Megtisztították a régi temetőt

- Eleinte csókakői társakkal kezdtük, de idén már Mórról, Pusztavámról, Székesfehérvárról és Fehérvárcsurgóról is eljöttek velünk - mondja Csöngedi Roland. - Az utóbbi években Csókakőről többször megtettük az utat Kápolnapusztáig. Jól ismerjük a szovjet hadsereg által lemészárolt települést védő magyar királyi huszárok és honvédek szomorú történetét. Fő állomásunk a kis temető szokott lenni, ahol röviden megemlékezünk a hősi halottakról és az ártatlan civil áldozatokról. Nagyon örültünk neki, amikor három éve szépen rendbe lettek rakva a sírok. Ám néhány napja egy kedves ismerősöm arra kirándult, és felhívta a figyelmemet az áldatlan állapotokra.

Azt mondja, szégyen fogta el, és megkérdezte magától: miként tud odáig süllyedni egy nemzet, hogy még hősei sírjáról sem gondoskodik?

- Persze az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában meg lehet nézni, milyen példás módon gondoskodnak az elesettek nyughelyéről - tesz összehasonlítást Csöngedi Roland. - Barátaimmal nem tétlenkedtünk. Vasárnap délután fűnyíró kaszákat és kapákat ragadva egy óra leforgása alatt megtisztítottuk a méteres gaztól a temetőt. A terület közigazgatásilag Gánthoz tartozik, így nem értem, miért nem figyelnek oda jobban az ottaniak. A helyszín egyébként közvetlenül az országos kéktúra útvonala mellett fekszik, így az arra járó szépszámú turistát is ez a gaztól ki nem látszó katonai temető fogadta. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk szembeszállni mindennel, amit nemzetrombolónak gondolunk. De minket nem a beszéd, inkább a tett jellemez.

Az 1790-es években 16 ház állt Kápolnapusztán, a lakosok száma 101, 1930-ban már csak 62 volt. A hegyek között, a világtól elzártan élő falu tragédiája 1945. március 15-én következett be, amikor egy szovjet felderítő zászlóalj katonái minden férfit agyonlőttek: a legfiatalabb 20, a legidősebb több mint 70 éves volt. A túlélő asszonyok a háború után Gántra költöztek, az elhagyott házakat lebontották. Egyedül néhány rom és a a temető őrzi a múltat.

- Eleinte csókakői társakkal kezdtük, de idén már Mórról, Pusztavámról, Székesfehérvárról és Fehérvárcsurgóról is eljöttek velünk - mondja Csöngedi Roland. - Az utóbbi években Csókakőről többször megtettük az utat Kápolnapusztáig. Jól ismerjük a szovjet hadsereg által lemészárolt települést védő magyar királyi huszárok és honvédek szomorú történetét. Fő állomásunk a kis temető szokott lenni, ahol röviden megemlékezünk a hősi halottakról és az ártatlan civil áldozatokról. Nagyon örültünk neki, amikor három éve szépen rendbe lettek rakva a sírok. Ám néhány napja egy kedves ismerősöm arra kirándult, és felhívta a figyelmemet az áldatlan állapotokra.

Azt mondja, szégyen fogta el, és megkérdezte magától: miként tud odáig süllyedni egy nemzet, hogy még hősei sírjáról sem gondoskodik?

- Persze az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában meg lehet nézni, milyen példás módon gondoskodnak az elesettek nyughelyéről - tesz összehasonlítást Csöngedi Roland. - Barátaimmal nem tétlenkedtünk. Vasárnap délután fűnyíró kaszákat és kapákat ragadva egy óra leforgása alatt megtisztítottuk a méteres gaztól a temetőt. A terület közigazgatásilag Gánthoz tartozik, így nem értem, miért nem figyelnek oda jobban az ottaniak. A helyszín egyébként közvetlenül az országos kéktúra útvonala mellett fekszik, így az arra járó szépszámú turistát is ez a gaztól ki nem látszó katonai temető fogadta. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk szembeszállni mindennel, amit nemzetrombolónak gondolunk. De minket nem a beszéd, inkább a tett jellemez.

Az 1790-es években 16 ház állt Kápolnapusztán, a lakosok száma 101, 1930-ban már csak 62 volt. A hegyek között, a világtól elzártan élő falu tragédiája 1945. március 15-én következett be, amikor egy szovjet felderítő zászlóalj katonái minden férfit agyonlőttek: a legfiatalabb 20, a legidősebb több mint 70 éves volt. A túlélő asszonyok a háború után Gántra költöztek, az elhagyott házakat lebontották. Egyedül néhány rom és a a temető őrzi a múltat.

Azt mondja, szégyen fogta el, és megkérdezte magától: miként tud odáig süllyedni egy nemzet, hogy még hősei sírjáról sem gondoskodik?

- Persze az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában meg lehet nézni, milyen példás módon gondoskodnak az elesettek nyughelyéről - tesz összehasonlítást Csöngedi Roland. - Barátaimmal nem tétlenkedtünk. Vasárnap délután fűnyíró kaszákat és kapákat ragadva egy óra leforgása alatt megtisztítottuk a méteres gaztól a temetőt. A terület közigazgatásilag Gánthoz tartozik, így nem értem, miért nem figyelnek oda jobban az ottaniak. A helyszín egyébként közvetlenül az országos kéktúra útvonala mellett fekszik, így az arra járó szépszámú turistát is ez a gaztól ki nem látszó katonai temető fogadta. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk szembeszállni mindennel, amit nemzetrombolónak gondolunk. De minket nem a beszéd, inkább a tett jellemez.

