Ölelő némaság a Vértes rejtekében

2022.06.19. 09:00

Festői környezetben várja látogatóit a kamalduli remeteség emlékeit őrző látogatóközpont

Egykoron a hallgatási fogadalmat tett kamalduli remeték éltek az észak-vértesi erdőség területén létrejött kolostorokban. A szerzetesi lét mindennapjaiba is bepillantást enged az immár megújult külső és belső terekben bővelkedő, látogatóközpontként funkcionáló egykori Esterházy-kastély és a Majki Kamalduli Remeteség.

Héjj Vivien

A főépületben az emlékszobák mellett a kamalduli rend mai életét megörökítő fotótárlat is helyet kapott

Forrás: Héjj Vivien / Fejér Megyei Hírlap

Majkpuszta közigazgatásilag Oroszlányhoz tartozik, annak külterületeként tarják számon. A Komárom-Esztergom megye déli részén fekvő terület a fővárostól mindössze 75, Székesfehérvártól alig több mint 40 kilométerre található. Eme festői környezetben, a természet ölelését nyújtó lombos fák rejtekében telepedtek meg a 18. században a kamalduli rend hallgatási fogadalmat tett remetéi. Az Európában egyedülálló módon fennmaradt épületegyüttes az erdő közepén, a Majki-tó közelségében fekszik. 

A remeteséget gróf Esterházy József építtette, az egykoron a terület közepén álló templom alapjait 1753-ban tették le. A templomtorony körül tizenhét cellaház és az egykori kolostor – a későbbi Esterházykastély épülete – őrzi a valaha itt élt remeték emlékét. A fallal körülzárt terület apró házai családok adományaiból épültek, donációjukat a házak főhomlokzatán látható családi címerek jelzik. A kolostorokban korhűen berendezett helyiségek bejárásával a látogatók megismerhetik a remeték életét, s a nyugalmat, tisztaságot árasztó falak között sétálva a szerzetesek békéje csupán egy karnyújtásnyi közelségbe kerül. 

Évente csak kétszer 

A bencés szellemben élő, szigorú remeterend Szent Romuald követőinek remeteközösségéből alakult a középkori Itáliában, fehér ruhájuk miatt fehér bencéseknek is hívták őket. A 16. században kialakult a rend új ága, a montecoronai kongregáció, gróf Esterházy József a 18. században a montecoronai kamalduliaknak adományozta a gesztesi uradalmán fekvő Majkpusztát szántóföldjeivel, erdőivel, legelőivel, halastavaival és malmaival együtt. 1736 és 1770 között több szakaszban épült ki a remeteség. 

A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük – az elöljáró engedélyével – évente két alkalommal, karácsonykor és húsvétkor, három-három napig lehetett. A rend önfenntartó volt, javarészt földművelésből és jótékonysági adományokból éltek. A gazdálkodást a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek végezték, akik halászattal, földműveléssel foglalkoztak. 

A cellaházak egy része, a remeték egykori otthona ma kiállítótérként funkcionál
Forrás: Héjj Vivien / Fejér Megyei Hírlap

Kolostorból posztógyár 

A néma barátoknak csak rövid idő jutott Majkpusztán, ugyanis II. József uralkodása idején feloszlatta a szerzetesrendeket – köztük a kamaldulit is. A feloszlatáskor a kamalduli közösség tizenegy felszentelt atyából és négy fel nem szentelt szerzetesből állt. A szerzetesek egy része Magyarországon maradt, mások Olaszországban éltek tovább. 1784-re már teljesen kiürült a remeteség, a birtokon malombérlők és munkásaik, valamint a szomszédos halastavak gondozói maradtak. A 19. század első felében posztógyár bérelte az épületeket, a cellaházak akkoriban munkások otthonául szolgáltak, sőt, az egyikben iskolát is berendeztek. 

A későbbiekben az Esterházy család vadászkastélyaként működő épületet a II. világháborúban súlyos csapások érték: a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, később munkásszálló költözött a falai közé. 

