Béke és biztonság

A biztonság a XXI. században egyre nagyobb érték, amelynek fontosságát csak akkor érezzük, ha elveszni látszik. A biztonságot éppen ezért védeni kell - erről beszélgettünk Hamikus Vilmossal, a Külügyminisztérium biztonságpolitikai és non-proliferációs főosztályvezető-helyettesével és Bősz Lilla szakreferenssel.

Magyarország számára szerencsére jelenleg nincsenek közvetlen, biztonságot veszélyeztető tényezők, a globális világ azonban számos kihívással szolgál, nincs olyan nap, amikor ne látnánk-hallanánk a média közvetítésével erőszakos cselekményekről, robbantásokról, helyi konfliktusokról. Az utóbbi években szinte nap mint nap érkeznek a tudósítások a Közel-Keletről, életünk részévé váltak az afganisztáni, az iraki háború félelmetes részletei, beférkőztek a mindennapjainkba a balkáni vad indulatok, a kegyetlen testvérharcok, a felszított vallási, etnikai ellentétek. Ma már azonban senki nem kérdezi, hogy mi közük a magyaroknak a terrorizmus elleni küzdelemhez, amikor bennünket közvetlenül nem fenyeget, nem kérdőjelezik meg, hogy miért kell a magyar katonáknak Afganisztánban, Irakban részt venniük a rend fenntartásában, amikor olyan távoli országok... - A nemzetközi szerepvállalás, a különböző katonai védelmi és biztonságpolitikai szervezetekben, szövetségekben való részvétel alapvető érdeke és kötelessége az európai értékeket valló országoknak. Magyarország 1999 óta tagja a NATO-nak és ez - akár az ENSZ- és az EBESZ-tagsága - aktív nemzetközi szerepvállalásra kötelezi - hangsúlyozta Hamikus Vilmos. - Ez természetesen azt is jelenti, hogy Magyarország is számíthat a nemzetközi szervezetek támogatására, teljes intézményrendszerére, eszköztárára. A NATO-tagságból eredő nemzetközi kötelezettségvállalás tipikus példája Afganisztán, ahol jelenleg 185 katona teljesít szolgálatot. Az afganisztáni béke és újjáépítés jelenleg a NATO első számú missziója. Hazánk hozzájárulása összhangban áll a teljesítőképességünkkel, ez évi 500 millió forintos költségvetési keretet jelent. Tavaly októberben hazánk két évre vállalta Baglan tartományban az úgynevezett Tartományi Újjáépítési Csoport (Provincial Reconstruc- tion Team - PRT) vezetését, ez ugyanannyi pénzből hatékonyabb szerepvállalást jelent. A Pol-e Kumri központtal működő, a viszonylag stabil biztonsági helyzetű észak-közép-afganisztáni terület irányítását a magyar katonai és civil delegáció a hollandoktól vette át. A csoport legfontosabb feladata a felügyelt térség stabilizációja, a humanitárius, illetve az újjáépítési munka feltételeinek, biztonságának megteremtése, az újjáépítési projektek koordinálása. A munka során katonai és civil szervezetek szorosan együttműködnek. A magyar projektek nyolc témában indulnak, a legfontosabb közülük a rendőrök képzése és a munkahelyteremtés lesz, de az ivóvíztől az egészségügyi szolgáltatásokig, a közigazgatási, közoktatási feladatoktól a mezőgazdaság megszervezéséig, tulajdonképpen az ország élhetővé tétele a cél. Várhatóan szinte valamennyi NATO-tagállam vállalja majd egy-egy PRT vezetését, illetve az Európai Unió is közvetlenül bekapcsolódik a munkába. - Az EU közös biztonsági és védelempolitikája keretében egy tényfeltáró bizottság megvizsgálta, hogy az EU hogyan kapcsolódhatna be az afganisztáni konszolidációba - tájékoztatott Bősz Lilla szakreferens. - Jelenleg folyik annak a javaslatnak a vitája, amely szerint elsősorban rendőrök képzésére, eszközökkel való ellátására lenne szükség, ehhez körülbelül 160 fős missziót küldene az Európai Unió Afganisz- tánba. A fővárosban, Kabulban lenne a központ, de a régiókban is tevékenykedne néhány fő. Ebben természetesen számítanak a mi részvételünkre is, szakemberekkel, anyagi és tárgyi eszközökkel egyaránt. Ma még nincs erre vonatkozó döntés, magyar részről ez, a PRT-s szerepvállalással összekapcsolva, valóban hatékony segítséget jelentene. Az mindenképpen pozitív jelzés, hogy az EU - nem kifejezetten katonai fellépéssel - rendkívül fontosnak tartja az afganisztáni helyzet rendezését.- Hangsúlyos az Európai Unió válságkezelő szerepvállalása a balkáni térségben, a koszovói politikai rendezés érdekében is - emelte ki Bősz Lilla. - Minden eddiginél komolyabb létszámú misszió előkészületei folynak, amely várhatóan a státustárgyalások lezárását követő hat hónap múlva indulhat. A tárgyalások zárására ugyanis csak a január 21-i szerbiai választások után kerülhet sor. A szerveződő polgári EU-misszió várhatóan 950 tagú lesz, amely ki- egészül még 250 fős, nagyobb, tömeges incidensek kezelésére alkalmas rendőri egységgel is. A misszió tevékenysége - amelyben néhány tucatnyi magyar részvételre lehet számítani - az ENSZ jelenlegi missziójának feladatain kívül kiterjed majd az igazságszolgáltatásra, a köz- igazgatásra és a vámügyekre is. A magyar küldöttség rend- őrökből, büntetés-végrehajtási szakemberekből, vámosokból áll majd, de szükség lenne bírákra, ügyészekre is. Magyarországot a földrajzi közelség és a magyar külpolitika prioritásai különösen érdekeltté teszik a balkáni térségben a politikai válsághelyzet mielőbbi rendezésében.- Összesen mintegy ezerre tehető a világ különböző részein a nemzetközi szervezetek válságkezelő tevékenységében részt vevő magyar delegáltak száma. Ezt jelentősen nem módosítja most az iraki szerepvállalás kismértékű bővülése sem, hiszen a korábbi jelentős, 320 fős katonai részvételünk megszűnt, jelenleg mindössze 18-an vannak magyarok iraki területen. Ezt a létszámot fogja kiegészíteni az a 10-15 fő, akik a honvédelmi miniszter múlt heti bagdadi látogatása során tett bejelentése szerint az ottani rend- őrképzés ellenőrzését végzik majd. - A magyar missziók tevékenysége mindenütt megelégedést, elismerést vált ki, helyenként nagyobb létszámra is igény lenne. A külföldi szerepvállalásnak azonban - mint minden másnak is - anyagi korlátai vannak - tette hozzá a külügyi szakember.

A rovata Külügyminisztériumtámogatásával valósult meg