A kormány 29 pontos gazdasági akcióterve, részletesen

A kormányzati akcióterv hét intézkedést tartalmaz a jelentős adócsökkentés és az adózás egyszerűsítése érdekében - mondta.
    
Megszűnne az adójóváírás, egykulcsos lenne a személyi jövedelmadó

Az első javasolt intézkedés, hogy a cégek nyereség után fizetendő társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentsék évi 500 millió forintos nyereség alatt. A következő lépés az egykulcsos családi jövedelemadó bevezetése, amelyre két év alatt állna át az ország úgy, hogy ennyi idő alatt 1,3 millió munkavállalót vonnak be az adórendszerbe, és ennyi idő alatt kivezetik a rendszerből az adójóváírás intézményét - folytatta.
"Ennek az adórendszernek mindenki nyertese lesz, az átállás pedig fokozatosan, a teherbíró képességnek megfelelő ütemben történik majd" - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy így meg fog szűnni az, hogy az adórendszer hazugságra épül.
Hangsúlyozta, az egykulcsos adózás és a családi elvű adózás rendszerét egyesítő előterjesztést fognak tenni.
Orbán Viktor a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz, úgynevezett kisadó eltörölését javasolta "egy mozdulattal".
A negyedik javaslat - folytatta -, hogy vezessék be az adórendszeren kívüli, adózás alá nem vont kereset fogalmát. Lehetővé tennék, hogy aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, azután már a munkát végzőnek ne kelljen még egyszer adót fizetnie.
Ötödik intézkedésként jelentette be, hogy a vérszerinti egyenes ági rokonok közötti vagyonmozgás - élők és holtak között egyaránt -, az adózott jövedelemből való foglalkoztatás, valamint a gyermekekről való gondoskodás adózási szempontból kerüljön az állam hatókörén kívülre. Egyenes ági, vérszerinti leszármazott esetében államnak sem illeték-, sem adóbeszedés érdekében semmi keresnivalója nincs - mondta.
Hozzátette, azt a gondolatot javasolja elfogadásra, hogy "majd az adótörvény pontos szövegénél kialakítandó, a minden évi költségvetési helyzet ismeretében meghatározandó összeg erejéig" tekintsék úgy, hogy egy, kettő, illetve három gyermek után bizonyos munkával megkeresett jövedelem nem eshet állami elvonás alá.
Orbán Viktor bejelentette: azt is indítványozza, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos legyen az adókulcs.
Közölte: a hatodik pont azzal függ össze, hogy a beruházások során ma 51 engedélyt kell kérni, "ezeknek egyharmadát az állam, illetve a kormány eltörli".
A kormányfő hetedikként azt javasolta, hogy az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás jelenlegi feltételeit helyezzék hatályon kívül, és térjenek vissza a korábbira, amely kevésbé volt rossz, majd kezdjék meg egy új kialakítását.
Nyolcadik kezdeményezése a miniszterelnöknek az, hogy ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia; kilencedikként pedig azt indítványozta, hogy adják vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot. Utóbbit nagy taps fogadta a Ház részéről, többen hangosan nevetni kezdtek.
A következő bejelentése az volt Orbán Viktornak, hogy fogadják meg a történelmi egyházak és karitatív szervezetek kérését, és tegyék újra áfamentessé az adományozást.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy javasolják: a kistermelők élelmiszertermelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit jelentősen könnyítsék.
Tizenkettedikként említette a miniszterelnök a Széchenyi-kártyaprogram kibővítését, 50 millió forintig emeljék fel, és lehessen beruházásra, pályázati önerő céljára is felhasználni.

A pártok költségvetési támogatását is csökkentenék

Külön előterjesztést készítenek az Országgyűlés és az ország teljes nyilvánossága számára az európai uniós források radikális átrendezéséről a kis- és közepes vállalkozások javára.
Az állam 120 milliárd forintot takarít meg "saját magán"; Orbán Viktor ezzel kapcsolatban négy intézkedést sorolt fel: költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, külső megbízások és feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata.
A miniszterelnök azt is javasolta - annak érdekében, hogy véget érjen a pazarlás és az a korábbi igazságtalanság, amelyben a kormányzás minden terhet az emberekre próbált hárítani -, hogy a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások - mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz - a költségvetési szférában legyenek megadóztatva 98 százalékkal.
A fenti elv alapján említett további hét pont között szólt arról, hogy havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezessenek be az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Magyar Nemzeti Bankot is.
Folytatásképpen elmondta: az állami vagyonkezelés területén át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra, és közölte, elrendeli a bértömegcsökkentés legalább 15 százalékos mértékét, ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent. Ez azt is magába foglalja - fűzte hozzá -, hogy az állami vállalatoknál jelenleg működő száz igazgatóság számát tízre csökkentik, így a testületek létszáma 319 főről 60-ra csökken; a 636 felügyelőbizottsági helyből pedig 450 marad.
Huszonegyedik pontban javasolta, a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét még idén csökkentsék 15 százalékkal.
Mint mondta, költségvetési felügyelőket küldenek ki a jelentős mennyiségű közpénzzel gazdálkodó intézményekhez, köztük azokhoz is, amelyek eddig intézményi autonómiát élveztek.