II. Erzsébet királynőre emlékezve

A királynő családjával a találkozásaim először csak közvetettek voltak. A nyolcvanas években családommal ellátogattunk a királynő egyik kedvenc kastély-vár-palotájába, Windsorba. Megcsodálni Európa legnagyobb lakott várát, a királynő Londonhoz közeli „hétvégi házát”. Fényűzően berendezett szobák, a középkort idéző épületeket körülvevő, ízlésesen kialakított, tökéletesen ápolt kertek. És lányok számára a kötelező látogatási célpont: Mary királynő babaháza.

1992 novemberében a windsori kastélyában tűz ütött ki, óriási pusztítást okozva. A brit adófizetők azonban nem akarták kifizetni a több millió fontba kerülő újjáépítést. Végül hosszú huzavona után a következő években teljesen helyreállították. A munkálatok 36,5 millió fontba kerültek. Ez ahhoz vezetett, hogy a Bu­ckingham-palotát, a királynő másik hivatalos rezidenciáját belépődíj ellenében megnyitották a nyilvánosság előtt, hogy segítsenek fizetni a helyreállítási munkákért, és a királynő elkezdett adót fizetni. Az akkor 10 éves lányom, akit látogatásunk idején lenyűgözött a kastély és a babaház, megrendülve olvasott a pusztulásról és hogy nehézségeket okoz a felújítás. Írt a királynőnek. Felajánlotta, hogy ha nem is a teljes summát, de a zsebpénzéből megspórolt összeget elküldi hozzájárulásként. Nem vártuk, de néhány nappal később a Bu­ckingham-palota elegáns levélpapírján a királynő nevében egyik udvarhölgye köszönő levelet írt lányomnak, és meghívta, hogy akár a windsori, akár a Bu­ckingham-palotát belépődíj fizetése nélkül meglátogathatja.

A királynő 73 éves fiát III. Károly néven avatták királlyá. Sir Michael Le Fanue admirális fia, Mark volt az egyik legjobb barátom a londoni egyetemi éveim alatt. Ő abba az elemi iskolába járt, ahová a walesi herceg. Az egyik osztálytársuknál születésnapi ünnepséget rendeztek, amelyen a trónörökös is megjelent. Az egyik meghívott fiú odafordult a barátomhoz, és Károly felé bökve odasúgta: „Azt nem szeretem ebben a fiúban, hogy társadalmi kapaszkodó típus.” Tény, születése óta egyetlen feladatra nevelték, a legmagasabb csúcsra jutni, királynak lenni!

Károly walesi herceggel két alkalommal találkoztam itt Magyarországon. Először egy brit intézményt nyitott meg, másodszor a brit követ rezidenciáján. Rövid, szellemes beszédet mondott, koccintott, és rohant a következő eseményre.

II. Erzsébet királynő édesanyja, Erzsébet anyakirálynő még a most elhunyt lányánál is tovább élt. 101 éves korában halt meg. 1955 és 1980 között ő volt a Londoni Egyetem kancellárja. Nagyobb eseményeken megjelent az egyetemen. Ilyen volt, amikor az egyetem nemzetközi vízilabda-bajnokságot rendezett. A részt vevő négy ország csapatának kapitányát bemutatták az anyakirálynőnek. Én Nagy-Britanniát képviseltem, és az ezt követő meccsen nem tudtam, hogy szégyelljem-e magam, vagy büszke legyek származásomra. A magyar csapat barátságosan, de könnyedén vert meg bennünket. A királyi család tagjaival történő találkozáskor a protokoll kimondja, soha nem szabad azt mondani: már találkoztunk. Néhány évvel később egy még nagyobb nemzetközi vízilabda-összecsapásnál ismét az anyakirálynő elé kellett állnom. Nem kellett bemutatni, ő mondta: „Magával már találkoztunk, maga a kapitányunk.”

Az anyakirálynő után az egyetem 10. kancellárja 1981-ben Anna királyi hercegnő lett. Vele akkor találkoztam, amikor a diplomaátadó ünnepségen tőle vehettem át az oklevelet. A hercegnő a királyi család egyik legelfoglaltabb tagja. Rengeteg jótékonysági intézmény védnöke, megnyitókon, kitüntetések átadásakor gyakori illusztris vendég.

