A belváros eklektikus bája, atmoszférája mindenkit magával ragad

Forradalmár költőnket nyilván Kossuth Lajos 1848. szeptemberében, a kecskeméti régi vásártéren elhangzott harcba hívó, honvédtoborzó beszéde ragadtatta el, a város azonban addig történelme során is jogot szerzett a „hírös” jelzőre. Mindenekelőtt a nevével, egyes nyelvészek szerint nem lehet pontosan bizonyítani, honnét ered, mások pedig esküsznek rá, hogy a kecske és a mét (jelentése járás, menet) szó összetétele.

Hálás fotótéma és a turisták által kedvelt látványosság a Cifrapalota

Az biztos, hogy az első történelmi iratokban Aegopolis-ként, azaz Kecskevárosként szerepel és a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője is megegyezett a bak csillagkép jegyével. Sőt, Szent Miklós püspök a 13. században, a város legrégibb templomának, (Barátok temploma) védőszentje, kecskét ajándékozott tenyésztésre a megtérített új híveknek. A tanyákon a kecskék ma is kedvelt állatok. Bizonyára kevesen tudják, hogy Kecskemét szinte a mai Magyarország kellős közepén, Pusztavacs közelében fekszik, alig egyórás autóútra a fővárostól. Ez sok előnnyel járt az utóbbi években, a várost az M5-ös autópálya bekapcsolta a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, a mai generációknak Kecskemétről a Mercedes autógyár és kevésbé a Cifrapalota jut eszébe. A városlátogató turisták számára azonban az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskunnak a székhelyeként, a hetedik legnagyobb városként vonzó az is, hogy a kecskeméti ízes sárgabarackból készült pálinka és egyebek közt a „Kodály-módszer” hazája.

Kecskemét ősi magját a kereskedelmi útvonalak találkozásánál létrejött település jelentette, amelyet Nagy Lajos király egy 1368- ban kelt oklevele már mezővárosként említett. Így tavaly a várossá válás immár 650. évfordulóját ünnepelhették a kecskemétiek. A belváros eklektikus bája, különleges atmoszférája mindenkit elvarázsol, a színes kerámia díszekkel ékes szecessziós és egyéb, klasszikus és neogótikus – gondosan felújított – épületek együttesében önfeledten gyönyörködhetünk. A Cifrapalota az egyik kihagyhatatlan turistalátványosság és hálás fotótéma. A homlokzat külön figyelmet érdemel, a falburkoló kerámia a magyar népművészet motívumkincsét idézi. A Városháza Díszterme ugyancsak egyedülálló műkincsekkel van teli. Nagy élmény, ne hagyjuk ki a híres harangjátékot, amely 1982 óta minden órában megszólal, és a téren felhangzik többek között Kodály Zoltán Háry-szvitje, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdal. Három alkalommal hosszabb harangjáték örvendezteti meg a turistákat. A harangjáték a város szülöttének, Kodály Zoltánnak a tiszteletére szól, születésének 100. évfordulójára rendelte meg az akkori városvezetés.