A fehérváriság minden fehérvárit kötelez – Vallja Cser-Palkovics András

– A hagyományok jegyében indul a következő Királyi Napok, s remélem, visszaköszön a hagyomány a látogatók létszámában, a határon túlról és belülről is! Azt hiszem, olyan rendezvénysorozatról beszélhetünk már, ami leginkább történelmi fesztiválja e nemzetnek. Úgy üzenjük a nagyvilágnak, hogy egy modern, élhető város a mienk, hogy közben tiszteljük a hagyományainkat és azokra büszkék is vagyunk!

Már az is szokás, hogy vendégvárost hív Székesfehérvár. Melyik várost tisztelhetjük idén?

– Sárospatak lesz idén a vendégünk, hiszen II. András kapcsán Szent Erzsébetre is gondolhatunk, aki Sárospatakon született. Ha már II. András és Szent Erzsébet: a koronázási szertartásjáték a Királyi napok lelki fénypontja, hiszen nincs még egy olyan város, ahol a koronázás jellegzetes mondatai úgy hangozhatnának el, mint éppen Székesfehérváron. A templom ugyan már nem áll, de a történelmi szavakat e romok kövei visszhangozzák.

II. András leánygyermekéről külön is megemlékeznek?

– Szent Erzsébetet bemutató vándorkiállítás érkezik a Vörösmarty Színházba, de a Szent István Király Múzeum II. Andrásról rendez kiállítást a Fő utcai rendházban. Utóbbi kiállítás már előszele egy fontos évfordulónak, amely 2022-ben köszönt ránk. 2022-ben kettős évfordulót ünnepelünk, az egyik a hagyományos városalapítás évfordulója, amikor is városunk 1050 éves lesz. A másik jeles ünnep az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulója.

Utóbbi tekinthető európai üzenetnek is.

– Így van! A Magna Charta után a második európai alaptörvény, amely messze meghaladta saját korát.

Az Aranybulla kiadása megerősítette Székesfehérvár zarándokhely-szerepét, mintha ennek újabb fénykora alakulna ki manapság, legalábbis az elszakított országrészek magyarjainak köszönhetően.

– Hadd idézzem itt Szikora János első igazgatói pályázatát: „Egyik célom a koronázó templomot legalább a lelkekben újjáépíteni!” A szertartásjáték ezt a célt szolgálja és erősíti a zarándok város kialakulásánál. Egy augusztus 20-i ünnepségen népes csángó csoport egyik idősebb tagját megkérdeztem, miért pont Székesfehérvárra jöttek. A csángó hölgy csodálkozó szemmel nézett rám, s azt mondta: „Minden magyar embernek életében legalább egyszer el kell jönnie Szent István városába, Szent István sírjához!” Azt hiszem, hogy nekünk, akik itt élünk, ezen a válaszon legalább egy pillanatra érdemes eltűnődni! Nem mehetünk el a kerek évfordulók mellett szó nélkül, ahogy 2013-ban sem maradt el az ünnepi év, úgy 2022-ben sem maradhat el! Az előbbi évfordulónál emlékbizottság készítette elő a rendezvényeket, 2022-re eggyel előrébb lépnénk, és egy várostörténeti kutatóintézetet szeretnénk létrehozni, amire indítványt teszek a következő közgyűlésnek. Ennek az intézménynek névadója Siklósi Gyula régészprofesszor lesz, amit Kulcsár Mihály, a múzeum igazgatója javasolt ...

Bocsásson meg! Jól értettem, igazgatót mondott? A rossznyelvek szerint Kulcsár Mihály nem az.

– Kulcsár Mihály a múzeumunk igazgatója. De engedje meg, hogy folytassam, mert fontosabb kérdés igazgató úr javaslata, és remélem, hogy Gyula bácsi gyermekei hozzájárulnak, hogy egy ilyen intézmény viselje édesapjuk nevét! Ezzel mindannyian tartozunk Siklósi Gyula emlékének.