V. György király révén Mihály herceg a királynő unokatestvére. Vele háromszor találkoztam. Nagyon érdeklik a gőzmozdonyok. Tiszteletére a MÁV egy gőzössel és 2 kocsival a Keletiből indulva néhány órás utazást szervezett. Ezen egy fülkébe kerültünk, és addig beszélgethettünk, amíg el nem hívták – mozdonyt vezetni!

Másodszorra akkor találkoztunk, amikor három ország királyi családjának tagjai gyűltek össze Pesten. A kenti herceghez Leka albán koronaherceg és Fahad al-Thani katari herceg csatlakozott. Az Országgyűlés meghívására érkeztek európai politikusokkal találkozni. Mihály herceg nagyszülei közül háromnak – V. György királynak, Miklós görög és dán hercegnek, valamint Elena Vlagyimirovna nagyhercegnőnek – II. Miklós cár az első unokatestvére volt. Feleségének, Mária Krisztina Anna hercegnének német, osztrák és magyar felmenői vannak. Feleségének édesanyja Szapáry Mária Anna grófnő. Mivel felesége, Von Reibnitz bárónő nemcsak elvált, hanem katolikus is, az anglikán egyház szabályai szerint, amelyek a brit trónöröklést szabályozzák, Mihály herceg elvesztette jogát a trón öröklésére a katolikus vallású házastárs választásával.

Mihály herceg születése révén jogosult a brit királyi hercegi cím használatára. A herceg unokatestvére, II. Erzsébet nevében időnként hivatalos feladatokat is ellát. Ezért nem kap térítést. Egyedüli juttatásként – 1978-as házasságkötése után – a Kensington-palotában kapott egy lakosztályt. Emellett tanácsadó cégét irányítja, illetve néhány dokumentumfilmben szerepelt, melyek az európai uralkodóházakat mutatják be. A herceg erről szívesen beszél. Arról is, hogy ötévesen a menyasszony kísérője volt Erzsébet brit királyi hercegnő és Fülöp edinburghi herceg esküvőjén.

És végül a királynő. II. Erzsébet egyszer járt Magyarországon. Férjével négynapos látogatásukkor iszonyatosan sűrű programra voltak hivatalosak. Ezek közül, amikor a Széchényi Könyvtárba látogatott el, ahol számára készített kiállítással kedveskedtek neki, én is részt vehettem. Bemutatták neki magyar ükanyját, a 19. században élt Rhédey Klaudia grófnőt.

II. Erzsébet a több száz éves királyi hagyomány és a 20. század forradalmának, az újdonságok királynője volt. Ő volt az első uralkodó, aki e-mailt küldött, facebookozott és twitterezett. Szeretett vezetni, bár jogosítványa nem volt. Ő volt az egyetlen az Egyesült Királyságban, aki engedély nélkül vezethetett. Nem tanúskodhatott a bíróságon, és nem is szavazhatott. Nagy Arsenal-szurkoló volt. Korábban soha egyetlen uralkodó sem utazott annyit, mint ő. Rajongott az állatokért. Volt egy elefántja és egy jaguárja – ezeket az állatkertben tartotta. Kedvencei azonban a kutyák és a lovak voltak.

Nagy-Britanniában karácsonykor, húsvétkor forgalmas helyeken fiatalok énekeltek, gitároztak. Jótékonyságból hajléktalanok, betegek támogatására nagy kosarakba pénzt gyűjtöttek. Ha a királynő valahol sétált, nagykabátjában, sáljával nem ismerték fel. Hozzáléptek adományt kérni. A királynőnél soha nem volt pénz, minek lett volna, nem járt vásárolni, azt udvarhölgyei tették, pénzt nem is látott. Egyik testőre a helyzetet felismerve kezébe nyomott öt fontot. Mielőtt átadta volna, az uralkodó meglátta a bankjegyen saját arcképét. De hiszen ez én vagyok, mondta meglepődve. Remek humorérzéke volt. Néhány éve Balmoralban, a palotája közelében séta közben amerikai turistákkal találkozott. Amikor megkérdezték, hogy itt lakik-e, mondta, hogy van egy háza a közelben. Megkérdezték: találkozott már a királynővel? A testőrére mutatott, és így mondta: „Én nem, de ő igen!”