Kisváros a Kerka partján

A nyolc és fél ezer fős zalai kisváros nem tartozik a történelmi települések közé, hiszen szerepe a trianoni békediktátumot követően, a térség addigi központjának számító Lendva elcsatolásával értékelődött fel igazán. 

A város múltja ennek ellenére a 13. századig nyúlik vissza, s első írásos említése 1237-ből való. A település az elmúlt évszázadok során több néven is szerepelt, ezek közül a legismertebb a Nempthy, amely németek jelenlétére utal. 

Lenti a Hahold nemzetséghez tartozó Buzád tulajdona volt, majd IV. Béla király birtokai közé került, s 1275-ben már mint királyi vadászok faluját említik. 

Az 1200-as években emelt, mocsárral körülvett várat és a települést Nagy Lajos király 1343-ban Lendvai Miklósnak adományozta, ő és örökösei, s később az ország legnagyobb méltóságai közé emelkedett Bánffyak évszázadokon át voltak urai a térségnek. 

Lenti a török időkben azzal vívott ki magának hírnevet, hogy bár a környező településeken mindenhol a török volt az úr, az itteni várfokra sosem került ki a félholdas zászló. Szerepe Kanizsa várának elfoglalása után valamelyest erősödött, de így sem tekinthető túlzottan jelentősnek. 

A mai város történelmi épületekben ezért is szegény, csupán a felújított, de jelenleg használaton kívüli középkori vár, valamint az 1698-ra felépült, Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom érdemel kiemelést. 

Utóbbi freskói is érdekesek, azokon ugyanis idősebb és ifjabb Dorffmaister István egyaránt dolgozott. A falfestmények ikonográfiai szempontból ugyancsak különlegesek, hiszen az oltárképen a templom védőszentje, Szent Mihály vív harcot a Sátánnal, míg a mennyezet két kupolájában ugyancsak a Bibliából vett két jelenet ábrázolása figyelhető meg. 

A templom előtt áll Szent István király kőből készült szobra, de a városban számos más helyen is találunk hasonló alkotásokat. Ezek egy része a nyolcvanas-kilencvenes években készült, amikor nemzetközi hírű faszobrász művésztelep működött itt. 

A Kerka partján fekvő település a 1920. század fordulóján indult fejlődésnek. Az iparosodás korából maradt fenn az ország leghosszabb erdei kisvasútja, amely Kistolmácsig 32 kilométer hosszan szállítja az utasokat. 

Az egykor kifejezetten ipari céllal létrehozott keskeny nyomsávú vasútvonal ma az egyik legvonzóbb idegenforgalmi attrakció a térségben. A kisvasút végállomásán került kialakításra a Göcsej kincsei: az erdő és a fa elnevezésű erdészeti, vasúttörténeti múzeum. 

A vasúti váróterem és a hozzá kapcsolódóan két egybenyíló helyiségben elhelyezett tárlat anyaga által bepillantást nyerhetünk a göcseji erdők színpompás világába, illetve megismerhetjük az erdészek önfeláldozó munkásságát, amelynek célja, hogy mindezen csodás természeti értékeket megőrizzék az utókor számára. 

Emellett egy, szinte az egész termet elfoglaló korhű gőzgép, valamint egy 1923-ban gyártott, mára már kuriózumnak számító gőzkazán homlokzata ad lehetőséget az egykor Lámfalussy Sándor professzor által vezetett fűrészüzem múltjának megismeréséhez.

A város környezete ugyancsak vonzó, elsősorban az aktív turizmus szerelmesei számára kínál érdekességeket. A zalai dombságot borító erdők nyugodt csendje, az idilli környezetben megbúvó kis falvak szinte sétára csábítják az ide érkezőt. 

Lenti környékén számos kiépített kerékpár- és kerékpározható út található, de a környező folyók és patakok, köztük a horvátmagyar határfolyó, a Mura, a vízi túrákhoz is kiváló adottságúak. 

A város legvonzóbb idegenforgalmi létesítménye mégis a 30 évvel ezelőtt átadott gyógyfürdő, amelynek termálvize a mozgásszervi betegségekre van jótékony hatással. 

A gyógyfürdő télen-nyáron egyaránt várja vendégeit, hiszen három belső és hat szabadtéri medencéje van. A fürdő területén van továbbá a jótékony földsugárzású Szent György Energiapark, amely az energiahiányos szervezet mentális feltöltődését segíti.