evolúciós zsákutca?

2019.11.05. 14:30

Túltenyésztettek a perzsa cicák

Már régóta ismert tény laikusok és szakemberek körében egyaránt, hogy a túltenyésztés minden háziállatnál komoly evolúciós, genetikai veszélyeket rejteget magában. Talán a legismertebbek a rövid orrú, lapos arckoponyájú kutyák kapcsán felmerülő aggályok, de most a perzsa­macskák kerültek előtérbe: több ezer példányt vizsgáltak meg, és kétharmaduknál találtak valamilyen betegséget.

S. Töttő Rita

Perzsamacskák. Ki tud nekik ellenállni?

Fotó: Shutterstock

Az egyik legnépszerűbb fajta a perzsamacska a cicatartók körében, ami nem véletlen: közepes termetű, pihe-puha szőrével és nyugodt, kiegyensúlyozott természetével mindenkit levesz a lábáról. Az egyik legtökéletesebb fajta a lakásban való tartásra, ugyanis nem igazán kívánkozik ki a természetbe. Igazi „lakásmacska”, amelyik szívesen bújik, dorombol, és tölt el akár órákat is a gazdája ölében. Kevesen tudják, hogy valójában honnan is származik – ezt csak a genetikai kutatások eredményei után sikerült kideríteni.

A perzsamacskák Európában a 17. században jelentek meg – Perzsiából természetesen. Ám elődeiket az orosz hosszú szőrű macskák között kell keresgélni. Nem lehet hát véletlen, hogy nem annyira kívánkoznak ki a zord szabad világba… Az elmúlt évszázadok során azonban ez a fajta is a túltenyésztés áldozata lett – erről mesélt a Fejér Megyei Hírlapnak Tilly Péter, a fehérvári állatkórház szakembere. Mert, mint kiderült, az Egyesült Királyság tudósai 3325 perzsamacska klinikai adatait elemezték, hogy meghatározzák a legfontosabb egészségügyi tendenciákat. A 2013-as kutatás során feltárták a leggyakoribb betegségeiket, és azzal a sajnálatos ténnyel zárták a projektet, mely szerint az Egyesült Királyságban élő mintegy 100 ezer perzsa macskának majd a kétharmada küzd valamilyen betegséggel.

Perzsamacskák. Ki tud nekik ellenállni?
Fotó: Shutterstock

Az angol szakmai folyóiratokban megjelent eredmények alapján a fehérvári szakember elmondta: összességében a perzsa macskák majd 65 százalékánál fordult elő legalább egy rendellenesség. A konkrét betegségek közül leggyakrabban a szőrzet rendellenességeit fedezték fel: 12,7 százalékban. Ezt követték a fogbetegségek 11,3 százalékkal, valamint a túlnőtt körmök 7,2 százalékkal és a szemváladékozás 5,8 százalékkal. A tapasztalatok szerint a fogbetegségek inkább a kandúrokban, a karmok rendellenességei pedig a nősténymacskákban fordultak elő gyakrabban. A leggyakoribb halálok pedig 23,4 százalékkal a vesebetegség, valamint 8,5 százalékkal a rák volt. A tudósok e megdöbbentően nagy arány miatt kénytelenek voltak arra következtetni, hogy ez nem lehet véletlen… Párhuzamot vontak a rövid orrú, lapos arckoponyájú kutyákkal, amelyek kapcsán az állatjóléti aggályok ugyanis már évek óta ismertek. S mivel a perzsa­macskáknak is hasonlóan lapos arckoponyájuk van, ezért az ilyen típusú kutyákhoz hasonlóan hajlamosak néhány kellemetlen és legyengítő hatású betegségre. A tudósok abban reménykednek, hogy a perzsamacskák tenyésztése ezeknek az információknak a tudatában egészségesebb irányt vehet, és megszűnik a szélsőséges testátalakításra vonatkozó törekvés.

De a macskák tulajdonosainak is érdemes odafigyelniük kedvenceik fog-, szem- és szőrzet-rendellenességeire, és amikor egészségromlásra utaló jeleket tapasztalnak, azonnal forduljanak vele állatorvoshoz.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!