Adorján Viktor négy éve ír az órásbábokhoz

Adorján Viktor nevével könyvek szerzőjeként, színházhoz kötődő rendezvények kapcsán is találkozhatott már sokszor az olvasó. Jó ideig pedig a Gárdonyi Géza Művelődési Ház igazgatójaként tett azért, hogy a maroshegyi intézmény a városi kulturális élet egyik méltó helyszíne legyen. Ma azonban már nyugdíjasként éli mindennapjait, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lenne tevékeny. Sőt! Most jött el az ideje igazán a sok olvasásnak, kutakodásnak az általa szeretett szakterületeken. Így például a színház, a színjátszás terén. A munka eredményeként az elmúlt években napvilágot látott az első átfogó, magyar nyelvű kötet, amely a lengyel Jerzy Grotowski munkásságát tárgyalja, ahonnan aztán a kutatás iránya egészen az antik görög drámákig, színjátszásig vezetett vissza. A szerző esszészerű szövegekben fogalmazta meg gondolatait arról, mit is jelentett akkor és mit jelent ma a színház, hol jár ma az azzal foglalkozó tudomány. Ezek az írások még kiadóra várnak, Adorján Viktor jelenleg keresi a lehetőségeket.

Van dal, amelyik több személyről szól, és olyan is, amely egyetlen alakot mutat be

Az elmúlt években azonban nem csupán prózával és színházzal foglalkozott, hanem ver­sekkel, pontosabban dalszövegek írásával is. Az ő nevéhez köthető a Királyi Napokon megjelenő, az elmúlt négy évben folyamatosan gyarapodó óriásbábok bemutatása, a királyok, királynék s más jelentős alakok megéneklése. Illetve maga a megéneklés a Csörsz Rumen István vezetésével működő, kiváló Musica Historica Együttesnek köszönhető, ők adják elő Adorján Viktor dalszövegeit. Az augusztusi Királyi Napok közönsége már többször hallhatta a dalokat, amikor a programsorozat egy-egy napján, több részletben mutatták be a bábokat a belvárosban.

A szerzőt 2014-ben kérték fel arra, hogy mutassa be az uralkodókat, szereplőket, akik alakja köré a Koronázási Szertartás­játékok épülnek. Az eddig elkészült 19 óriásbábhoz tíz dal született, mert van, hogy egy-egy szerzemény több személyről szól. Így például Szent István király, Asztrik püspök és Szent Imre herceg is együtt szerepel, az idén bemutatott II. András és lánya, Szent Erzsébet alakját azonban nem lehetett egy műben összefoglalni.

Adorján Viktor minden évben előre megkapja, kit jelenítenek meg a szertartásjátékban, s onnantól az ő dolga, hogyan írja meg a dalok szövegét. Törekszik a ritmusra és az időmértékre, illetve arra, hogy egy-egy jellegzetes momentumot emeljen ki az adott személyek életéből. Szent Erzsébetről például e sorok re­gélnek: „Négyéves még csak / András leánya / S mátkának vitték / Türingiába / (De) csakhamar elhalt / a vőlegénye / (S így) annak öccse lett / végül a férje…”

Pár éve felvetődött, hogy a dalokból összeállhatna egy átfogóbb, krónikarészletekkel kiegészített DVD-t, ám erre eddig nem került sor. Talán a jövőben ismét napirendre kerül a terv.

Addig is, a Királyi Napok programsorozata közepette a következő években is várható az aktuális uralkodó és a hozzá kötődő jelentős személyek megéneklése a belvárosi forgatagban.