Folytatódik az enyingi emlék-évek sorozata, az idén a Csekonics-család kerül fókuszba

Folytatódik az enyingi emlék-évek sorozata, az idén a Csekonics-család kerül fókuszba. Az emlékév nyitó ünnepségét csütörtökön este tartották a Vas Gereben Könyvtárban, Viplak Tibor polgármester mondott köszöntőt, és megnyitotta a Csekonics-emlékévet.

A rendezvénysorozat menetrendje még teljesen nem állt össze, de a várható programok sora már kialakult. A témakörben rajzpályázatot írnak ki, megkoszorúzzák az egyetlen, Enyingen eltemetett hozzátartozó, gróf Csekonics Sándorné báró Vay Margit sírját. Bemutatják a Csekonicsok és a lovassport kapcsolatát, megidézik a család fénykorát, a 19. századi nagyúri divatot, könyvtári kvízt rendeznek. Trianon hatása a Csekonics-család életére címmel a békediktátum 100. évfordulójának méltó megemlékezésére készülnek, s szervezik már a Képzelt riport a Csekonicsokkal névre hallgató élőkép-bemutatót.

Csekonics-mozaikok címmel Rideg Lászlóné Zsuzsa nyugdíjas könyvtárigazgató, helytörténeti kutató tartott előadást. Amint megtudtuk tőle: az egyik legnagyobb földbirtok a Bánságban a család zsombolyai uradalma volt, korszerű gazdálkodásával példaként szolgált Nyugat-Európa országai számára is. A család az ott töltött 140 év alatt jelentős örökséget hagyott az utókorra, melyek tükrei a múltbéli uradalmi gazdálkodásnak, és felidéznek egy letűnt, ma már alig ismert kort.

De miért érdekesek a Csekonicsok Enyingen? Gróf Csekonics Endre 1895-ben megvásárolta az enyingi uradalmat gróf Draskovich Józseftől, ekkor a gazdálkodás központja még Zsombolya volt, de a trianoni határok létrehozása után a család egyes tagjai és a gazdasági irányítás Enyingre költözött. A család néhány tagja életvitelszerűen is a kastélyban élt, sok szállal kötődve a településhez. Az idősebbek közül többen személyesen is ismerték gróf Csekonics Sándort és családját.