Sátoraljaújhely már a honfoglalás idején is lakott település volt

A Miskolctól 80 kilométerre lévő, 14 ezer lakosú járási székhely gazdag múltat és sajátos történelmet mondhat magáénak. Már a honfoglalás idején lakott hely volt, Saturhalmának nevezték. A tatárjárás után a megmaradt lakók a Sátor-hegy lábánál találtak új helyet maguknak. A választás oly jól sikerült, hogy 1261-ben már városi ragot kapott a hivatalosan is Újhelynek nevezett település.

Az adományozó V. István király a város védelmére várat is építtetett. A Pálóczi és Perényi család sokáig viszálykodott a település birtoklásáért, később a szomszédos pataki várkastély mellett háttérbe szorult, majd a Rákóczi-család birtokaként virágzásnak indult. A város büszke arra, hogy mindig meghatározó szerepet játszott az ország fordulatos múltjában, mint ahogy arra is, hogy 1640-ben itt készítette el Szepsi-Lackó Máté református lelkész az Oremus-dűlő présházában az első aszúbort.

A történelem fordulatai visszatükröződnek a város építészeti örökségében. Sétánkat kezdjük a belvárosban, ahol csaknem minden fontos épülettel megismerkedhetünk. A városháza 1700-as évek közepén épült barokk épülete a zempléni levéltár otthona, amelynek tizenhat éven át munkatársa volt Kazinczy Ferenc, a reformkor nagy nyelvújító költője. A levéltár tizennégy teremnyi iratból álló gyűjteménye egyebek közt Zemplén vármegye településeinek és családjainak múltját, krónikáját őrzi. Megvannak a megyegyűlések jegyzőkönyvei, Kossuth Lajos levelei, Dobó István egri várkapitány végrendelete, Wesselényi Ferenc nádor levelei, a tokaji borászat, borkereskedelem dokumentumai – hogy csak párat említsünk a felbecsülhetetlen értékű kincsek közül.

A Kazinczy Ferenc Múzeum épületében valamikor a nemesi ellenzéket összefogó Zempléni Casino Társaság működött, egy időben ott volt a városháza is. A múzeum létrehozása Dókus Gyula tudós alispán munkálkodásának köszönhető. Két állandó kiállítás tekinthető itt meg: A szép és a jó – Kazinczy és a művészetek és az Egy eltűnt vár nyomá- ban című, ez utóbbi a vár feltárásának eredményeit mutat- ja be.

Sátoraljaújhely történelmében jelentős szerepet játszott a pálos, ma piarista templom és kolostor, amelynek féltve őrzött kincse egy 1501-es évszámot viselő faragott kő számlap, amely valószínűleg a Kárpát-medence első mechanikus toronyórájának része volt. Aki egy kis borzongásra vágyik, annak Sátoraljaújhely különleges gyűjteményébe, a Börtönmúzeumba érdemes ellátogatni.

Sátoraljaújhely kulturális rendezvények tekintetében is méltó a múlt örökségéhez, egyik helyszíne például a nagyszabású Zempléni Fesztivál programjainak. Érdemes a nyári látogatást ehhez vagy a három évtizedes hagyománnyal rendelkező, látványos Zemplén Nemzetközi Néptáncfesztiválhoz igazítani.