Tótfalusi: az igazgatóság nem tudott semmiről

Tótfalusi György az ülés előtt az MTI kérdésére azt közölte: a vizsgálóbizottsági ülésen nem kíván beszélni azokról az ügyekről, amelyekben a nyomozó hatóságoknak már vallomást tett. Mint mondta, azért nem válaszol majd az ezekre utaló kérdésekre, mert nem kívánja nehezíteni a hatóságok munkáját.
Tótfalusi György 2007 nyara és 2009 októbere között volt a BKV igazgatóságának elnöke, a testület havonta ülésezett, illetve szükség szerint rendkívüli üléseket is tartott.
A bizottság kíváncsi volt arra, hogy a volt igazgatósági elnök szerint megelőzhetőek lettek volna-e a botrányos ügyek a BKV-nál és ha igen, lett volna-e az igazgatóságnak bármilyen szerepe a megelőzésben.
Válaszában Tótfalusi kifejtette: ebben a jelenlegi rendszerben, ahogy most is működik az igazgatóság, nem volt lehetőség a megelőzésre. Például a szerződéseknél olyan értékhatárt - 500 millió forintot - jelöltek meg, ami nem is teszi lehetővé, hogy néhány milliós szerződésre "rálásson" az igazgatóság.
Hangsúlyozta: az igazgatóság tagjai csak azokért tartoznak felelősséggel, amiről tárgyalnak, illetve amiben döntést hoznak, de azért a magánvagyonukkal is felelnek. Az igazgatóság elnöksége alatt üzleti terveket, stratégiákat, hitellel kapcsolatos előterjesztéseket tárgyalt, de - mint mondta - amiről nem tudnak, azokra nem is tudnak rákérdezni. Meggyőződése szerint a menedzsment tudott volna a visszaélések nyomára bukkanni, ez nem az igazgatóság feladata volt.
Arra a kérdésre, tudott-e arról, hogy több munkavállalónak is a határozatlan idejű szerződését határozott idejűre változtatták, közölte: ezekről nem tudtak, ez a vezérigazgató kizárólagos hatásköre volt. Hozzátette: ha az igazgatóság akart volna, akkor sem tudott volna közvetlenül foglalkozni ezekkel az ügyekkel, mert erre nincs hatásköre, kompetenciája. Vagyis, nem volt információjuk erről, és nem is tudtak volna ezen változtatni.
Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai vezető  végkielégítéséről azt mondta, 2009 nyarán szereztek erről tudomást, a felügyelőbizottság vizsgálata nyomán.
A "vitás vagy vitatható" tanácsadói és vállalkozói  szerződésekről azt mondta, azokról nem tudtak, a sajtóban egyre-másra megjelenő cégnevek ismeretlenek számára. Úgy fogalmazott: a tanácsadói munkák eredményével nem találkozott munkája során, a sajtóban megjelenő cégnevek az AAM Zrt. és a Cemi Kft. kivételével "ismeretlenek számomra".
Arra a kérdésre, hogy személyesen tartott-e külön kapcsolatot Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármesterrel vagy Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettessel, elmondta, hogy személyesen külön kapcsolatot senkivel nem tartott, nem is volt ilyen igény. Mint mondta, nem tud róla, hogy a BKV vezetői körül bárki politikai nyomásra cselekedett volna.
A testület előtt elmondta: tudomása volt róla, hogy Antal Attila volt vezérigazgató munkaszerződésével probléma volt, de az még azelőtt keletkezett, hogy ő az igazgatóság tagja lett volna.
Németh Szilárdnak (Fidesz) arra a kérdésére, ki volt Futó Sándor, Tótfalusi György azt mondta: az igazgatóságnál tanácsadói munkakört töltött be néhány hónapig, tudomása szerint"egy-két százezer forintos" megbízási díjért. Tótfalusi György ugyanakkor nem válaszolt arra a felvetésre, hogyan kaphatott ilyen összegű megbízási díj után mintegy 30 millió forintos végkielégítést.
Nem emlékszik rá, kaptak-e tájékoztatást a felügyelőbizottságtól, hogy a menedzsment nem hajtotta végre az fb utasítását, de, mint mondta, ha kapnak ilyet, akkor minden bizonnyal felszólítják a menedzsmentet annak végrehajtására.
Hock Zoltán (MDF) szerint az "rajzolódik ki", hogy sem a felügyelőbizottságnak, sem az igazgatóságnak nem volt érdemi hatásköre a BKV felügyeletére.
Papcsák Ferenc (Fidesz) úgy látja, az elmondottak szerint az igazgatóság nem tudott semmiről, nem kérdezett rá semmire, nem látták az üzleti tervet, amely tartalmazza a végkielégítésre és tanácsadói díjakra vonatkozó adatokat, nem foglalkoztak az fb döntéseivel.
Tótfalusi Györgyöt, a BKV igazgatóságának korábbi SZDSZ-es elnökét február elején gyanúsította meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel, és házkutatást tartott a férfi városházán lévő irodájában.
A gyanú szerint Tótfalusi "a BKV igazgatóságának egykori elnökeként a társaság veszteséges működése ellenére a BKV vagyonkezelési kötelezettséggel rendelkező vezetőit szándékosan rábírta arra, hogy megszegjék kötelezettségüket".
György István elnök bejelentette, hogy Futó Sándor és Olti Ferenc volt vezérigazgató-helyettes nem kíván megjelenni a testület előtt, de az írásban feltett kérdésekre válaszolnak. Antal Attila volt vezérigazgató pedig nem válaszolt a bizottság kérdéseire.
A bizottság eredetileg március 10-én tartotta volna következő ülését, de tekintettel arra, hogy akkor a Fővárosi Közgyűlés is ülésezik, legközelebb március 17-én folytatja a meghallgatást a vizsgálóbizottság. György István jelezte, hogy bár korábban március 10-ére tervezte elkészíteni a jelentés-tervezetet, az - a későbbi ülés miatt - szintén csak március 17-ére készül el.