Szívférgesség: nehezebb kezelni, mint védekezni ellene

A kutyák szívférgessége évről évre jobban terjed hazánkban, de a megjelent közlemények között ellenmondások is találhatók. Egy 2016-os akadémiai beszámoló szerint a Nébihbe boncolásra beküldött 2622 kutyahullában 4,6 százalékos gyakoriságot találtak, mások viszont ennél jóval nagyobb fertőzöttségről beszélnek. Az eltérés okairól kérdeztük Tilly Pétert, a fehérvári állatkórház szakemberét, aki Farkas Róbert professzor, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológia Tanszékének vezetőjét idézte: „A szívférgesség, a dirofilaria immitis elterjedtsége jelentős regionális eltéréseket mutat. Fogalmazhatunk úgy is, hogy aki egy endémiás gócba »beletenyerel«, az jelentős fertőzöttségi arányt is találhat. Tipikusan ilyenek a kutyamenhelyek: néhány fertőzött egyed elegendő ahhoz, hogy a parazitafaj köztigazdájaként ismert számos szúnyogfaj megfertőzze a többi kutyát. Emiatt igen fontos, hogy a menhelyre kerülő állatokat minden esetben szívférgességre is megvizsgálják.”

A Dunántúlon még csak szórványosan találkoztak esetekkel

Az eddigi magyarországi vizsgálatok szerint az alföldi régióban fordul elő leggyakrabban a szívférgesség, de Budapest is jelentősen fertőzöttnek mondható. Észak-Magyarországon és a Dunántúlon azonban most még csak szórványos eseteket regisztráltak. A betegség tehát egyre gyakoribb, éppen ezért a szakemberek azt javasolják, hogy legalább évente vizsgáltassuk meg, hogy a kutyánk fertőzött-e, a kezelés elkezdése ugyanis nem tűr halasztást. Tilly Péter ez ügyben is a parazitológiai tanszék vezetőjének ajánlását javasolja: „Nagyon sok függ a választott diagnosztikai módszertől. A rendelőkben a vérmintából elvégzett úgynevezett vastagcsepp-vizsgálat vagy Knott-teszt segítségével a szívférgek utódait, az L1 stádiumú lárvákat – mikrofilariá­kat – láthatjuk a mikroszkóp alatt, de ez csak akkor mutatja ki a fertőzöttséget, amikor a mikrofilariák kellő számban vannak jelen a vérben. Ezért jön szóba a dirofilaria immitis nőstény antigénjének a kimutatása. Többféle rendelői gyors­teszt is elérhető, amelyekkel néhány perc alatt egy csepp vérből kimutatható a fertőzés.”

A legérzékenyebb teszt 98 százalékos érzékenységgel mutatja ki a fertőzöttséget, és a fals pozitív eredmény igen ritka. Az enyhe szintű fertőzöttség tünetei enyhék, de ne felejtsük el, hogy egy potenciálisan halálos fertőzésről van szó, amelyet megelőzni sokkal egyszerűbb, mint kezelni – hívja fel a figyelmet Tilly Péter, hozzátéve: első lépés a hatékony szúnyogriasztó használata – erre rácsepegtető oldatok és tartós hatású nyakörvek egyaránt elérhetők, amelyekkel a bolhák és kullancsok elleni védelem is megoldott.

Százszázalékos védelem azonban sajnos nem létezik a szúnyogcsípéssel szemben, ezért havonta megelőző féreg­ellenes kezelést kell kapnia a kutyáknak – erre a szakember szerint a milbemicin és a szela­mektin hatóanyagú készítmények a legalkalmasabbak. Nagyon fontos, hogy ezek csak a fejlődésben lévő lárvák ellen hatnak, a felnőtt szívféreggel szemben viszont már nem – a féreg fejlődési ciklusához igazodva ezért szükséges a havi kezeléseket megkezdeni a szúnyogok megjelenése előtt egy hónappal, és folytatni a késő őszig. Ezek széles spektrumú hatóanyagok, a szívféreg mellett számos egyéb féreggel szemben is hatékonyak.