egyedülálló építmény, csupa torony és csigalépcső

2019.02.16. 15:00

Uralkodók felségterülete a Halászbástya

Az Árpád-házi királyok idejében a Várhegy szállás- és védelmi helyként szolgált, IV. Béla uralkodása idején vált nagyobb jelentőségűvé, végül Mátyás király tette az uralkodók felségterületévé. Ha néhány évszázadnyi időutazást tennénk a múltba, a környékén egy piacot találnánk.

Müller Anikó Hanga

Mátyás király idejében halpiac volt itt, ahol a kofák hangos kiáltozással kínálták portékájukat, a frissen fogott folyami halakat. Az akkoriban még szabályozatlan Duna gyakran kicsapott medréből, az áradások kivédésére a piacot a folyópartról a Várhegy tetejére költöztették. A falszakaszt ostrom idején a halászok céhe védte, talán innen ered az elnevezése.

A másik néveredet magyarázata az alatta elterülő városrész, a Halászváros – ma Víziváros – neve. A Halászbástya egyedülálló építmény, csupa torony, mellvéd és csigalépcső, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a városra, a Dunára, az Országházra. A hazai eklektika legékesebb és legértékesebb épületei sorába tartozik. Az ódon építményt a 18. század első felében az osztrák katonai hadvezetés korszerűsítette, mert hadászati erődítményként tartotta számon. Falai „hajtogatott” alaprajzúak voltak, hogy az egyiket a másik tüzérségével lehessen védeni. A Halászbástyát sem a természet, sem a háborúk nem kímélték.

A Halászbástya és a Mátyás-templom közötti tér
Fotó: Müller Anikó Hanga/Veszprémi Napló

A vár erőd jellegét 1874-ben szüntették meg, amikor a had- ügyminisztérium kimondta, hogy nem felel meg az akkor korszerűnek tekintett követelményeknek, ettől kezdve a javítási munkálatok is elmaradtak. Az 1890-es években Schulek Frigyes tervei alapján újjáépült a Mátyás-templom. Ezzel egyidejűleg lebontották a templom körül álló kolostorépületet, mintegy kiszabadítva a koronázó főtemplomot környezetéből. Az építész szemét, szépérzékét zavarta a Várhegy oldalában meredező, omladozó épület látványa, és elérkezettnek látta az időt a környezet egységesítésére. Javasolta, hogy „a közmunka tanáccsal egyetértve intézkedni kellene ez iránt, miszerint a főegyháznak, mint díszes műemléknek előtűnése céljából a templom és környéke rendeztessék”. Ám a fővárosi bürokrácia malmai lassan őröltek, a városrendezési bizottság csupán a közelgő Millennium megünneplésének lázában bólintott rá a javaslatra. Schulek ekkor az eredetileg egyszerű kiképzésű, szegényes városképi hatású, téglából épült várfalszakaszra gazdag díszítésű építészeti csodát álmodott meg, neoromán és neogótikus stílusban. A hétcsúcsos süvegű kőtorony a Kárpát-medencében 896-ban letelepedett hét magyar törzset, a bástyák őseink sátrait szimbolizálják.

Az építkezést végül csak 1899-ben kezdték, és több részletben valósult meg, 1905. október 9-én adták át. Schulek az északi és déli bástyákat, valamint a folyosókat összekötő mellvédfalat kellemes panorámájú sétánnyá alakította át oly módon, hogy az karéjszerűen öleli körbe a Mátyás-templomot.

A bástya építése 1903 körül, a háttérben pedig az épülő Mátyás- templom
Fotó: Archív

A volt bástyafalak szegélyei mentén fedett folyosókat alakított ki, felettük járható teraszt nyitott, melynek sarkait kúpos fedelű bástyák díszítik. Az északi részen többszintes tornyok magasodnak egymás fölé, amelyek előtt Előd és Álmos vezér szobra, valamint egy oroszlán és egy tátott szájú mitológiai lény őrködik. A Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú.

A második világháború ostromai során több helyen súlyosan megsérült, de mivel a főváros kiemelt nevezetességei közé tartozott, a helyreállítási prioritások sorában előkelő helyet foglalt el. 2003-ban újra felújították, mert a kéményekből áradó korom és kén a falakat feketére színezte, díszes burkolatait roncsolta.

A Várnegyed az UNESCO Világörökség része, az Országgyűlés pedig 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánította.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget