iparművészeti példakép

2018.01.07. 11:30

A kukoricacsuhé csodálatosan átlényegül Gelencsér Julianna kezei alatt

Alázat, szorgalom és szerénység – ez jellemzi Gelencsér Julianna népi iparművészt. Hiszen ő az a kézműves, aki a díjak ellenére is ott van minden egyes továbbképzésen. Azt mondja, számára ez természetes, hiszen ő minden lehetőséget megragad, hogy tökéletesítse a tudását vagy új dolgokat tanuljon.

Gábor Gina

Pedig már több mint húsz esztendeje foglalkozik komolyan a kézművességgel: szinte egyidőben kezdett el szőni agyagozni, csuhézni, gyékényből díszeket csinálni. Végül a népi játékkészítés és a csuhé lett az „örök szerelem”. Manapság is ezzel – no meg sással, szalmával, mákgubóval, no és más természetes anyagokkal szeret dolgozni, még egzotikus gyümölcsök magját is felhasználja a figurákhoz. Évente zsűrizteti a munkáit, pályázatokon vesz részt, 2014-ben nyerte el a népi iparművész címet.

Most Rómába is eljutott a betleheme: tavaly év végén az ő munkája is szerepelt a „100 jászol” kiállításon, a Vatikánban. Erre a tárlatra évről évre a világ minden tájáról válogatnak betlehemeket. Ezért is számít különlegességnek, hogy a műveivel Magyarországot Rómában képviselő öt alkotó egyike a táci Gelencsér Julianna.

Az angyal teste mangómag

– Annak a betlehemnek, ami most még Rómában van, 2013-ban kezdődött a története – mesélte Julika a műhelyében. – A lányom Sárbogárdon, az erdészettől rendelt tűzifát, és megakadt a szeme egy tuskón, aminek korhadt volt a közepe. Ezt félretetette nekem – kifejezetten betlehemnek... A tuskót félbevágták, én meg három évig szárítgattam, és gondolkodtam, hogyan használom fel.

A félbevágott tuskó külső burka lett a szent család menedéke. Gelencsér Juli munkájának azonban nem csak ez a különlegessége, hanem az is, hogy továbbgondolta a klasszikus jelenetet.

Gelencsér Julianna barátságos műhelyt alakított ki a háza alagsorában. Tavasztól őszig kézműves foglalkozásokat is tart a kertben

– Én azt örökítettem meg, amikor kisded már megszületett, Mária gondosan bepólyálta. Ekkor látogatóba érkezik a családhoz három környékbeli asszony, akik talán be is fogadhatták volna a családot. Ám ha már ezt nem tették meg, legalább ajándékot hoznak, asszonyi gondoskodással így igyekeznek segíteni. A három királyok csak később toppannak be – magyarázza Júlia, és hozzáteszi: úgy érezte, ha a neves séfek újragondolhatják a tradicionális magyar ételeket, ő is megteheti ezt a bibliai történettel. Nem kellett semmit magyaráznia, mindenki értette.

A sodringolással készült edényalátétek, és a csomózásos technikával született vastag falú erős kaspók, kosarak Fotók: Nagy Norbert

– A munkát a 23. országos betlehemi pályázatra adtam be, 2016 végén: a budapesti Magyarság Házában volt a kiállítás. Nekem valósággal földbe gyökerezett a lábam, amikor az épülethez érve azt láttam:az én munkám szerepel a tárlatot reklámozó plakáton is. Az országos kiállítás után pedig 2017 nyarán válogatták be a betlehemet a 100 jászol kiállításra, ami mindig vízkeresztig látható.

Hozzátesszük: nem ez az első belteheme, amit a Vatikánban is bemutattak, néhány éve is szerepelt már a munkája ezen a rangos bemutatón: akkor egy uszadékfa adta a betlehemi kompozíció meghatározó elemét... (Ezt a betlehemet most egy budapesti galériában állították ki.)

Műhelyében mindenütt kedves figurák sorakoznak

A táci műhely – amit Julikáék házának alagsorában alakítottak ki – igazi menedék, ahol elmélyülten lehet dolgozni a kedves figurákon. A formás csikótűzhely ontja a meleget és még főzni is lehet rajta. A kukorica szinte minden része felhasználható, magyarázza Julianna: a csutka (vagy „csutak”) adja a figura testét, a kukoricalevél is sokféle, akad, amelyik kifejezetten az arc vagy a libbenő szoknya kialakítására szolgál, tapintása akár a selyemé. A stelázsin sorakoznak a zsűrizett munkák: a húsvéti locsolkodást megörökítő jelenet, vagy a Jancsi és Juliska csuhébábjai, egy-egy kedves angyal, amelynek teste a mangó óriási magjából készült.

Gelencsér Julianna újragondolta a betlehemi jelenetet: a szent családot a környékbeli asszonyok látogatják meg és ajándékot visznek

De Gelencsér Julikának most is új tervei vannak. A figurák mellett gyönyörű használati tárgyak kerülnek ki a keze alól. Megtanult sodringolással edényalátéteket, csomózásos technikával formás és erős kosarakat, kaspókat csinálni, legutóbb fából készült székekhez is készített szintén sodringolással ülőfelületet. Szépséges munkái azt is megmutatják, hogy hányféle felhasználási módja lehet a csuhénak. Meg azt: hogyan lényegül át a látszólag értéktelen „melléktermék”, a csuhé különleges tárggyá...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!