Az 1790-es években 16 ház állt Kápolnapusztán, a lakosok száma 101, 1930-ban már csak 62 volt. A hegyek között, a világtól elzártan élő falu tragédiája 1945. március 15-én következett be, amikor egy szovjet felderítő zászlóalj katonái minden férfit agyonlőttek: a legfiatalabb 20, a legidősebb több mint 70 éves volt. A túlélő asszonyok a háború után Gántra költöztek, az elhagyott házakat lebontották. Egyedül néhány rom és a a temető őrzi a múltat.

Azt mondja, szégyen fogta el, és megkérdezte magától: miként tud odáig süllyedni egy nemzet, hogy még hősei sírjáról sem gondoskodik?

- Persze az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában meg lehet nézni, milyen példás módon gondoskodnak az elesettek nyughelyéről - tesz összehasonlítást Csöngedi Roland. - Barátaimmal nem tétlenkedtünk. Vasárnap délután fűnyíró kaszákat és kapákat ragadva egy óra leforgása alatt megtisztítottuk a méteres gaztól a temetőt. A terület közigazgatásilag Gánthoz tartozik, így nem értem, miért nem figyelnek oda jobban az ottaniak. A helyszín egyébként közvetlenül az országos kéktúra útvonala mellett fekszik, így az arra járó szépszámú turistát is ez a gaztól ki nem látszó katonai temető fogadta. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk szembeszállni mindennel, amit nemzetrombolónak gondolunk. De minket nem a beszéd, inkább a tett jellemez.

Az 1790-es években 16 ház állt Kápolnapusztán, a lakosok száma 101, 1930-ban már csak 62 volt. A hegyek között, a világtól elzártan élő falu tragédiája 1945. március 15-én következett be, amikor egy szovjet felderítő zászlóalj katonái minden férfit agyonlőttek: a legfiatalabb 20, a legidősebb több mint 70 éves volt. A túlélő asszonyok a háború után Gántra költöztek, az elhagyott házakat lebontották. Egyedül néhány rom és a a temető őrzi a múltat.

- Persze az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában meg lehet nézni, milyen példás módon gondoskodnak az elesettek nyughelyéről - tesz összehasonlítást Csöngedi Roland. - Barátaimmal nem tétlenkedtünk. Vasárnap délután fűnyíró kaszákat és kapákat ragadva egy óra leforgása alatt megtisztítottuk a méteres gaztól a temetőt. A terület közigazgatásilag Gánthoz tartozik, így nem értem, miért nem figyelnek oda jobban az ottaniak. A helyszín egyébként közvetlenül az országos kéktúra útvonala mellett fekszik, így az arra járó szépszámú turistát is ez a gaztól ki nem látszó katonai temető fogadta. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk szembeszállni mindennel, amit nemzetrombolónak gondolunk. De minket nem a beszéd, inkább a tett jellemez.

Az 1790-es években 16 ház állt Kápolnapusztán, a lakosok száma 101, 1930-ban már csak 62 volt. A hegyek között, a világtól elzártan élő falu tragédiája 1945. március 15-én következett be, amikor egy szovjet felderítő zászlóalj katonái minden férfit agyonlőttek: a legfiatalabb 20, a legidősebb több mint 70 éves volt. A túlélő asszonyok a háború után Gántra költöztek, az elhagyott házakat lebontották. Egyedül néhány rom és a a temető őrzi a múltat.

- Persze az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában meg lehet nézni, milyen példás módon gondoskodnak az elesettek nyughelyéről - tesz összehasonlítást Csöngedi Roland. - Barátaimmal nem tétlenkedtünk. Vasárnap délután fűnyíró kaszákat és kapákat ragadva egy óra leforgása alatt megtisztítottuk a méteres gaztól a temetőt. A terület közigazgatásilag Gánthoz tartozik, így nem értem, miért nem figyelnek oda jobban az ottaniak. A helyszín egyébként közvetlenül az országos kéktúra útvonala mellett fekszik, így az arra járó szépszámú turistát is ez a gaztól ki nem látszó katonai temető fogadta. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk szembeszállni mindennel, amit nemzetrombolónak gondolunk. De minket nem a beszéd, inkább a tett jellemez.

Az 1790-es években 16 ház állt Kápolnapusztán, a lakosok száma 101, 1930-ban már csak 62 volt. A hegyek között, a világtól elzártan élő falu tragédiája 1945. március 15-én következett be, amikor egy szovjet felderítő zászlóalj katonái minden férfit agyonlőttek: a legfiatalabb 20, a legidősebb több mint 70 éves volt. A túlélő asszonyok a háború után Gántra költöztek, az elhagyott házakat lebontották. Egyedül néhány rom és a a temető őrzi a múltat.

Az 1790-es években 16 ház állt Kápolnapusztán, a lakosok száma 101, 1930-ban már csak 62 volt. A hegyek között, a világtól elzártan élő falu tragédiája 1945. március 15-én következett be, amikor egy szovjet felderítő zászlóalj katonái minden férfit agyonlőttek: a legfiatalabb 20, a legidősebb több mint 70 éves volt. A túlélő asszonyok a háború után Gántra költöztek, az elhagyott házakat lebontották. Egyedül néhány rom és a a temető őrzi a múltat.

Az 1790-es években 16 ház állt Kápolnapusztán, a lakosok száma 101, 1930-ban már csak 62 volt. A hegyek között, a világtól elzártan élő falu tragédiája 1945. március 15-én következett be, amikor egy szovjet felderítő zászlóalj katonái minden férfit agyonlőttek: a legfiatalabb 20, a legidősebb több mint 70 éves volt. A túlélő asszonyok a háború után Gántra költöztek, az elhagyott házakat lebontották. Egyedül néhány rom és a a temető őrzi a múltat.