És továbbmennék! Nemcsak a múltunk, hanem a jövőnk kutatására is létrehoznánk egy kutatóintézetet, amelynek feladata megmutatni Európának azt, hogy lehet a hagyományokra építkezve egy modern város képét kialakítani. Olyan nemzetközileg is elismert kutatásokról van szó, mint például a robottechnológia, amely nemcsak a gazdaságra, hanem a társadalompolitikai kérdésekre is hatással van. E témával kapcsolatban Magyarországon, de Közép-Európában sem tudunk példákat hozni, mert Székesfehérvár az élen jár, távolabb kell mennünk, és nemzetközi kutatókat kell megnyernünk Fehérvár szolgálatára! E két intézmény létrejöttének kezdeményezését augusztus 20. előtt kell megtennie a városi közgyűlésnek.

A tervek között a Nemzeti Emlékhely ismét előkelő helyet kapott. 2038-ra szeretne a város kialakítani egy Nemzeti Emlékhelyhez méltó állapotot. Vannak-e már tervek, vagy csak a következő időszakban alakul ki?

– Olyan messzinek tűnik 2038., de nagyon is közel van. Egy 1050 éves városban ez a 20 év a nyakunkban lóg, a holnapot jelenti. A 2013-as emlékévben a kihelyezett kormányülésen vetődött fel az Árpád-ház program, aminek fehérvári súlypontját jelzi, hogy ma is székesfehérvári országgyűlési képviselő e program kormánybiztosa, Vargha Tamás személyében.

Az Árpád-ház program ugyan elindult, de mintha semmi nem történne a név alatt. Mikor

lesz látható, bemutatható eredmény?

– Az egykori Köztársaság Mozi helyén egy látogatóközpont és kőtár alakul ki, ahol a múlt kövei méltó és kutatható helyre kerülnek. A Belvárosban kialakul egy sétaút, ahol a Fehérváron megkoronázott királyokat ismerhetik meg az emberek. Úgy gondolom, ezek két – két és fél éven belül láthatók lesznek, hiszen már engedélyes terveink vannak. Ehhez még adódik egy Fehérvár számára kimondottan előnyös kormánydöntés, mely szerint a Magyar Nemzeti Múzeum a Szent István Király Múzeum Fő utcai rendház épületében fog létrehozni egy nagy Árpád-ház kori kiállítást, ami sehol máshol nem lehetne méltóbb helyen. Ősszel a felújítás terveit be tudjuk mutatni.

Akkor most már csak az a kérdés, van-e erre elég idő?

– 2021 augusztusára vagy a 2022-es esztendő kezdetére megvalósítani van elég idő, de dolgozni kell. A rendház felújítása után egy világszínvonalú múzeumi tér lesz, ami technológiájában bármilyen kiállításnak helyet tud adni, és ezzel elérhetjük azt, hogy akár a koronázási palást is végre hazatérhessen!

De visszatérnék a Nemzeti Emlékhely jövőjére is. Már megtörténtek a talajtechnikai vizsgálatok, és négy javaslat került az asztalra, köztük részben bemutatandó épületrészek, részletkiemelések és újjáépítések is. Valamit le kell szögeznünk: amit Nemzeti Emlékhelynek hívunk, az nem sírkert, hanem nemzetünk bölcsője! A romterületen nincsenek csontok. Itt került sor egykor a legfontosabb állami szertartásra, azaz a királykoronázásokra 38 esetben, ami az állami működés alapját is jelentette. Ma azt mondanánk, hogy közjogi, politikai központja is volt városunk az országnak. Ennek a helynek a méltó kialakítása például azt is eredményezhetné, hogy állami eseményekre – például az augusztus 20-i megemlékezésekre, a város történelmi jogán, Székesfehérváron kerüljön sor. A jelenlegi Nemzeti Emlékhely erre alkalmatlan.

A múltat nem feledve, de most kicsit felfüggesztve, hadd tegyem fel a kérdést: a murvás parkolóval kapcsolatban miként sikerült ilyen gyorsan zöldágra vergődni?

