Nem mindig szorulnak mentésre az őzek

Túrázás, kirándulás során előfordulhat, hogy az aljnövényzetben lapuló gidát találunk. Az ilyen esetek túlnyomó többségében nem árva állatról van szó! Az őzek első egy-két hetükben nyugodtan várják anyjukat, aki rendszeresen visszatér hozzájuk szoptatni. Ilyenkor az egyik legfontosabb szabály, hogy ne simogassuk meg a gidát, az anyja ne érezze rajta az ember szagát.

Beavatkozni csak akkor szabad, ha az anya bizonyítottan eltűnt, ami megfigyelhető, mivel normál esetben naponta többször szoptatja kicsinyét. A gida akkor van életveszélyben, ha 2-3 napig egyedül van, ilyenkor viszont folyamatos sírással jelez, vagy bárkihez odamegy segítségért. Rendkívül fontos, hogy minden esetben már a helyszínen telefonos segítséget kérjünk hozzáértő szervezettől, akik felmérik az őz állapotát.

A kézzel nevelt őzek a későbbiekben már nem lehetnek szabadok, szelídségük miatt célponttá válnak természetes élőhelyükön. Ezért is fontos, hogy ne akarjuk mindenáron megmenteni.