A koronavírus járvánnyal hozzák összefüggésbe a parvovírus megjelenésének meredek emelkedését

Egy friss kutatás szerint az elmúlt időszakban 70 százalékkal nőtt a parvovírusos esetek száma. Ez a betegség súlyos bélgyulladással, gyakran vérzéssel járó betegség, amelynek gyógyítása nem mindig sikeres, s mely gyakran halálos kimenetelű. A gazdák jól ismerik a parvovírust, hiszen kedvenceik kapcsán az állatorvosok mindig jelzik: van s érdemes beadatni ellene a védőoltást.

Éppen ezért megdöbbentő és indokolatlannak tűnő emelkedésnek tűnik ez az arány, amelyről azért érdemes tudni: egy angol nyelvű szaklap hozta nyilvánosságra az amerikai BluePearl Szakellátó és Sürgősségi Kisállatkórház hálózat adatait. Tilly Pétert, a fehérvári állatkórház szakemberét kérdeztük a jelenségről. Mint mondja, az amerikai adatok a legutóbbi hónapokban további ijesztő, 90 százalékos mértékű parvovírusos esetszám emelkedést mutattak. A kórház összehasonlította az idei év korábbi időszakában gyűjtött adatokat az utóbbi öt év, azaz 2015 és 2019 közötti hasonló időszakának adataival.

- A parvovírus-fertőzés, amely egy nagyon ragályos, a kutyák gyomor-bél traktusát megtámadó betegség, a kutyák közötti közvetlen kontaktus révén, valamint a vírussal szennyezett bélsárral, környezettel vagy emberekkel való érintkezés útján terjed – magyarázza Tilly Péter, kiemelve, hogy a betegség általában kölyökkutyákat, valamint nem vagy csak részlegesen vakcinázott kutyákat betegít meg. Kezelés hiányában a fertőzés 48–72 órán belül pusztuláshoz vezethet, azoknak az állatoknak a 90 százaléka azonban, amelyek részesültek gyógyszeres kezelésben, túlélheti a súlyos betegséget.

Az első ijedtség miatt sokáig nem volt világos, hogy az esetszámok miért mutatnak ilyen jelentős emelkedést – utal az amerikai tapasztalatokra a szakember, de hamar kiderült, hogy több tényező is a COVID-19 megjelenésével állhat összefüggésben. De hogy hogyan és miért? Ez volt a következő kérdés: – Mivel a kijárási korlátozás során megnő a kedvencek örökbefogadása iránti igény, előfordulhat, hogy egyes menhelyek olyan kedvenceket is kiadtak, melyek esetében még nem végezték el a teljes vakcinázási programot – mondja el a kutatásban összefoglaltakat Tilly, hozzátéve, hogy egy másik vonulata is volt a dolognak: az otthonmaradási rendelkezések következtében több ember vitte ki kedvenceit a szabadba, ami potenciálisan megnövelte a parvovírussal való fertőződés kockázatát. Végül pedig a rutinszerű vakcinázási programokat megszakíthatták vagy késleltethették a „nem létfontosságú” állatorvosi szolgáltatásokkal kapcsolatos korlátozások vagy az állattulajdonosok pénzügyi nehézségei, melyeket munkájuk elvesztése okozott.

„Még nagyon kezdeti stádiumban van ezeknek az adatoknak az elemzése; jelenleg keressük az esetszámok emelkedésének lehetséges okait, valamint azt, hogy e fejleménynek milyen lehetséges kihatásai vannak a parvovírus okozta betegségre és más megelőzhető társállatbetegségekre” – jelentette ki James Barr állatorvos, a Blue Pearl állatorvos-igazgatója egy sajtóközleményben, hangsúlyozva, hogy a parvovírusos járványesetek súlyos fenyegetést jelentenek kutyabarátainkra, de a rutinszerű vakcinázások elmulasztása közegészségügyi veszélyt is jelenthet. – Hasonló felmérésekről Magyarországon nem tudunk, de erősen valószínűsíthető, hogy hasonló a helyzet – fogalmaz a téma kapcsán az állatorvos. – Amikor azt olvassuk egy rendelő honlapján – és most egy konkrét példáról beszélek – hogy a járványhelyzet miatt a váróban egyszerre csak egy tulajdonos tartózkodhat, és a többieknek a türelmét kérik, várakozzanak odakint mielőtt beléphetnek, akkor biztosan lesz olyan gazdi, aki kivár, és most még nem viszi el beoltatni a kutyáját. Pedig fontos volna!