A böjt már elkezdődött a világban is

Valójában viszont idén sajnos elmondhatjuk: napok óta benne vagyunk. Ki gondolta volna, hogy a modern, 21. századi Európában egy napon emberek ezrei ébrednek majd légvédelmi szirénák vérfagyasztó hangjára, miközben milliók olvassák döbbenten a híreket: Oroszország megtámadta Ukrajnát. Alig néhány száz kilométerre biztonságosnak vélt otthonunktól ugyanilyen biztonságosnak hitt otthonok és életek dőlnek romba, gyermekek születnek metróaluljárókban, mesék helyett a bombák robbanását hallgatják, ezrek hagynak hátra mindent, amit felépítettek, egy jobb élet, az élet reményében. Mindezt hatalmak harca miatt. Magyarországon vannak, akik szerint csak annyi hatással lesz ránk a szomszédunkban dúló háború, hogy tovább nő az infláció, és drágulnak a boltok polcain felsorakoztatott termékek. Több ezer magyarnak viszont napok óta görcsben áll a gyomra, hiszen gyermekeik, szerelmük, testvéreik egykor esküt tettek. Olyan esküt, amellyel vállalták, akár az életük árán is megvédik hazájukat. Benne azokat is, akiknek a legnagyobb problémájuk most is az, hogy drágább lesz-e a csirkemell. Ezer meg egy hírt kapunk percenként a fronton dúló harcokról, valójában mégsem tudunk semmit. Várunk és remélünk. Várunk, hogy valamelyik pillanatban hoz-e valaki egy döntést, ami megváltoztatja az életünket. És remélünk, hogy nem jön el ez a pillanat.