Videoton

2014.08.13. 13:30

Évtizedek a focizó gyermekekért

Székesfehérvár - Tíz évet nyugodtan letagadhatna, pedig a múlt héten ünnepelte 70. születésnapját Kiss Imre, aki 41 éve a Videoton FC utánpótlás edzője. Nélküle a fehérvári labdarúgás szegényebb lenne, hiszen 41 esztendeje áll a klub alkalmazásában, és több ezer gyermeket tanít, tanított a labda szeretetére.

Káldor András

Hát bizony keveseknek adatik meg, hogy születésnapi köszöntés okán házhoz jöjjön a korábbi köztársasági elnök. Pedig így történt, házában látogatta meg a szakembert Schmitt Pál, aki egy ötvenes évekbeli fűzős focilabdával ajándékozta meg.

- Régi barátság fűz az elnök úrhoz, nagy megtiszteltetés, és meglepetés volt számomra, hogy szakított rám másfél órát - mondta meghatottan Kiss Imre, az ünnepelt.

Aztán közel másfél órán keresztül ömlött belőle a szó, a gyermekkorról, az első lépésekről a futballpályán, az esztergomi középiskolás évekről, valamint a kissé szűkre szabott, mondhatni derékba tört játékos pályafutásról, és az egész életét meghatározó edzősködésről, nevelő munkáról.

- Szinte elröpült ez a hét évtized! Nagyatádon gyerekeskedtem, ma is megvan a kapcsolatom a településsel, ráadásul a feleségem szintén onnan származik. Ezek az évek meghatározóak voltak a jövőm szempontjából. Tízéves voltam, amikor az 1954-es labdarúgó világbajnoki döntőt a város főterén hatalmas hangszórókból közvetítették, és élénken él bennem a 4-2-re végződő brazilok elleni csata is. A helyi sportegyesületben először labdaszedőként vették hasznomat, felnéztünk az idősebbekre, most is el tudom sorolni az akkori NB III-as csapat keretét. Példaképek voltak számomra az akkori játékosok, ünnep volt egy-egy vasárnap, nagyon vártam a meccseket.

Ugyan ez idő tájt még nem volt igazolt játékos, de az utcák-terek bajnokságokon már megmutatta tehetségét, és ekkor kötött örök frigyet a sportággal. Esztergomban a Ferences Gimnázium csapatával szép eredményeket ért el a középiskolás bajnokságokban, egyszer az országos döntőben is részt vett. Bal oldali védőként, és középpályásként számoltak vele.

Kiss Imre négy évtizede a Videoton FC alkalmazottja, nélküle már nem lenne teljes a klub

- Nem voltam ugyan ballábas, de valahogy mindig odakerültem - tette hozzá nevetve. Érettségi után Székesfehérvárra vezetett az útja, a Vadásztölténygyárban lett szerszámkészítő tanonc, és 19 évesen a VT Vasasban is kipróbálta magát.

- Ennyi idő távlatából reálisan látom, hogy olyan komoly csapat volt akkoriban itt, hogy tapasztalat híján, ismeretlenként nem sok esélyem volt arra, hogy gyökeret verjek. Arra viszont tökéletesnek bizonyult az a két év, hogy belém ivódjon az a futballkultúra, amely jellemezte az akkori időket.

Utána az Alba Regiában, majd Nagykanizsai Olajbányásznál töltött el néhány idényt, és a Köfém SC-ben 1968-ban egy súlyos térdsérülést követően indult el az edzői pályán.

- Az ottani sportköri elnök meglátta bennem azt, hogy van affinitásom a gyerekekhez, és az NB III-ba feljutó csapatnál meg kellett szervezni a serdülő, és ifjúsági csapatot. Majd öt évig a Fejér megyei ifjúsági válogatottnál dolgoztam, és ennek köszönhettem azt, hogy a mindenki által nagyra becsült Csiszár István, a legendás Guszti bácsi hívó szavára kerültem a Videotonhoz 1973-ban, azóta állok a klub alkalmazásában. Mindig is úgy dolgoztam, hogy ne okozzak csalódást, a gyerekeknek pedig örömet szerezzek.

Külön megemlítette Kiss Imre Bencsik István nevét, aki következetesen, vasszigorral, de óriási szívvel tartotta kézben a klubot, és különös figyelmet fordított a nagycsapat mellett utánpótlásra. Kisvárosnyi gyereket indított el a pályán, akik közül Vadász Imre, Disztl László ez utóbbi a jelenlegi főnöke a klubnál, jegyezte meg mosolyogva, de természetesen büszkén , aztán Wittmann Géza, Varga Lehel, és Petres Tamás talán a legismertebbek. A mai napig is aktívan, türelmesen, odafigyeléssel dolgozik, mostanság, pedig az óvodásokkal foglalkozik, örök fegyvertársával , Németh Jánossal együtt a Puskás Akadémia európai szintű létesítményeiben ragyogó körülmények között foglalkozhatnak a tehetséges gyerekekkel.

- Tizenöt óvoda hozza a gyerekeket délelőttönként Sóstóra, ahol leginkább az önfeledt játékra fektetjük kollégáimmal a hangsúlyt. Annak idején a televízióban a Focisuli című műsorhoz mi készítettük, és vittük a kellékeket a BVSC pályára. Na, ez hiányozik manapság, mert ezek az eszközök mind-mind fejlesztették a technikát.

Aztán Imre bácsi elköszön, mennie kell edzésre, mert onnan nem hiányozhat. Hátha rábukkan egy Isten áldotta tehetséges futballistára.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!