Megújult környezetben 

A látogatóközpont hatalmas kapuját átlépve az ide érkező maga mögött hagyhatja a rohanó világot, s néhány órára a remeték időtlen, megszentelt világának részesévé válhat. Majk már az 1980-as évek óta turisztikai látványosságnak számít. A Majki Kamalduli Remeteség 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, 2012-től – jogutódként – a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésében áll. A Majki Kamalduli Remeteség turisztikai célú fejlesztése projekt idén tavasszal fejeződött be, a látogatóközpont ekkor nyitotta meg kapuit a turisták előtt. 

Az európai uniós forrásból és hazai támogatásból összesen 3,2 milliárd forintból megvalósult fejlesztések első ütemében a főépület, a másodikban a teljes műemlékegyüttes újulhatott meg. Hét múzeumjellegű cellaház, a grotta kápolna, a jégverem, a templomtorony és a mértani kert kapott új megjelenést. A festői környezet az év minden szakában csodás kikapcsolódást és tartalmas időutazást biztosít az egész család számára. 

A cellaházakkal körülvett templomtoronyba csigalépcsőn át vezet az út
Forrás: Héjj Vivien / Fejér Megyei Hírlap

Lenyűgöző látványvilág 

A csend misztériuma, az egyszerűség ereje, a szakralitás mind megérinti az idelátogatókat. Az arányosan egyformára tervezett, egymás mellett sorakozó cellaházak, a középen árválkodó templomtorony és a foresteria – főépület – mindmind azt sugallja, hogy e fehér fallal körülzárt világ lakói megtalálták a teljességet. A fogadóépülettől továbbhaladva a patakparton egy 17. századi vízimalom épülete áll, még tovább, a domb tetején egy barokk kori kápolna bújik meg – a templom elkészülte előtt ide jártak imádkozni a barátok. 

A főépület kapujához érve latin nyelvű szöveg fogadja a látogatókat – ugyanezen mondatot magyarra fordítva ismételi újra és újra egy férfihang: „Távol legyen ezen hely magányától a csendzavaró, mert Istennek szentelt serege gyűlöli a zajt.” A remeteség látogatói a főépületben megtekinthetik az egykori konyha rekonstruált változatát, valamint számos kiállítás is várja az érdeklődőket. A pinceszinten a majki Nepomuki Szent János tiszteletére nyílt tárlat kapott helyet, míg az emeleten A hallgatás ereje című kiállítás a kamalduli rend általános és magyarországi történetét mutatja be, kiegészítve az Esterházy család vadászkastélyának korszakával. 

Szintén az emeleten, négy szobában találhatóak II. Rákóczi Ferenc franciaországi tartózkodásának és a kamalduliakkal való kapcsolatának emlékei. A főépületben található refektórium falait Vogl Gergely budai festő faliképei és stukkói mellett a Szent Romuald életét ábrázoló jelenetek díszítik, valamint a helyiség másik ékessége a gazdagon díszített, faragott ebédlőasztal. A földszinten látható tárlat a Majkon született gróf Esterházy Móric életét mutatja be. 

A látogatók megtekinthetik a remeteség működése alatt elhunyt szerzetesek és laikus testvérek emlékét őrző kriptát, valamint a templomtorony lépcsőin felfelé haladva bepillantást nyerhetnek a szerzetesi lelkiség mélyebb titkaiba. A torony legmagasabb belső pontját elérve a harangházban találja magát a lépcsőktől meg nem rettenő, s az erőfeszítésért azonnal kárpótol a Vértes gyönyörű, mármár mesébe illő látványa. Az előszobából, lakószobából, kápolnából, műhelyből és fáskamrából álló cellaházak mindegyikéhez kis kert tartozott. 

A cellaház a remete személyes élettere volt, itt aludt, étkezett, olvasott, szabadidejét is itt töltötte írással, faragással, kertje gondozásával. Jelenleg két cellaház látogatható: az egyik egy kamalduli remete életmódját, a másik pedig az elöljáró lakóhelyét mutatja be. A belső terekben interaktív játékok, kvízek várják a fiatalabb korosztályt is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!