célzó rendelet egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a tömegesen felmerülő kilakoltatási problémákat megoldja, mivel a rendelet által szabályozott bírósági végrehajtáson kívüli ingatlanértékesítés nem tipikus e problémakörben. Jelezte, a Jobbik országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, hogy ha a vételi jog engedése után az adós körülményeiben lényegi változás történt, amely miatt a kötelezettség teljesítése nem várható el, az adós mentesüljön a vételi jogból adódó kötelezettsége alól.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában közölte: a kormány 2010. december 31-ig hosszabbította meg a kilakoltatási moratóriumot, és egyúttal tárgyalásokat kezdeményez az adósok és a hitelezők között a bajba jutott lakáshitelesek jövőjének rendezése érdekében.
A jobbikos képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban elfogadta.

KDNP: mekkora a Malév adóssága?
    
Bagdy Gábor azt kérdezte, mekkora adósságot hagyott örökül a Malévnál az előző kormány.
A KDNP-s politikus kiemelte: a tulajdonosok súlyosan eladósították három év alatt a Malévot, a légitársaság dolgozói után az államnak járó járulékokat sem fizették ki. A Malév privatizációja kudarc, sikertelen volt és megbukott - fogalmazott, hozzátéve: nem zárható ki az akkori pénzügyminiszter Veres János politikai felelőssége sem. Mint kifejtette: egyes számítások szerint akár 50 milliárdba is belekerülhet a rendbe tétele a cégnek. Azt kérdezte, megtette-e kormány a szükséges lépéseket a felelősségre vonás érdekében.
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a légitársaság adósságállománya többszöröse az elhibázott privatizáció előttinek. Az orosz tulajdonos nem alaptőkét emelt, hanem hitelt vettetett fel, súlyosan eladósítva a céget. Naponta bukkannak elő újabb és újabb tételek, ezért pontos számot később lehet mondani az adósságról. Szakértők szerint az átszervezéshez a következő két évben több mint 30 milliárdra lenne szükség, plusz 10-15 milliárd forint a tőkepótláshoz. Olyan megoldást kell találni, ami a legkisebb mértékben terheli a költségvetés, és állami légitársaságként működtethető a vállalat - hangsúlyozta.
A képviselő a választ elfogadta.

LMP: támogassa a spekulációs adót a kormány!

Scheiring Gábor azt kérte: támogassák a spekulációs adó bevezetését. Az nem járja, hogy közpénzből garantálják a túlzott kockázatvállalás miatt bedőlő bankokat. Nincs ingyen ebéd a bankoknak sem, s nem engedhetik a költségvetési hiány elszabadulását sem - tette hozzá. A politikus szerint célszerű lenne egy fenntartható adónemet találni - mondta, s nemzetközi példákra utalt.
Cséfalvay Zoltán a nemzeti gazdasági tárca parlamenti államtitkára kiemelte: a kormány is fontosnak tartja, hogy a pénzügyi szektor hozzájáruljon az általa előidézett válság kezeléséhez, meg kell akadályozni, hogy a bankok az ügyfelekre terheljék a bankadót. A kormány mindent megtesz, hogy a polgárokat megvédje ettől.
Tovább kell fejleszteni a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó bevezetésének lehetőségét - jegyezte meg, ugyanakkor a pénzügyi piacok globálisak, de az adózás nemzeti. Praktikus megoldásra van tehát szükség - fűzte hozzá. Egy kis gazdasággal rendelkező országnak piacpártinak kell lennie és pragmatikusan kell viszonyulni ilyen kérdéshez, mint a pénzügyi tranzakciós adó.
A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament viszont 228 igen, 81 nem és 1 tartózkodással elfogadta.