Így ünnepelték vízkereszt napját a nagyszüleink

Vízkereszt napját január 6-án tartjuk, 2014 előtt mozgó dátum volt: január 2 és 8 között ünnepelték. Ezzel az időponttal zárulnak a karácsonyi ünnepek és kezdődik el a farsang ideje.

Vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia az egyik legrégebbi keresztény ünnepünk. Már a 4. század eleje óta tartják a keresztények, megemlékeznek Krisztus születéséről és a Jordán folyóban tett keresztségéről, a kánai menyegzőn tett első csodájáról és a háromkirályok látogatásáról is.

Régen rengeteg népszokás élt ezen a napon, ma leginkább csak a karácsonyfa leszedését tartják meg. Vízkeresztkor elsősorban a szenteltvizet áldotta meg a pap, de a népi hit a kréta és a tömjén megszentelését is ide kapcsolta. Az ajtók krétával való megírásával, a tömjén elégetésével és a vízzel hintéssel volt teljes a házak és a benne élők megszentelése.

Pusztavámon a házak szentelése a következőképp történt: szentmise után a pap minden katolikus házat felkeresett, és az ajtókra az évszámot és a napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűit (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) írta fel a megszentelt krétával. Az ajtókat, beleértve a pincéét is, a megszentelt vízzel hintették meg, elősegítve az azévi bőséget. Lefekvés előtt a ház lakói a porcelán szenteltvíztartóba mártott kezükkel vetettek keresztet. Gyúrón a katolikusok háromkirályok kezdőbetűit, a GMB-t, míg a protestánsok csillagot rajzoltak a kapujukra.

A szenteltvízből haza is vittek az emberek, hiszen gyógyító és tisztító hatást tulajdonítottak neki. Hintettek a bölcsőkre, Felsővárosban a menyasszonyi koszorúra és fátyolra, Gánton még a halottak koporsójára is. Korsóban tartották, és ami megmaradt következő évre, a kútba öntötték, hogy meg ne romoljon. Az egész megyében azt tartották, hogy a haragos emberrel szenteltvizet kell itatni, attól megnyugszik.

Móron január 5-én szentelték meg a vizet a templomban, az asszonyok tejeskannákban vittek haza belőle, s a szobaajtó melletti falra akasztott szenteltvíztartóba öntötték apránként, hogy egész éven át az ördög hatalmának álljon ellen.

Vértesbogláron sót és kenyeret is szenteltek. A kenyérből mindenki kapott egy harapást, a sót pedig az állatok elé tett abrakba is belekeverték, mert úgy tartották, hogy a só a romlatlanság jelképeként megóvja a rontástól és minden bajtól azokat, akik fogyasztják.

Az etyekiek a vízkeresztkor szentelt fokhagymát fejfájás elleni szerként használták.

A bakonycsernyeiek úgy tartották, ha vízkeresztkor megindul a kerékvágásban a víz, akkor hosszú tél lesz, illetve ezen a napon csak házimunkát illett végezni a falubelieknek.

Az ünnepi népszokások másik nagy hagyománya a csillagozás vagy háromkirályjárás. Az alakokat a betlehemezés mintájára gyerekek személyesítették meg. Jellegzetesen egy papírsüveget viseltek és egy csillagot vittek magukkal, mely mutatta az utat Betlehembe. A három király a három, akkoriban ismert földrészt (Európa, Ázsia és Afrika) jelképezhette, ezért is fekete Gáspár, a szerecsen király.

Bicskén a betlehemes játékok cselekményének középpontjában a pásztorok, a vízkereszti játékokban a napkeleti királyok Jézusnál tett látogatása áll. A napkeleti bölcsek Máté evangéliumából ismert történetét egy régi vallásos himnuszunk így foglalta össze:

Csillagjáró bölcsek

A Krisztust imádva

Hoznak tömjént,

myrrhát és aranyat:

ma a Gyermeknek

szívünket adjuk!

Óh, jöjjetek,

imádjuk az Urat!

Egy 1767-ből fennmaradt, Székesfehérváron bemutatott játék vegyesen szerepelteti a karácsonyi pásztorokat és a háromkirályokat. A játék címe így hangzik: Három Szent Királyok utazása, az az Némely rendes Magyar Versek, mellyekben le irattatik az három sz. királyoknak Csillag vezérlése által Betlehembe az újonnan született Királynak, JesusnaL köszöntésére és imádására való utazások...

Székesfehérvár-Felsővárosban három, 12-14 év körüli fiú öltözött fel napkeleti királynak. A szerecsen királyt alakító gyerek bekormozta az arcát. Lécből készített, kiugrasztható szerkezet végén egy áttetsző gömbbe gyertyát állítottak, ez jelképezte a betlehemi csillagot. Házról-házra járva köszöntötték a felsővárosi családokat. A játék végén néhány fillért kaptak.

A seregélyesiek papírcsákóján egy nagy csillag állt, kezükben egy botra szúrva vittek egy csillagot. Lányos házakhoz mentek, verset mondtak, sőt tréfából lábost is loptak.

A háromkirály-játék a II. világháborúig Polgárdiban is szokásban volt.

Etyeken részletes a háromkirály-játék leírása: Gáspár vagy Kaschper fehér, bő gatyába és ingbe öltözött, fején magas papírsüveg, arcán fekete álarc és kezében a persely. Menyhért vagy Melcher öltözéke ugyanilyen, de fehér az álarca, karján kard lóg. Baltazár Menyhérthez hasonlóan fehér álarcot visel, és az ő kezében van a kiugrasztható csillag.

Az Etyeken, Isztiméren és Vértesbogláron szavalt versben gyertyát kértek a királyok, ami mutatja az utat a kisdedig. A játék végén a gyerekek azonban csak ritkán kaptak gyertyát, annál inkább pénzt, vagy vacsorát.