Az ököljog segíthet?

A zámolyi szőlőhegy pincetulajdonosai várnak minket a dűlők útjain kisebb csoportokban. Erős túlzás lenne azt állítani róluk, hogy nyugodtak. Pünkösd előtti szombaton kezdődött a betörési sorozat a szőlőhegy néhány pincéjébe, azóta több hullámban sorra került a többi is. Nem loptak, csak romboltak, a hivatalos megfogalmazás szerint ismeretlen elkövetők. Antal István, a polgárőrök elnöke azonban sorolja a tizenévesek neveit. Volt, hogy a helyszínen kapták el őket, de törvény adta joguk szerint csak azt mondhatták nekik: menjetek haza! Csoda, hogy a gazdák mindenre elszántak?

Grúber Józsefnek augusztus 5-én éjjel 700 liter borát folyatták a földre. Kirugdosták a dugókat a hordókból, csak annyi bora van most, ami a csap alatt maradt. - Jó termésem volt pedig az elmúlt években - mondja. - Benne volt a 2002-es, a 2004-es évjárat, meg a tavalyi is. Nálam tíz napja jártak, és alig akartam hinni a szememnek, amikor kinyitottam az ajtót. Pusztítottak mindent, amit értek. Kistermetű volt, aki felmászott elöl a rácson, be az erkélyre, kiütötte az ablakot, és belülről engedte be a többieket. Kiborogatták a szekrényeket, odapiszkítottak az ágyra, úgy mentek le a pincébe, ahol kirugdosták a hordókból a csapokat.

Azon az éjszakán a vandál fiatalok még kilenc helyen jártak. Fél egy lehetett, ekkor állt meg az egyik helyen a földre lerántott óra, megőrizve a pusztítás időpontját. Grúber úr pincéjében a föld már beitta a tetemes bormennyiséget, nemes penészt képezve a pince alján - próbáljuk elviccelődni a helyzetet, de a pusztítás nyomait megszemlélő szomszéd pincetulajdonosoknak a fanyar humoron most nincs kedvük nevetni. Horváth József, Szekeres János, Fazekas János is hasonló módon vázolja saját elképesztő esetét. Fényképek is előkerülnek. Felborogatott asztalok, földön szétzúzott és szétmaszatolt lekvárok, befőttek, falra dobált tojások, falból kitépett vezetékek, udvarra kidobált bútorok, jégbe fagyott, nyitva hagyott hűtőajtók látványa srófolja újra és újra az idegeket.

Aztán a dűlő alján Bozai János pincéjébe térünk be. Irgalmatlan gázolajszag csapja meg orrunkat, nem nehéz kitalálni, mi történhetett nála. - Húsz liter gázolaj. Vitték volna el, minthogy szétlocsolják a padláson! - mondja. - Az esztelen rombolással több kárt okoznak, mintha lopnának. Több tízezer forintba kerül az a speciális biológiai anyag, amivel semlegesíteni tudom a betonba beszívódott gázolajat - kesereg. Nézzük a plafonon, a falon, a lépcsőn lecsurgó barnás nyomokat. Az irgalmatlan bűz leszivárgott a pincébe is, és ki tudja, talán örökre tönkretette a pince klímáját. Egy bizonyos, egy darabig bort tárolni itt nem szabad.

Posztl Mihály és Máté Antal is végighallgatja Bozai János siralmait, csatlakozik hozzánk Antal István, a zámolyi polgárőrök elnöke is. Az ő történeteik hasonlóan vérlázítók. Fejszenyomok a falakon, étolajjal összelocsolt ruhák, szétcincált gyermekjátékok. Itt már nem is csak a károk felsorolásáról van szó. Egyre élesebben és elkeseredettebben merül fel a kérdés: mit lehet tenni? A pincetulajdonosok legelkeseredettebbje, akihez ezen a nyáron háromszor törtek be, és mind a három alkalommal a rendőrség tettes ismeretlen határozattal zárta le az ügyet, egészen messze ment. Húskampókkal verte ki erkélyének farácsát. A fiúkat legutóbb persze ez sem állította meg. Odarángatták a nyúlketrecet, és ügyesen bemásztak. A férfi bútorait szétszórva a kertben találta meg.

Antal István, a zámolyi polgárőrök elnöke ezredszer is elmondja a háborgó pincetulajdonosoknak: dobbal verebet fogni nem lehet. Fokozott ellenőrzéssel sem érnek el semmit. Feljönnek a polgárőrök kocsival, a gyerekek meg beállnak a sötétben bokrok közé. - Hajtottuk mi már ezt a hegyet eleget - bizonygatja, de semmi eredménye. Lessük őket máshol is. Volt, hogy bejelentésre jöttünk, de mit értünk vele? Nem tudtunk mást csinálni, mint hogy haza zavartuk őket. Név szerint sorolja Antal István, kik a randalírozók. - Minden hiába - mondja. - Tizennégy éven aluliak, tizenöt éves a legidősebb. Ő már mindent tud, hogyan lehet egy házba bejutni. Ki van csiszolódva. Próbáltam az apjával is beszélni, de falaz neki. Apróbb dolgokat lopnak ugyan a gyerekek, de nagyobb kárt okoznak vandálkodásukkal. Forr a vérem, tudjuk, kik az elkövetők, mégis tehetetlenek vagyunk! Más lenne a helyzet, ha nagy összegben lopnának! Augusztustól új körzeti megbízott érkezett a faluba, az ő segítségét is kértük. - Antal István azonban nem titkolja véleményét: a végleges megoldásban továbbra sem bízik.

Pattanásig feszült tehát a helyzet a zámolyi szőlőhegyen. A rendőrség keze meg van kötve, mivel gyermekkorúak az elkövetők, így a törvény értelmében nem is büntethetők. R. Szabó Ágnes rendőrségi szóvivő azt mondja, több hatóságnak lenne a feladata a vandál fiatalok megfékezése. Említette többek között a gyermekjóléti szolgálatot, de ő sem titkolta a helyzet reménytelen végkimenetelét. Ha ki is emelik ezeket a gyerekeket a családból, a nem zárt intézetekből rendszerint megszöknek. Nem egyszer álltak hasonló helyzettel szemben - a család bújtatta a szökött gyermeket. Megoldás lehetne még, hogy a gazdák polgári peres úton érvényesítsék kárukat. A kilátástalan behajthatóság miatt azonban sokan ezt el sem kezdik. Ujvári József polgármester is csak arról az eredményről tud beszámolni, hogy mostanra alakítottak ki egy új szolgálati rendőrlakást, hogy állandó körzeti megbízottja legyen a falunak. Emlékeztetett egy három évvel korábbi sikertelen próbálkozásra is, amikor lehetőségük lett volna állami pénzre pályázni, hogy egy mezőőrt állítsanak szolgálatba. Aztán gyorsan kérdést is tett állítása mellé: jelen esetben annak az egyetlen embernek milyen visszatartó ereje lehetne a szőlőhegyen? A mezőőr foglalkoztatásához a pincetulajdonosoknak is hozzá kellett volna járulniuk, ők akkor, három éve ezt nem kérték. Akkor még nem. - Nem kétséges azonban, valamit tenni kell a szőlőhegy védelméért! Jövő héten tartjuk következő testületi ülésünket, akkor erről is szó esik - mondta Ujvári József.