– Ez egy 10 éves történet. Korrekt, sőt magas áron megvásárolta a befektető a jelenlegi murvás parkolót azzal, hogy ott egy második plázát épít meg, mintegy ezer parkolóval mélygarázsban elhelyezve. A megállapodásba bekerült egy tétel, ha nem építik meg mindezt 2018 tavaszáig, akkor kötbérként 4 millió eurót fizet a városnak. Erre a francia cég garanciát vállalt, most pedig fizetett. A város számláján van a pénz, így a jogi keresetünket visszavonjuk. Reméljük, hogy a plázával fennmarad jó a kapcsolatunk, hiszen sokat segítenek a városnak, korrekt az együttműködésünk. Ezért várjuk azt, hogy a terület tulajdonosa a leendő beruházással kapcsolatban is tájékoztassa a fehérvári nyilvánosságot. Székesfehérvár a legnagyobb vásárlóerejű magyar város, nekünk fontos, hogy az itt képződő jövedelmet minél nagyobb arányban helyben költsék el az emberek.

Ha Isten is úgy akarja, a Vidi 33 év után ismét felülkerekedhet a Malmö csapatán, de akkor az a szégyen várna ránk, hogy a Fradi pályáján kell játszanunk a BL meccseket. Mi van a Sóstóval?

– Nem ez a szégyen, hanem mondjuk ki, hogy ha nem lett volna stadionfejlesztési program, akkor egész Magyarországon nem lehetne megrendezni egy ilyen mérkőzést – na, az szégyen lett volna! Örülök, hogy hamarosan Székesfehérvárnak is olyan stadionja lesz, ami minden nemzetközi előírásnak megfelel. És szerencsére a klub láthatóan olyan csapatot épít, ami évről-évre visszatérhet majd a nemzetközi kupákba. A Vidi szerencsére most is jól szerepel, hiszen bajnokságot nyerve jutott a BL-be, ahol ugyan nehezen jutott túl a luxemburgi csapaton, de aztán szép teljesítménnyel, bravúrosan utasította maga mögé az esélyesebb bolgár együttest. A Malmöben kivívott 1:1-es döntetlen pedig kifejezetten reményt keltő eredmény. Kérem a szurkolókat, hogy a visszavágón jó hangulattal segítsék Felcsúton a Vidit! A játékosok most ezt nagyon is megérdemlik. Egyebekben csodálatos stadionunk lesz, fantasztikus környezettel, ami maga a Sóstó. Nem elfelejtve, hogy mi nem egy stadiont építettünk, hanem egy városrész rehabilitációját valósítottuk meg. Környezetszennyező tevékenységek szűnnek meg, utakat, sétányokat alakítunk ki, parkolók épültek a temetők mellé, turistabuszok fogadására alkalmas parkoló készült, és ami a legfontosabb: megmentettünk egy 200 hektáros természetvédelmi csodát. A stadiont építő Strabagnak a szerződés szerint augusztus 30-áig kell készre jelentenie a létesítményt, a napokban is megerősítették, hogy tartható az időpont. Ezután indulhat el a használatbavételi engedélyezés, valamint az MLSZ és az UEFA engedélyezési folyamata hazai és nemzetközi mérkőzésekre. Szeretnénk, ha ezek minél előbb meglennének. Azt szeretnénk, hogy a fehérvári emberek nézhessék meg egy rendezvény keretén belül, ingyenesen a stadiont – ahogy mondani szokták: a pincétől a padlásig – megnézhessék. Fontos azt is kiemelnünk, hogy teljes egészében állami forrásból valósul meg a beruházás, viszont az a város közösségének a vagyonát gyarapítja. Köszönöm, hogy ebbe a programba Fehérvári is bekerülhetett.

Nem fél a város a stadion fenntartásától?

– Nem, mert korrekt pályázat érkezett a Fehérvár FC Kft-től, tehát a Viditől. A stadiont a város cége (Városfejlesztési Kft.) üzemelteti. Lesznek olyan részei, amelyeket a klub bérel piaci alapon, lesznek olyan részei, amelyeket a meccsnapokon bérelnek piaci alapon, és lesznek olyan részek, mint például a látogatóközpont, amit az önkormányzat fog üzemeltetni. A cél az volt, hogy a modern, korszerű, UEFA IV-es stadion és kapcsolódó létesítményeinek fenntartása kevesebbe kerüljön a közösségnek, azaz az üzemeltetési költségeket fedezzék, vagy ha lehet, haladják is meg a bevételek. Reményeink szerint ez egy olyan üzemeltetési modell lesz, ami az előzetes számítások szerint tartható.