Jó reggelt, Fejér megye!

A szabatos beszéd, a helyes nyelvhasználat és a jó helyesírás gyerekkorom óta szorosan hozzátartozik a lényemhez. Mint ahogy az elv is: ha valamit lehet magyarul mondani, mondjuk úgy! De tudunk-e még magyarul beszélni? Az iszonyú sebességgel fejlődő technika korában a főként angolul megjelenő tudományos írásokból átvett, no és a fiatalok szintén angolból kölcsönzött menő szavainak és szófordulatainak többsége lefordítatlan, magyarítatlan marad. Naponta csetelünk meg lájkolunk, patchwork családokban élünk, gyerekeink hájpolják a celebeket, hétvégenként pedig chillelünk. Borzasztó! Az olyanoktól pedig, akik „Osztrákba” járnak dolgozni, meg „Horvátba” nyaralni, egyenesen sikítok. Mondják: „Hallod? Olyan filmet láttam tegnap, hogy…!” Igen, hallom! Nem vagyok süket. Sajnos!