Pornép

Vitán felüli, hogy a magyar-ukrán viszony az utóbbi években alaposan megromlott. Elszenvedői a Kárpát alján élő magyarok, akik nap mint nap szembe találják magukat a többségi nemzet arroganciájával, de főleg a vezetés dacos, már-már erőszakos elképzeléseivel.

Köztudott, hogy 2014-óta a kárpátaljai magyarok elleni cselekedet ugrásszerűen megnőtt, saját szülőföldjükön nem élhetnek nyugodtan. Álljon itt néhány konkrét eset: 2016. március 16-án több ukrán nacionalista bevonult Ungvárra és „Kést a magyarok torkára” molinóval vonultak végig a városon. 2017. március 10-én az Ukrán Parlament elfogadott egy olyan törvényt, amely kimondta, hogy a Kárpátaljai magyarok nem tanulhatnak az anyanyelvükön 5. osztálytól. (Az a bizonyos nyelvtörvény mondja ki). 2017. május 2-án az ukrán parlamentben dolgozó aktivista a kutyákhoz hasonlította a magyarokat, majd haszontalan pornépnek nevezte őket. 2018. október 27-én két ukrán férfi felrobbantotta a KMKSZ ungvári irodáját. 2020. március 3-10 között az ukrán kormány hivatalos internetes oldalán aláírást gyűjtöttek a Kárpátaljai magyarok deportálására. A sort még folytathatnánk, de azért halkan megkérdezném: ekkor hol volt az Európai Unió?

Időzzünk el egy kicsit a munkácsi millenniumi emlékoszlopnál. Az emlékoszlop visszahelyezésének gondolata és a megvalósításhoz szükséges anyagi fedezet a munkácsi származású, Amerikában élő Pákh családtól származott. Az új emlékmű az eredeti pontos helyén épült fel újra, de nem annak hű másolata, hanem önálló alkotás. A turulmadarat Mihajlo Beleny ungvári ruszin szobrász mintázta meg. Az emlékművet 2008. április 18-án ünnepélyes keretek között avatták fel. De van itt más is!

Lengyel Zoltán, Munkács megbízott polgármestere a történelmi igazságtétel pillanatának nevezte a turulszobor

avatóünnepségét. Az emlékművet Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök és Majnek Antal munkácsi római katolikus megyéspüspök szentelte fel. Semjén Zsolt, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt elnöke hangsúlyozta: a turulmadár a magyar nemzeti élni akarásnak a szimbóluma. A Munkácsy-gyűjteményéről híres Pákh Imre, munkácsi származású New Yorkban élő üzletember, az emlékmű finanszírozója kiemelte, hogy 101. éves édesapja, Pákh Sándor álmát váltotta valóra. Aztán megdöbbentő és megmagyarázhatatlan támadás érte a munkácsi városvezetés részéről a kárpátaljai magyar közösséget. A helyi önkormányzat végrehajtó bizottságának döntésére hivatkozva Andrij Baloga polgármester elrendelte a munkácsi vár magaslatán álló turulos emlékmű elbontását, amit barbár módon, az alkotást szétfűrészelve azonnal meg is tettek. A kárpátaljai magyarság szervezetei nyilatkozatban ítélték el a példátlan cselekményt.

Ne menjünk el szó nélkül az úgynevezett búzaügyről.

Három EU-s ország érthetetlenül áll Ukrajna legújabb döntése mögött. Mint ismeretes, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország, az ukrán búza és egyéb élelmiszer előtt, becsukta a kaput. Fontos lépés volt, hiszen a magyar, a szlovák és a lengyel gazdák érdekei így kívánták. Az ukrán vezetés a három országot feljelentette a világkereskedelmi központnál. Állítólag az ukránok a szlovákokkal (külön) megegyeztek. Mi nyugodtan várjuk a pert, hiszen nincs félnivalónk. Egy üzlet egy eladó és egy vevő között jön létre. Ha az egyik fél eláll az üzlettől, meghiúsul a buli. Ilyen egyszerű, de ukrán barátaink ezt nem így fogják fel. Nem baj! Boguslaw Chrabota, a Rzeczpospolita lengyel újság főszerkesztője arra mutatott rá cikkében, hogy bár Lengyelországnak nincs szüksége kereskedelmi háborúra Ukrajnával, Kijevnek azt is meg kell értenie, a világpolitika bonyolult érdekjáték. „Az ukránoknak meg kell érteniük, hogy még nincsenek az Európai Unióban. Az európai piac megnyitása termékeik előtt kiváltság, nem pedig Brüsszel egyes szerződésekben rögzített kötelessége” – tette hozzá a

főszerkesztő. Chrabota egyúttal annak is hangot adott, hogy bár Varsó a legőszintébben támogatja az ukrán háborús erőfeszítéseket, Ukrajna olyan ország, amely megpróbálja a háborút az erkölcsi zsarolás mechanizmusává alakítani.

No itt az igazság!